„Lengyel zászló Magyarországon (könyv)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
a →Tartalom: elavult paraméterek törlése AWB |
||
36. sor: | 36. sor: | ||
A mű rövid bevezetőből és két nagyobb részből áll. Az elsőben ''(„Syntezy/Összefoglalások”)'' nagyobb lélegzetű cikkek, tanulmányok olvashatók lengyel és magyar nyelven. Itt kerül bemutatásra többek között a Lengyel Múzeum, az OLKÖ, az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskola, valamint olyan civil szervezetek, mint a több évtizedes hagyományokkal rendelkező [[Bem József Kulturális Egyesület]] vagy a rendszerváltás után újraalapított [[Szent Adalbert Egyesület]]. Külön fejezetekben szó esik még a [[Magyarországi Lengyel Alkotóművészek Fóruma|Magyarországi Lengyel Alkotóművészek Fórumáról]], a lengyel néptáncról, továbbá a lengyel katonai és polgári temetők történetéről és helyzetéről is. |
A mű rövid bevezetőből és két nagyobb részből áll. Az elsőben ''(„Syntezy/Összefoglalások”)'' nagyobb lélegzetű cikkek, tanulmányok olvashatók lengyel és magyar nyelven. Itt kerül bemutatásra többek között a Lengyel Múzeum, az OLKÖ, az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskola, valamint olyan civil szervezetek, mint a több évtizedes hagyományokkal rendelkező [[Bem József Kulturális Egyesület]] vagy a rendszerváltás után újraalapított [[Szent Adalbert Egyesület]]. Külön fejezetekben szó esik még a [[Magyarországi Lengyel Alkotóművészek Fóruma|Magyarországi Lengyel Alkotóművészek Fórumáról]], a lengyel néptáncról, továbbá a lengyel katonai és polgári temetők történetéről és helyzetéről is. |
||
A második részben ''(„Ośrodki, regiony i organizacje polonijne/Polóniai központok, régiók és szervezetek”)'' a vidéki és budapesti polónia-központok kerülnek bemutatásra, a magyar nyelvű rész azonban kivonatolt. Ilyen központ pl. a [[ |
A második részben ''(„Ośrodki, regiony i organizacje polonijne/Polóniai központok, régiók és szervezetek”)'' a vidéki és budapesti polónia-központok kerülnek bemutatásra, a magyar nyelvű rész azonban kivonatolt. Ilyen központ pl. a [[győr]]i, [[pécs]]i, [[székesfehérvár]]i, [[szeged]]i, [[szolnok]]i, valamint a [[Buda (városrész)|budai]], [[angyalföld]]i stb. lengyel szervezetek. |
||
A könyv szinte minden fejezete tartalmaz rövid visszatekintést a két [[világháború]] közötti időszakra és az az utáni [[Rákosi-korszak|Rákosi-]] és [[Kádár-korszak |
A könyv szinte minden fejezete tartalmaz rövid visszatekintést a két [[világháború]] közötti időszakra és az az utáni [[Rákosi-korszak|Rákosi-]] és [[Kádár-korszak]]ra, a jelenkori események ezekkel a történelmi előzményekkel együtt kerülnek bemutatásra. Sőt néhány esetben még régebbi eseményekre is történik utalás (pl. [[Lengyelország uralkodóinak listája|közös királyok]], [[Rákóczi-szabadságharc]], [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as szabadságharc]]). A szerző az egyes fejezetek végén az adott szervezetnél dolgozó legfontosabb személyeket és tisztségviselőket név szerint is felsorolja munkájukkal, beosztásukkal, illetve érdemeikkel, eredményeikkel együtt. |
||
{{portál|Lengyelország|-}} |
{{portál|Lengyelország|-}} |
A lap jelenlegi, 2019. november 2., 22:24-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Polska flaga na Węgrzech/Lengyel zászló Magyarországon | |
Szerző | Konrad Sutarski |
Ország | Magyarország |
Nyelv | lengyel, magyar |
Téma | magyarországi lengyelek jelenkori történelme |
Műfaj | cikkgyűjtemény |
Kiadás | |
Kiadó | Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat |
Kiadás dátuma | 2012 |
Fordító | Sutarski Szabolcs, Erzsébet Szenyán, Virágh József |
Média típusa | könyv |
Oldalak száma | 238 |
ISBN | 987 963 89320 1 3 |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Lengyel zászló Magyarországon című könyv Konrad Sutarski válogatott írásait tartalmazza és a magyarországi lengyelség közelmúltjáról és jelenéről szól. Lengyel-magyar kétnyelvű, lengyel címe Polska flaga na Węgrzech. 2012-ben jelent meg Budapesten.
Keletkezés[szerkesztés]
A kötet szerzője Konrad Sutarski (Sutarski Konrád), a több évtizede Magyarországon élő lengyel író, szerkesztő, a Lengyel Múzeum igazgatója. A magyarországi lengyelség életéről számos cikke jelent meg, többek között a Polonia Węgierska című magyarországi lengyel folyóiratban. E cikkekből az első gyűjteményes kötete 2004-ben jelent meg Budapesten az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat kiadásában, a címe Lengyel zászló a Duna fölött volt. A könyv az 1992-2004 közötti polóniai tevékenységet igyekezett bemutatni. A Lengyel zászló Magyarországon ennek a munkának a folytatása.
Bár a kötet kétnyelvű, azonban anyagi okokból a Polónia-központokról szóló magyar nyelvű rész erősen kivonatolt, csak a legfontosabb tényeket és adatokat tartalmazza. Ettől függetlenül a könyv a magyarországi lengyelség jelenkori történetének fontos forrásanyaga.
Tartalom[szerkesztés]
A mű rövid bevezetőből és két nagyobb részből áll. Az elsőben („Syntezy/Összefoglalások”) nagyobb lélegzetű cikkek, tanulmányok olvashatók lengyel és magyar nyelven. Itt kerül bemutatásra többek között a Lengyel Múzeum, az OLKÖ, az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskola, valamint olyan civil szervezetek, mint a több évtizedes hagyományokkal rendelkező Bem József Kulturális Egyesület vagy a rendszerváltás után újraalapított Szent Adalbert Egyesület. Külön fejezetekben szó esik még a Magyarországi Lengyel Alkotóművészek Fórumáról, a lengyel néptáncról, továbbá a lengyel katonai és polgári temetők történetéről és helyzetéről is.
A második részben („Ośrodki, regiony i organizacje polonijne/Polóniai központok, régiók és szervezetek”) a vidéki és budapesti polónia-központok kerülnek bemutatásra, a magyar nyelvű rész azonban kivonatolt. Ilyen központ pl. a győri, pécsi, székesfehérvári, szegedi, szolnoki, valamint a budai, angyalföldi stb. lengyel szervezetek.
A könyv szinte minden fejezete tartalmaz rövid visszatekintést a két világháború közötti időszakra és az az utáni Rákosi- és Kádár-korszakra, a jelenkori események ezekkel a történelmi előzményekkel együtt kerülnek bemutatásra. Sőt néhány esetben még régebbi eseményekre is történik utalás (pl. közös királyok, Rákóczi-szabadságharc, 1848-as szabadságharc). A szerző az egyes fejezetek végén az adott szervezetnél dolgozó legfontosabb személyeket és tisztségviselőket név szerint is felsorolja munkájukkal, beosztásukkal, illetve érdemeikkel, eredményeikkel együtt.