„Bonyhád” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Közút: bővebben
30. sor: 30. sor:
Bonyhádot a legegyszerűbben a [[6-os főút (Magyarország)|6-os főúton]] lehet megközelíteni, amely áthalad a város déli részén. Aki az [[M6-os autópálya (Magyarország)|M6-os autópályán]] érkezik, a szekszárdi leágazásánál célszerű letérnie, majd a 6-os főúton [[Kakasd]]-[[Pécs]] irányában továbbhajtania. A [[65-ös főút (Magyarország)|65-ös főút]] irányából [[Zomba (Magyarország)|Zombánál]] lekanyarodva, a [[6533-as közút|6533-as]], majd a [[6535-ös közút|6535-ös úton]] közelíthető meg a város. [[Dombóvár]] vonzáskörzetével ([[Kaposszekcső]]vel) és [[Szászvár]]ral a [[6534-es közút|6534-es út]] közi össze Bonyhádot.
Bonyhádot a legegyszerűbben a [[6-os főút (Magyarország)|6-os főúton]] lehet megközelíteni, amely áthalad a város déli részén. Aki az [[M6-os autópálya (Magyarország)|M6-os autópályán]] érkezik, a szekszárdi leágazásánál célszerű letérnie, majd a 6-os főúton [[Kakasd]]-[[Pécs]] irányában továbbhajtania. A [[65-ös főút (Magyarország)|65-ös főút]] irányából [[Zomba (Magyarország)|Zombánál]] lekanyarodva, a [[6533-as közút|6533-as]], majd a [[6535-ös közút|6535-ös úton]] közelíthető meg a város. [[Dombóvár]] vonzáskörzetével ([[Kaposszekcső]]vel) és [[Szászvár]]ral a [[6534-es közút|6534-es út]] közi össze Bonyhádot.


Külterületi településrészei és a hozzá csatolt településrészek közül Tabódszerdahelyre egy számozatlan, alsóbbrendű út ágazik ki északnak a [[6533-as közút|6533-as út]] felől, a központtól több mint tíz kilométerre északra fekvő Tabód pedig a Zomba legdélebbi külterületeitől [[Kisdorog]]ig húzódó [[6536-os közút|6536-os út]]on érhető el.
Külterületi településrészei és a hozzá csatolt településrészek közül Tabódszerdahelyre egy számozatlan, alsóbbrendű út ágazik ki északnak a [[6533-as közút|6533-as út]] felől, a központtól több mint tíz kilométerre északra fekvő Tabód pedig a Zomba legdélebbi külterületeitől [[Kisdorog]]ig húzódó [[6536-os közút|6536-os út]]on érhető el. [[Majos]] városrésze a 6534-es út mentén fekszik, de főutcája maga is négy számjegyű országos közútnak minősül, [[6529-es közút|6529-es útszámozással]].


Mivel a Szekszárd-Pécs útvonal mentén fekszik, így sok autóbuszjárat érinti. Buszjáratok indulnak innen – a teljesség igénye nélkül – [[Veszprém]]be, [[Zalaegerszeg]]re, [[Szeged]]re, [[Pécs]]re, [[Budapest]]re, [[Székesfehérvár]]ra és [[Szekszárd]]ra is,<ref>{{Cite web|url=http://www.szekszard.hu|title=Szekszárd » Főoldal|accessdate=2016-10-24|last=Kft.|first=Markcon Informatikai|work=www.szekszard.hu}}</ref> valamint [[Kaposvár]]ra és Tatabányára.
Mivel a Szekszárd-Pécs útvonal mentén fekszik, így sok autóbuszjárat érinti. Buszjáratok indulnak innen – a teljesség igénye nélkül – [[Veszprém]]be, [[Zalaegerszeg]]re, [[Szeged]]re, [[Pécs]]re, [[Budapest]]re, [[Székesfehérvár]]ra és [[Szekszárd]]ra is,<ref>{{Cite web|url=http://www.szekszard.hu|title=Szekszárd » Főoldal|accessdate=2016-10-24|last=Kft.|first=Markcon Informatikai|work=www.szekszard.hu}}</ref> valamint [[Kaposvár]]ra és Tatabányára.

