„Szamguk szagi” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Xia (vitalap | szerkesztései) |
|||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
| felelős szerkesztő = |
| felelős szerkesztő = |
||
| kép = Samguk.JPG |
| kép = Samguk.JPG |
||
| |
| képméret = |
||
| képaláírás = |
| képaláírás = |
||
| szerző = [[Kim Busik]] (김부식) |
| szerző = [[Kim Busik]] (김부식) |
||
A lap 2019. november 2., 22:38-kori változata
| Szamguk szagi () | |
 | |
| Szerző | Kim Busik (김부식) |
| Eredeti cím | 삼국사기 / 三國史記 |
| Ország | Korjo |
| Nyelv | klasszikus kínai |
| Téma | Korea történelme |
| Műfaj | ókori történelem |
| Kiadás | |
| Kiadó | nem ismert |
| Kiadás dátuma | 1145 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szamguk szagi () témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szamguk szagi (hangul: 삼국사기, handzsa: 三國史記, RR: Samguk Sagi; „A három királyság története”) klasszikus kínai nyelven írt, 50 kötetes könyv, amely három koreai királyság, Kogurjo (), Pekcse () és Silla történelmét dolgozza fel neokonfucianista stílusban. A dokumentumot 14 tudós Kim Busik (김부식) vezetésével gyűjtötte össze, jórészt kínai forrásokra hagyatkozva, és 1145-re készültek el vele. A Szamguk szagi () a legrégebbi történelemkönyv Koreában, minden korábbi hasonló dokumentum megsemmisült. A koreai három királyság történelmét szinte csak a Szamguk szagi ()ból, illetve a Szamguk juszából () ismerni. 2018 óta Dél-Korea egyik nemzeti kincse.[1]
Tartalma
A könyv 50 kötetes, a kínai történetírás hagyományait veszi alapul. Modellje feltehetően a kínai Sze-ma Csien () A történetíró feljegyzései (Si-cse (), 史记) című műve volt. 28 kötetben kronológiai sorrendben évek szerinti lebontásban olvashatóak mindhárom királyság fontos eseményei. Három kötet a királyi udvar eseményeit sorolja fel időrendben, kilenc kötet a hivatalok leírásával, szokásokkal, helységnevekkel foglalkozik, tíz kötet pedig fontos személyek életrajzát tartalmazza. A kötetek jórészt Sillával foglalkoznak, és elfogultak is Silla tekintetében, például csak azokkal a kogurjói () területekkel foglalkozik a könyv, amelyek később Silla uralma alá tartoztak, a többiről nem esik szó.
Jegyzetek
- ↑ 국보 제322-1호 삼국사기 (三國史記) (koreai nyelven). Cultural Heritage Administration. (Hozzáférés: 2019. május 14.)
Források
- Sarah Foot, Chase F. Robinson. The Oxford History of Historical Writing: Volume 2: 400-1400. Oxford University Press, 123–124. o. (2012). ISBN 9780191636936
- Ki-mun Yi, S. Robert Ramsey. A History of the Korean Language. Cambridge University Press, 37. o. (2011). ISBN 9781139494489
