„Generátor” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Címkék: HTML-sortörés Vizuális szerkesztés |
|||
| 29. sor: | 29. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Generator}} |
{{DEFAULTSORT:Generator}} |
||
[[Kategória:Villamos gép]] |
[[Kategória:Villamos gép]] JAXY A KIRÁLY !! |
||
A lap 2019. október 30., 11:40-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Generátornak nevezzük azokat a forgó villamos gépeket, amelyek a tengelyükön közölt mechanikai munkát villamos energiává alakítják. Az első generátort a brit Michael Faraday készítette 1831-ben. A kínai Dongfang Electric vállalat készítette az eddigi legnagyobb, 1750 MW teljesítményű generátort a Taishanban épülő 3. generációs nyomottvizes reaktorral tervezett atomerőművéhez.[2]
Működési elve
A generátorok váltakozó feszültséget állítanak elő az elektromágneses indukció – mozgási indukció – törvényei szerint.
A generátor által előállított váltakozó feszültség jellemzői:
- csúcsérték: a feszültség maximális nagysága;
- pillanatérték: a feszültség pillanatnyi értéke;
- frekvencia: a másodpercenkénti rezgésszám, a feszültségváltozás periódusidejének reciproka.
Felépítése, működése
A generátor egy gerjesztett – ritkán állandómágneses – forgórészből és egy- vagy többfázisú tekercsrendszerrel ellátott állórészből tevődik össze. Az állórész csapágypajzsai és az abban elhelyezett csapágyak tartják középpontban a forgórészt, biztosítják annak sima és stabil futását.
A gerjesztett forgórészt mechanikai energiával, általában a generátor tengelyére csatlakozó erőgéppel (jellemzően diesel- vagy benzinmotor, erőművek esetében szél-, víz-, gáz- ill. gőzturbina) forgatják. Ennek hatására a forgórész indukcióvonalai metszik az állórész tekercsrendszerét, és abban feszültséget indukálnak.
Az állórész legtöbbször háromfázisú tekercseléssel készül. A forgórészben szinkron gépek esetén külső forrásból, szénkefés-csúszógyűrűs szerkezeten keresztül bevezetett egyenáram, vagy állandó mágnes; aszinkron gépeknél pedig a rövidrezárt forgórészben indukált örvényáram biztosítja a működéshez szükséges mágneses teret.
A szinkron motor generátoros módba kerül, ha a forgórész szöghelyzete siet a forgó mágneses mezőhöz képest. Az aszinkron motor generátoros módba kerül, ha a forgórész fordulatszáma nagyobb a szinkron fordulatszámnál (a forgó mágneses mező fordulatszámánál).
A generátor előnye a dinamóval szemben az, hogy az indukált feszültséget keferendszer nélkül közvetlenül az állórészről veszik le, így nagy áramok esetén sem kell a mozgó és súrlódó alkatrészek (csúszógyűrű, szénkefék) sérülésétől tartani. Az előállított váltakozó feszültség transzformátor segítségével átalakítható, és minimális veszteséggel szállítható.
A generátor hátrányaként jelentkezik, hogy - működési elvéből és konstrukciójából adódóan - közvetlenül nem képes egyenfeszültség előállítására; egyenáramú villamos hálózat táplálásához emiatt az állórésztekercs(ek) áramának egyenirányítása szükséges (pl. gépjárműgenerátorok esetében).
- ↑ Ganz Ábrahám a Hindukusnál. A Wang folyó versei . Studiolum. [2015. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 30.)
- ↑ http://energiainfo.hu/cikk/mar_uton_az_epr_generatora.30475.html Archiválva 2013. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Már úton az EPR generátora
Apjaje a kiraly az az kereso
|
Ez a technikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
JAXY A KIRÁLY !!