A lap 2019. november 9., 10:55-kori változata

Bonyhád
Városháza
Városháza
Bonyhád címere
Bonyhád címere
Bonyhád zászlaja
Bonyhád zászlaja
Becenév: A völgység fővárosa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásBonyhádi
Jogállásváros
PolgármesterFilóné Ferencz Ibolya Gyöngyi
(Fidesz-KDNP)[1]
JegyzőDr. Puskásné Dr. Szeghy Petra
Irányítószám7150
Körzethívószám74
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség12 163 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség184,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület72,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 18′ 00″, k. h. 18° 31′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 00″, k. h. 18° 31′ 48″
Bonyhád (Tolna vármegye)
Bonyhád
Bonyhád
Pozíció Tolna vármegye térképén
Bonyhád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bonyhád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bonyhád (németül: Bonnhard) Tolna megye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás városa és központja. Gyakran nevezik A Völgység fővárosának. Az ókorban sok nép megfordult itt, de a letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. A város fejlődése a 18. században kezdődött meg. A magyarok és rácok (szerbek) mellé folyamatosan jöttek a németek. 1782-ben Bonyhád mezőváros lett. A város a Völgység központjává vált.

Fekvése

A Dunántúli-dombság keleti részén fekszik, Tolna megye és Baranya megye határán, Szekszárdtól körülbelül 20, Pécstől 40 kilométerre.

Megközelíthetősége

Közút

Bonyhádot a legegyszerűbben a 6-os főúton lehet megközelíteni, amely áthalad a város déli részén. Aki az M6-os autópályán érkezik, a szekszárdi leágazásánál célszerű letérnie, majd a 6-os főúton Kakasd-Pécs irányában továbbhajtania. A 65-ös főút irányából Zombánál lekanyarodva, a 6533-as, majd a 6535-ös úton közelíthető meg a város. Dombóvár vonzáskörzetével (Kaposszekcsővel) és Szászvárral a 6534-es út közi össze Bonyhádot.

Külterületi településrészei és a hozzá csatolt településrészek közül Tabódszerdahelyre egy számozatlan, alsóbbrendű út ágazik ki északnak a 6533-as út felől, a központtól több mint tíz kilométerre északra fekvő Tabód pedig a Zomba legdélebbi külterületeitől Kisdorogig húzódó 6536-os úton érhető el. Majos városrésze a 6534-es út mentén fekszik, de főutcája maga is négy számjegyű országos közútnak minősül, 6529-es útszámozással.

Mivel a Szekszárd-Pécs útvonal mentén fekszik, így sok autóbuszjárat érinti. Buszjáratok indulnak innen – a teljesség igénye nélkül – Veszprémbe, Zalaegerszegre, Szegedre, Pécsre, Budapestre, Székesfehérvárra és Szekszárdra is,[3] valamint Kaposvárra és Tatabányára.

Egyes tervek szerint az M9-es autóút nyomvonala ezen a vidéken Bonyhád város északi határát átszelve haladhat majd át Szekszárd ás Dombóvár között.

Vasút

Vonattal a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalon lehet megközelíteni; Hidassal közös vasútállomása Hidas-Bonyhád vasútállomás. Innen régebben közvetlenül Bonyhádra is közlekedtek személyvonatok a bonyhádi állomásra a Hidas-Bonyhád–Bonyhád-vasútvonalon,[4] de ez a lehetőség 1960 után megszűnt, azóta csak tehervonatok járnak a városba az iparvágánnyá lefokozott vasútvonalon. Az állomásépület ma is megvan.[5]

Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium - légi fotó
A bonyhádi katolikus templom és környezete légi felvételen
A bonyhádi kastély a levegőből

Városrészek

Bonyhádhoz 1 nagyobb és 5 kisebb városrész tartozik: Majos, a legnagyobb, Börzsöny, Alsóbörzsöny, Tabód (németül Taboldsdorf), Tabódszerdahely és Ladomány. További nagyobb városrészek a Szecska és a Fáy András lakótelep.

Majos

Majos Bonyhád központjától kb. 4 km-re nyugatra fekszik. Nyugati része egy mély völgyben található. Majos utcáit számokkal látják el, így van Majos I. utca, Majos II. utca stb. Korábban, más településekhez hasonlóan a magyar történelem és kultúra nagyjainak (Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor stb.) nevét viselték. Amikor a falut Bonyhádhoz kapcsolták, akkor kapták a sorszámokat, a város azonos nevű utcáival való összetéveszthetőség elkerülése érdekében.

Nevének eredete

A város nevének eredetére több feltevés is létezik. Az egyik, hogy a „bony”, vagyis a „mocsaras, vizes” jelentésű szóból ered. A másik elmélet szerint itt Bonyháról, az erdélyi Prokuj gyula egyik fiáról van szó. Egy harmadik elmélet szerint pedig itt a Bonya (Bucna) nemzetség neve, amiből ered Bonyhád város neve. Egyes helytörténészek felvetik egy családi név származtatását is, mely egy olyan család névadása, mely Bonyhád mai területén vásárolt földet, még a település benépesülése előtt.

Történelme

Testvérvárosok oszlopa és a Szentháromság szobor

Bonyhád mai területén kelta kori régészeti leleteket tártak fel. Mint település kb. a 14. századtól létezik. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett.

Bonyhádon a 6-os főút mellett talált a XIV. században felhúzott gótikus templomot a török hadak rombolhatták le 1542-ben, valószínűleg felgyújtották. Idővel a falak köveit a kor szokása szerint egy részét elhordták, az alapokat pedig hordalékkal fedték be a századok. A félig kiásott romot kutatva a régészek rábukkantak a bronzharang darabjára, és XV. századi pénzérméket is találtak.

1782-ben megszerezte a mezővárosi címet. Bonyhádon a legkorábbi időkig visszamenőleg éltek együtt magyarok, szerbek (rácok), majd németek és zsidók. Később felvidékiek és székelyek is a város lakói lettek. Így együtt élt a városban katolikus, evangélikus, református és zsidó. 1872-ben Bonyhád újra község lett, majd 1903-ban nagyközség.

Bonyhád a két világháború között a legalapvetőbb nemzetiségi jogaiért küzdő németség és a kisebbség asszimilációjában érdekelt hatalom ütközetének egyik központi színhelyévé vált. A második világháborút követően a koalíciós kormány a cseh(Benes) és a szövetséges hatalmak nyomására a németek jelentős részének minden vagyonát elkobozta, őket pedig elűzte szülőföldjükről. Bodor György erdélyi származású pesti jogász telepített ide, a megüresedett sváb házakba Erdélyből székelyeket, ill. a Felvidékről (például Tardoskeddről) felvidéki magyarokat.

1973. január 1-jén csatolták hozzá Majost és Tabódot. Bonyhád 1977-ben kapott városi címet.

A város címere

Címer

A címerpajzs három részre osztott: a felső részben kék mezőben koronás oroszlán alak látható, a kezében kardot tart. E rész utal Hessen tartományra, ahonnan a bonyhádi német ajkú lakosság jelentős része származik. A középső, ezüst pólya a Völgységi-patakot jelképezi, rajta lúdtollal, ami utal a város irodalmi hagyományaira. A pajzs alsó része vörös mezőben három szimbólumot tartalmaz: a nap és a hold a székelyekre, a kettős kereszt a városban élő magyarokra, felvidékiekre utal. A címerpajzsot két oroszlán tartja, mely motívum a Perczel család címeréből került átvételre. Alatta a Hűséggel a Hazához felirat utal a Magyarországhoz lojális mozgalomra, mely Bonyhádról indult ki és a többi népcsoport számára is örök érvényű igazság.[6]

Jelene

A város nemzetiségi összetétele ma is sokszínű: magyarok, németek (1150 fő), székelyek, romák (160 fő) és felvidékiek élnek a településen.

Gazdaság

  • Zománcedénygyár (1909)
  • Cipőgyár (1917)
  • Bonyhádi tájfajta szarvasmarha.

Borászat

A város egyik fontosabb vállalkozása a német tulajdonú Danubiana Kft. amely hazánkban Bonyhádon kívül még egy gyöngyösi telephelyen is folytat szőlőfeldolgozást. E kft. főként fehérborokat forgalmaz, jobbára nyugat- és észak-európai országokban, többek közt chardonnay, zöld veltelíni, királyleányka és muskotály fajtákból; a hazai forgalom 10 százalék körül van.

Kereskedelem

Jelen van 8 db országos áruház:

Penny Market, Lidl, Tesco Hipermarket, Aldi, Dm, Rossmann

  • 2003-ban megépült a Völgység Üzletház azóta ad otthont a Spar, Euronics, -nak.
  • 2012-ben megnyitott a Bonyhádi Termálfürdő
  • 2014-től fejlődik a város déli határán Bonyhád város ipari parkja

2016-ban Befektetőbarát település címet kapott Bonyhád (Tolna megyében még Tamási rendelkezik e címmel.)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1870 és 2023 között
Lakosok száma
7893
8490
8741
8751
9372
12 506
15 594
13 630
12 431
12 163
1870189019101930194919701990201420212023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 15% németnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,6%, református 3,5%, evangélikus 6%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 12,3% (22,5% nem nyilatkozott).[7]

Nevezetességei

Az egykori kastélyparkban találjuk a zománcgyárat alapító Perczel Béla kastélyát, amit a 20. század elején emeltek
  • 9 temetőjével (ebből kettő zsidó) a leggazdagabb települések egyike.
  • Működő katolikus, evangélikus, református templomai mellett két nem működő zsinagóga is található a városban (egy ortodox és egy neológ).
  • Bonyhád, a világon először állított köztéri szobrot Wass Albert erdélyi költő, író emlékezetére.
  • Völgységi Múzeum
  • Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és iskolamúzeuma
  • Óvodamúzeum
  • Tűzoltómúzeum
  • Szecska-tó
  • Kálvária
  • Ermel-Vojnits család sírkápolnája
  • Sírkert, melyben a Perczel család tagjai, köztük Perczel Mór honvédtábornok nyugszik.
Wass Albert szobor Bonyhádon
  • Székely emlékpark
  • A hajdani Irgalmas Samaritánus Ispotály és Immaculata leányintézet, melyet Paulai Szent Vince rendi apácák vezettek.
  • Az ország legmagasabb májusfája a maga 32 méterével.
  • Termálfürdő
  • Gótikus templom romja (elfedett)

Híres bonyhádiak

Perczel Mór szülőház Bonyhád

Jelentősebb civil egyesületek, szervezetek a városban

  • Bonyhádi Fúvós Egyesület
  • Bonyhádi Székely Kör
  • Felvidékiek Egyesülete
  • Kármentő Polgári Kör
  • Kíra völgységi kutyamentő egyesület
  • Keresztény Értelmiségiek Szövetsége
  • Könyv-Kultúra Közhasznú Egyesület
  • Magyar Nemzetőrség
  • Magyarok Szövetsége
  • Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület
  • Önkéntes Tűzoltó Egyesület
  • Polgárőrség
  • Rákóczi Szövetség
  • Széchenyi Kör
  • Utazók klubja
  • Völgység Néptánc Egyesület
  • Völgységi Tehetséggondozó Egyesület
  • Bonyhádi Német Önkormányzat
  • Kränzlein Néptáncegyüttes

Testvér- és partnervárosai

Ermel-Vojnits-mauzóleum[8]

Jegyzetek

  1. Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Kft., Markcon Informatikai: Szekszárd » Főoldal. www.szekszard.hu. (Hozzáférés: 2016. október 24.)
  4. http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=hidb
  5. http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=bonh
  6. Egyházaskozár honlapja. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
  7. Bonyhád Helységnévtár
  8. http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=11167

Források

Kapcsolódó szócikkek