„Démon” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 91.127.235.248 (vita) szerkesztéséről Apród szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
14. sor: 14. sor:
== Kereszténységben ==
== Kereszténységben ==


A [[Biblia]] a démonokat nem misztikus, hanem létező, de láthatatlan lényekként mutatja be. A démonok olyan szellemi lények, akik [[Sátán]] királyságában a gonosz angyalok alatti hatalmi szinten vannak. Testük nincs, földközelben élnek, és legfőbb céljuk az, hogy emberek testébe költözhessenek és bűnös kívánságaikat rajtuk keresztül végrehajthassák. Vezetőjük [[Belzebub]]. A démonokat a [[Biblia]] tisztátalan, illetve gonosz szellemeknek is nevezi.
A [[Biblia]] a démonokat (bukot angyal,ördög)

nem misztikus, hanem létező, de láthatatlan lényekként mutatja be. A démonok olyan szellemi lények, akik [[Sátán]] királyságában a sátán alatti szinten vannak

Testük nincs, földközelben élnek, és legfőbb céljuk az, hogy emberek testébe költözhessenek és bűnös kívánságaikat rajtuk keresztül végrehajthassák. Vezetőjük [[Belzebub]]. A démonokat a [[Biblia]] tisztátalan, illetve gonosz szellemeknek is nevezi.


Lucifer lázadásának következménye, hogy a világban felbomlott a harmónia, és egy gigantikus szellemi harc kezdődött Isten királysága és Sátán királysága között.
Lucifer lázadásának következménye, hogy a világban felbomlott a harmónia, és egy gigantikus szellemi harc kezdődött Isten királysága és Sátán királysága között.

A lap 2019. november 3., 13:14-kori változata

Zichy Mihály: Démon
Martin Schongauer: Remete Szent Antal megkísértése
Michelangelo Buonarroti: Remete Szent Antal megkísértése
Michael Pacher: Hippói Szent Ágoston és a Sátán az 1483-ban elkészült novacellai Egyházatyák-oltáron

A démon eredetileg istent jelentett (görögül: δαίμων). Később az isteneknél alacsonyabb, az embereknél magasabb rendű lényeket jelölték ezzel a névvel.

A démonok a mitológiákban az istenek és az emberek között állnak, és lehetnek jószándékúak vagy akár gonoszak is. Azonban legyen akármilyen jellemű is, a legtöbb démon képes a tudat befolyásolására, mások megszállására. Szinte minden nép mitológiájában találkozhatunk velük: az ókori egyiptomiak képzelete szerint mérhetetlen sok ilyen démon van, akik mindenütt az ember közelében laknak, vízben, földben és levegőben. A hinduk körülbelül 30 000 démont imádnak. A kháldoknál is voltak tűzi, légi stb. szellemek. A perzsáknál vannak jó és rossz szellemek, izedek és dewek, amazok Ormuzd országában laknak, emezek Ahrimanéban. Később a zsidóknál is, mikor a babiloni fogság idejében a perzsákkal érintkeztek, kifejlődött egy démonologia, amely alapjaiban hasonlít is a perzsára.

A görögöknél

Az ókori görögöknél a démonok mint a főistenek kísérői, szolgái jelennek meg, s mint ilyenek külön egyéniséget s nevet kapnak (pl. Deimosz és Phobosz Arész mellett), részint pedig egyes emberekhez (népekhez is) vannak kirendelve, s azokat kísérik születésüktől kezdve halálukig. Majd úgy képzelik, hogy minden embernek lehet jó és rossz démonja (agathodaimon, kakodaimon), majd hogy azon egy démon tesz jót és rosszat. Ilyen démon híres példája Szókratész daimonionja, akinek szavát hallja s aki őt mindig a rossztól megóvja. Az újplatonizmus rendszerében a démonok fontos helyet foglalnak el, alsó istenségek, kik istenek s emberek közt közvetítenek s isteni parancsokat hajtanak végre.

Kereszténységben

A Biblia a démonokat nem misztikus, hanem létező, de láthatatlan lényekként mutatja be. A démonok olyan szellemi lények, akik Sátán királyságában a gonosz angyalok alatti hatalmi szinten vannak. Testük nincs, földközelben élnek, és legfőbb céljuk az, hogy emberek testébe költözhessenek és bűnös kívánságaikat rajtuk keresztül végrehajthassák. Vezetőjük Belzebub. A démonokat a Biblia tisztátalan, illetve gonosz szellemeknek is nevezi.

Lucifer lázadásának következménye, hogy a világban felbomlott a harmónia, és egy gigantikus szellemi harc kezdődött Isten királysága és Sátán királysága között.

Jézus Krisztus szolgálatának szerves része volt a démonok kiűzése az emberekből (Lásd például Máté evangéliuma 12:28; Márk evangéliuma 1:34, Lukács evangéliuma 13:32), egyes esetekben így gyógyítva meg embereket (Máté 9:33), bár a Biblia nem állítja, hogy minden betegséget démonok okoznak. Jézus az apostoloknak is hatalmat és utasítást adott a démonok kiűzésére (Máté 10:8; Márk 3:14-15), valamint ezt Mennybemenetele előtt kiterjesztette a benne hívőkre (Márk 16:17).

Egyes vélekedések szerint a kereszténység kezdetén az emberek abban a hitben éltek, hogy a betegségeket démonok okozzák, ezért a démonűzés ismert mesterség volt akkoriban.

A kereszténység első századában a démonokban való hit igen erős volt; a régi pogány istenek mind gonosz démonokká váltak, de más démonokban is hittek, akik egytől egyig gonoszok voltak és isten ellenségei, valamint ők voltak okai az egész pogányságnak, elvakítva az emberek eszét.

A mai keresztények között a Bibliát isteni tekintéllyel rendelkező, ihletett műnek elfogadók között többnyire nem vitatott a démonok létezése, sem az, hogy a Jézus nevébe vetett hit által azokat ki lehet űzni.

Hinduizmusban

Az aszurák a hinduizmusban olyan démonok vagy gonosz szellemek, akik Ísvara (Isten) alatt, de az embernél magasabb fejlődési fokon állnak és akik a jóindulatú dévákkal (vagy szurák) vetélkednek.

Forrás

Kapcsolódó cikkek

További információk