„Nagy Sándor (tanár, 1853–1909)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2019. november 1., 23:54-kori változata

Ez a szócikk a tornatanárról szól. Hasonló címmel lásd még: Nagy Sándor (egyértelműsítő lap).

Szentesi Nagy Sándor (Szentes, 1853. december 20. – Budapest, 1909. január 27.) királyi főgimnáziumi és állami tanítóképzőintézeti tornatanár.

Élete

Nagy Pál kántor és Szimcsák Ilona fia. Az algimnáziumot szülővárosában, a tanítóképzőt Csongrádon, a tornatanító-képző tanfolyamot pedig Budapesten végezte. A tornaügy tanulmányozása céljából többször utazott külföldön; így 1880-ban a budapesti nemzeti tornaegylet a brüsszeli nemzetközi tornaünnepély tanulmányozására küldötte ki mint képviselőjét, mely alkalommal az Egyetértésnek tudósítója volt. 1885-ben a drezdai német tornaünnepélyre utazott ki és ekkor a Nemzetnek volt a tudósítója. 1886-ban Romániát és Erdélyt utazta be és ez útról az Arad és Vidékében 12 tárcacikket írt; 1898-ban a hamburgi IX. német tornaünnepélyre utazott, mely alkalomból több németországi tornaintézetet is megtekintett; ekkor a hamburgi tornaünnepély leírását a Budapesti Hirlapban közölte. Később az aradi királyi főgimnázium és az állami tanítóképzőintézet tornatanára volt illetve az aradi tornaegyesület titkára és művezetője.

Írt tanügyi cikkeket az Egyetértés, Pesti Hirlap, Pesti Napló, Budapesti Hirlap, Nemzeti Iskola, Tornaügy, Általános Tanügyi Közlöny, Arad és Vidéke, Függetlenség, Aradi Hiradó, Herkules c. napi- és szaklapokba; költeményeket és műfordításokat a Bolond Istókba és a Szentesi Lapba.

Munkái

Belgium testi nevelése és a brüsseli nemzetközi tornaünnepély. Arad, 1880.
Néhány szó az új középiskolai törvényjavaslathoz. Arad, 1882.
Tornatanításunk hiányai és akadályai. Arad, 1889.
A testi nevelés és egy kis felvilágosítás. Az iskolai tornázás és játék. Arad, 1891.
Hogyan rendeztessenek a tanulók tornaversenyei, hogy az egészségre és erkölcsre veszélylyel ne járjanak. Kongresszusi felolvasás. Bpest, 1897.

Szerkesztette az Aradi Tornaegylet 1879-1902. Évkönyveit.

Kéziratban

Arad város sportélete, Belgium általános tanügye és testi nevelése, Utirajzok Magyar-, Német-, Oláhországból és Belgiumból, Szabad- és rendgyakorlatok (fordítás), Vasbotgyakorlatok (fordítás), Súlyozó gyakorlatok, Az erő- és izomképzés tankönyve (ford.), Az aradi tornaegyesület története és Tornakártyák (fordítás).

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.
PIM^{[halott link]}

További információk

Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 ==Élete==
-Nagy Pál kántor és Szimcsák Ilona fia. Az algimnáziumot szülővárosában, a tanítóképzőt Csongrádon, a tornatanító-képző tanfolyamot pedig [[Budapest]]en végezte. A tornaügy tanulmányozása céljából többször utazott külföldön; így 1880-ban a budapesti nemzeti tornaegylet a [[brüsszel]]i nemzetközi tornaünnepély tanulmányozására küldötte ki mint képviselőjét, mely alkalommal az ''Egyetértés''nek tudósítója volt. 1885-ben a [[drezda]]i német tornaünnepélyre utazott ki és ekkor a ''Nemzet''nek volt a tudósítója. 1886-ban [[Románia|Romániát]] és [[Erdély]]t utazta be és ez útról az ''Arad és Vidéké''ben 12 tárcacikket írt; 1898-ban a [[hamburg]]i IX. német tornaünnepélyre utazott, mely alkalomból több [[németország]]i tornaintézetet is megtekintett; ekkor a hamburgi tornaünnepély leírását a ''Budapesti Hirlap''ban közölte. Később az [[Arad (Románia)|aradi]] királyi főgimnázium és az állami tanítóképzőintézet tornatanára volt illetve az aradi tornaegyesület titkára és művezetője.
+Nagy Pál kántor és Szimcsák Ilona fia. Az algimnáziumot szülővárosában, a tanítóképzőt [[Csongrád (település)|Csongrádon]], a tornatanító-képző tanfolyamot pedig [[Budapest]]en végezte. A tornaügy tanulmányozása céljából többször utazott külföldön; így 1880-ban a budapesti nemzeti tornaegylet a [[brüsszel]]i nemzetközi tornaünnepély tanulmányozására küldötte ki mint képviselőjét, mely alkalommal az ''Egyetértés''nek tudósítója volt. 1885-ben a [[drezda]]i német tornaünnepélyre utazott ki és ekkor a ''Nemzet''nek volt a tudósítója. 1886-ban [[Románia|Romániát]] és [[Erdély]]t utazta be és ez útról az ''Arad és Vidéké''ben 12 tárcacikket írt; 1898-ban a [[hamburg]]i IX. német tornaünnepélyre utazott, mely alkalomból több [[németország]]i tornaintézetet is megtekintett; ekkor a hamburgi tornaünnepély leírását a ''Budapesti Hirlap''ban közölte. Később az [[Arad (Románia)|aradi]] királyi főgimnázium és az állami tanítóképzőintézet tornatanára volt illetve az aradi tornaegyesület titkára és művezetője.
 Írt tanügyi cikkeket az Egyetértés, Pesti Hirlap, Pesti Napló, Budapesti Hirlap, Nemzeti Iskola, Tornaügy, Általános Tanügyi Közlöny, Arad és Vidéke, Függetlenség, Aradi Hiradó, Herkules c. napi- és szaklapokba; költeményeket és műfordításokat a Bolond Istókba és a Szentesi Lapba.
@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 * Tornatanításunk hiányai és akadályai. Arad, 1889.
 * A testi nevelés és egy kis felvilágosítás. Az iskolai tornázás és játék. Arad, 1891.
-* Hogyan rendeztessenek a tanulók tonnaversenyei, hogy az egészségre és erkölcsre veszélylyel ne járjanak. Kongresszusi felolvasás. Bpest, 1897.
+* Hogyan rendeztessenek a tanulók tornaversenyei, hogy az egészségre és erkölcsre veszélylyel ne járjanak. Kongresszusi felolvasás. Bpest, 1897.
 Szerkesztette az Aradi Tornaegylet 1879-1902. Évkönyveit.
@@ 36. sor: / 36. sor: @@
 [[Kategória:1853-ban született személyek]]
 [[Kategória:1909-ben elhunyt személyek]]
+[[Kategória:Szentesiek]]