„Kulinyi Ernő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Ha egy dologról híres marad Kulinyi Ernő, az a Szép vagy gyönyörű vagy Magyarország. |
|||
| 54. sor: | 54. sor: | ||
{{Jegyzetek}} |
{{Jegyzetek}} |
||
== |
== Források == |
||
* Magyar életrajzi lexikon |
* Magyar életrajzi lexikon |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
A lap 2019. november 11., 20:48-kori változata
| Kulinyi Ernő | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1893. június 18. Szeged |
| Elhunyt | 1945. február 2. (51 évesen) Bruck an der Leitha |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | színmű |
Kulinyi Ernő (Szeged, 1893. június 18. – Bruck an der Leitha, 1945. február 2.) magyar újságíró, kritikus.
1944. október 23-án deportálták Budapestről, internálótáborban halt meg.[1]
Életpályája
Kulinyi József (1860–1930) és Königstein Adél (1863–1943)[2] gyermekeként született. Apai nagyszülei Kulinyi Bernát és Löffler Eszter, anyai nagyszülei Königstein Izsák és Moskovitz Cecília voltak[3]. Budapesten végezte jogi tanulmányait, majd újságíró lett. Színházi és zenei kritikákat, valamint novellákat írt. 1912-ben a Szegedi Napló, 1913-ban a Pesti Napló és a Magyar Színpad című lapok munkatársa, ezután a Budapesti Hírlap színházi rovatának vezetője volt. 1921-től rövid ideig a Színészújság szerkesztőjeként dolgozott. 1930. november 9-én Székesfehérváron házasságot kötött Kovács Ignác és Freud Cecília lányával, Rózsával.[4] 1932-ben elváltak. Ugyanebben az évben újra megnősült. Második felesége Wéber Terézia volt. [5] Tőle is elvált. 1936. június 6-án Budapesten, a Ferencvárosban ismét megnősült. Harmadik felesége Mandák Anna Magdolna volt.[6] 1941-től a 8 órai Újság munkatársa volt. Internálótáborban halt meg. Több mint 40 operettlibrettót írt és fordított. A "Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország" című dal szövegírója. (Eredetileg a A hamburgi menyasszony című operettben hangzott el.)
Drámái
- A hamburgi menyasszony (1922);
- Babavásár (1922);
- Árvácska (1929);
- Csuda Mihály szerencséje (Bús-Fekete L.-val, 1926);
- Aranyszőrű bárány (Móra Ferenccel, 1929).
Magyar Rádió
- Kemény Egon - Kulinyi Ernő: Schönbrunni orgonák” az első zenés hangjáték (daljáték) a Magyar Rádióban (1937)
„Csortos Gyula új szerepe.
Csortos Gyula, a Nemzeti Színház kiváló művésze, aki már hosszabb ideje nem lépett fel új szerepben, legközelebb a rádió mikrofonja előtt alakít új szerepet: I. Ferenc József király és császár szerepét. Az illusztris művész játssza ugyanis a Schönbrunni orgonák, Kulinyi Ernő és Kemény Egon zenés hangjátékának a főszerepét a rádióban június 29-én este. Csortos Gyula mellett, aki az ötven éves Ferenc Józsefet alakítja, Tóth Böske játssza a hangjáték női főszerepét, egy híres bécsi színésznőt, Bilicsi Tivadar személyesíti Alexander Girardit, a nagy bécsi jellemszínészt és Várady Lajos a fiatal János Szalvátor főherceget. Leövey Leó, a Vígszínház művésze, Harsányi Gizi és egy gyermekszínésznő játszik még jelentősebb szerepet a Schönbrunni orgonákban, amelynek előadását Barsi Ödön rendezi és ifj. Stephanidesz Károly vezényli.”
Fordításai
- Kálmán I.: A hollandi menyecske (1921);
- Reichwein L.: Vigyen el az ördög (1922);
- Jessel: Detektívkisasszony (1922);
- Lehár F.: A sárga kabát (1932);
- Lehár F.: Paganini (1926);
- Kálmán I.: A cirkuszhercegnő (1926).
Jegyzetek
- ↑ Emlékkönyv (adatbázis). HDKE - Holokauszt Emlékközpont. (Hozzáférés: 2014. március 26.)[halott link]
- ↑ Kulinyi Józsefné Königstein Adél halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 942/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
- ↑ Szegedi izraelita házassági anyakönyv.. (Hozzáférés: 2019. november 11.)
- ↑ Kulinyi Ernő és Kovács Rózsa házasságkötési bejegyzése a székesfehérvári polgári házassági akv. 311/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
- ↑ Bp. VII. ker. anyakönyv. (Hozzáférés: 2019. november 11.)
- ↑ Kulinyi Ernő és Mandák Magdolna házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 444/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon