„Calvados” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Idegen nyelvű térképet tartalmazó szócikkek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért0|Ez a szócikk a francia italról szól. Az azonos nevű megyéről lásd a [[Calvados (megye)]] szócikket!}} |
{{egyért0|Ez a szócikk a francia italról szól. Az azonos nevű megyéről lásd a [[Calvados (megye)]] szócikket!}} |
||
[[ |
[[Fájl:Couperne Calvados.jpg|thumb|Couperné Calvados]] |
||
A '''Calvados''' hagyományos [[normandia]]i [[almabor]]ból készített, érlelt [[gyümölcspárlat]]. A francia köznyelvben gyakran használt a ''calva'' rövidített név. |
A '''Calvados''' hagyományos [[normandia]]i [[almabor]]ból készített, érlelt [[gyümölcspárlat]]. A francia köznyelvben gyakran használt a ''calva'' rövidített név. |
||
7. sor: | 7. sor: | ||
Normandiában már a középkor végétől készítenek almapárlatokat. Az első írás az italról egy cotentini ([[Manche]] megye) újságban 1553. március 23-án jelent meg, amelyet egy helyi nemes, Gilles de Gouberville írt. A calvadosfőzők első egylete 1600-ban alakult meg. |
Normandiában már a középkor végétől készítenek almapárlatokat. Az első írás az italról egy cotentini ([[Manche]] megye) újságban 1553. március 23-án jelent meg, amelyet egy helyi nemes, Gilles de Gouberville írt. A calvadosfőzők első egylete 1600-ban alakult meg. |
||
[[Calvados (megye)|Calvados megye]] elnevezésének egy romantikus magyarázata szerint a spanyol király [[Spanyol armada|Legyőzhetetlen Armadájának]] egy hajója, az El Salvador hajótörést szenvedett [[Normandia]] partjainál, ennek emlékére először El Calvador, majd „le Calvados” lett a területnek neve. A valószínűbb magyarázat, hogy a név a „calva dorsa” (kopasz hát) latin kifejezésből ered, ami a tenger felől jellemzi, jelzi a vidéket, és korai tengerészeti térképeken így nevezték ezt a partrészt.<ref>Ez az elfogadott magyarázat [[René Lepelley]] professzor (Université de Caen) 1990-ben megjelent tanulmánya alapján (''Calvados Qui es-tu, d'où viens-tu ?'', [[Éditions Charles Corlet]]).</ref> 1790-ben az új közigazgatási törvény a 83 megye egyikeként határozta meg ezt a területet. Az ital elnevezése 1942-től törvénnyel eredetvédett (AOC – [[Appellation d’origine contrôlée]]): egy almaborpárlat csak akkor calvados, ha teljesíti annak gyártási előírásait, és a törvényben rögzített, Calvados |
[[Calvados (megye)|Calvados megye]] elnevezésének egy romantikus magyarázata szerint a spanyol király [[Spanyol armada|Legyőzhetetlen Armadájának]] egy hajója, az El Salvador hajótörést szenvedett [[Normandia]] partjainál, ennek emlékére először El Calvador, majd „le Calvados” lett a területnek neve. A valószínűbb magyarázat, hogy a név a „calva dorsa” (kopasz hát) latin kifejezésből ered, ami a tenger felől jellemzi, jelzi a vidéket, és korai tengerészeti térképeken így nevezték ezt a partrészt.<ref>Ez az elfogadott magyarázat [[René Lepelley]] professzor (Université de Caen) 1990-ben megjelent tanulmánya alapján (''Calvados Qui es-tu, d'où viens-tu ?'', [[Éditions Charles Corlet]]).</ref> 1790-ben az új közigazgatási törvény a 83 megye egyikeként határozta meg ezt a területet. Az ital elnevezése 1942-től törvénnyel eredetvédett (AOC – [[Appellation d’origine contrôlée]]): egy almaborpárlat csak akkor calvados, ha teljesíti annak gyártási előírásait, és a törvényben rögzített, Calvados-környéki területen készült – miként a [[brandy]] is csak akkor nevezhető [[cognac (ital)|cognacnak]], ha [[Cognac (település)|Cognac]] vidékén készült és megfelel a szigorú követelményeknek. Két további eredetvédett alváltozata a [[Pays d’Auge]]-i és a [[domfrontais]]-i calvados. Egyéb eredetvédett francia almaborpárlatok a [[bretagne]]-i, a [[normandia]]i és a [[Mayenne|maine]]-i ''eau-de-vie de cidre''.<ref>[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32008R0110:HU:NOT Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról]</ref> |
||
== Készítése == |
== Készítése == |
||
[[Fájl:AlambicColonneCalvados.jpg|bélyegkép|A calvados készítéséhez használt folyamatos lepárló]] |
[[Fájl:AlambicColonneCalvados.jpg|bélyegkép|A calvados készítéséhez használt folyamatos lepárló]] |
||
A calvados készítése szempontjából meghatározó, hogy a friss almalé mekkora cukor-, illetve savtartalommal bír, egy jó minőségű ital elkészítéséhez édes, keserédes, savanyú és keserű almákat is fel kell használni meghatározott, egyéni recept szerinti arányban. A vidék több mint 200 almafajtájából a helyi |
A calvados készítése szempontjából meghatározó, hogy a friss almalé mekkora cukor-, illetve savtartalommal bír, egy jó minőségű ital elkészítéséhez édes, keserédes, savanyú és keserű almákat is fel kell használni meghatározott, egyéni recept szerinti arányban. A vidék több mint 200 almafajtájából a helyi calvadoskészítők saját receptjük szerint állítják össze az alaplét, a cefrét. |
||
Egy liternyi 40%-os alkoholtartalmú ital készítéséhez 12–25 kg almát használnak fel, rendszerint minimális mennyiségben körtével keverve. A leszedett almát pürévé darálják, majd kipréselik a levét. Az almalé hamar erjedni kezd, a természetes erjedés eredménye az almabor, amit önálló italként is fogyasztanak. Amint kifejlődött az almabor ízvilága, akkor kezdődik a lepárlás, ami egy egyedi felépítésű folyamatos lepárlóval történik, illetve a |
Egy liternyi 40%-os alkoholtartalmú ital készítéséhez 12–25 kg almát használnak fel, rendszerint minimális mennyiségben körtével keverve. A leszedett almát pürévé darálják, majd kipréselik a levét. Az almalé hamar erjedni kezd, a természetes erjedés eredménye az almabor, amit önálló italként is fogyasztanak. Amint kifejlődött az almabor ízvilága, akkor kezdődik a lepárlás, ami egy egyedi felépítésű folyamatos lepárlóval történik, illetve a Pays d’Auge-i calvados esetén kétszeres [[kisüsti lepárlás]]sal. A friss párlat színtelen és olykor nyers, tolakodó jellegű, így ideális a hosszas fahordós érlelésre, mely alatt kellemes itallá alakul, további aromákkal és aranyló színnel is gazdagodva. Ennek érdekében előszeretettel alkalmaznak kis méretű hordókat. Minimum két évig kötelező hordóban érlelni, de a borpárlatokhoz hasonlóan léteznek hosszabb érlelésű calvadosok is, a korral értékük is jelentősen emelkedik. |
||
A [[Franciaország]]ban érvényes szabályozás szerint kereskedelmi forgalomba csak |
A [[Franciaország]]ban érvényes szabályozás szerint kereskedelmi forgalomba csak 40–42 fokos erősségű ital hozható. A hagyományos calvados ennél erősebb, akár 72 fokos is lehet. 1950 előtt a szabályozás megengedte, hogy házilag, rendszerint a település által közösen fenntartott, házról házra vontatott kocsira szerelt desztillálót használjanak a termelők. Azóta új engedélyt nem adnak ki, de a régiek még üzemelhetnek. Emellett Normandiában még számos kis magánüzem állítja elő saját receptje szerint e tájra jellemző italt. |
||
== Gasztronómia == |
== Gasztronómia == |
||
Elsősorban aperitifnek isszák, de jót tesz a túlterhelt gyomornak, ezért digestif is. Néhány cseppje csodálatos ízeket bont ki a feketekávéból. Ezért közkedvelt, a nálunk [[Erich Maria Remarque|Remarque]] regényeiből elhíresült |
Elsősorban aperitifnek isszák, de jót tesz a túlterhelt gyomornak, ezért digestif is. Néhány cseppje csodálatos ízeket bont ki a feketekávéból. Ezért közkedvelt, a nálunk [[Erich Maria Remarque|Remarque]] regényeiből elhíresült café calva a franciák körében. A calvados [[Észak-Amerika|észak-amerikai]] rokona az [[Új-Anglia|Új-Angliából]] származó „applejack”. |
||
== Jegyzet == |
== Jegyzet == |
A lap 2019. október 24., 22:26-kori változata
A Calvados hagyományos normandiai almaborból készített, érlelt gyümölcspárlat. A francia köznyelvben gyakran használt a calva rövidített név.
Története
Normandiában már a középkor végétől készítenek almapárlatokat. Az első írás az italról egy cotentini (Manche megye) újságban 1553. március 23-án jelent meg, amelyet egy helyi nemes, Gilles de Gouberville írt. A calvadosfőzők első egylete 1600-ban alakult meg.
Calvados megye elnevezésének egy romantikus magyarázata szerint a spanyol király Legyőzhetetlen Armadájának egy hajója, az El Salvador hajótörést szenvedett Normandia partjainál, ennek emlékére először El Calvador, majd „le Calvados” lett a területnek neve. A valószínűbb magyarázat, hogy a név a „calva dorsa” (kopasz hát) latin kifejezésből ered, ami a tenger felől jellemzi, jelzi a vidéket, és korai tengerészeti térképeken így nevezték ezt a partrészt.[1] 1790-ben az új közigazgatási törvény a 83 megye egyikeként határozta meg ezt a területet. Az ital elnevezése 1942-től törvénnyel eredetvédett (AOC – Appellation d’origine contrôlée): egy almaborpárlat csak akkor calvados, ha teljesíti annak gyártási előírásait, és a törvényben rögzített, Calvados-környéki területen készült – miként a brandy is csak akkor nevezhető cognacnak, ha Cognac vidékén készült és megfelel a szigorú követelményeknek. Két további eredetvédett alváltozata a Pays d’Auge-i és a domfrontais-i calvados. Egyéb eredetvédett francia almaborpárlatok a bretagne-i, a normandiai és a maine-i eau-de-vie de cidre.[2]
Készítése
A calvados készítése szempontjából meghatározó, hogy a friss almalé mekkora cukor-, illetve savtartalommal bír, egy jó minőségű ital elkészítéséhez édes, keserédes, savanyú és keserű almákat is fel kell használni meghatározott, egyéni recept szerinti arányban. A vidék több mint 200 almafajtájából a helyi calvadoskészítők saját receptjük szerint állítják össze az alaplét, a cefrét.
Egy liternyi 40%-os alkoholtartalmú ital készítéséhez 12–25 kg almát használnak fel, rendszerint minimális mennyiségben körtével keverve. A leszedett almát pürévé darálják, majd kipréselik a levét. Az almalé hamar erjedni kezd, a természetes erjedés eredménye az almabor, amit önálló italként is fogyasztanak. Amint kifejlődött az almabor ízvilága, akkor kezdődik a lepárlás, ami egy egyedi felépítésű folyamatos lepárlóval történik, illetve a Pays d’Auge-i calvados esetén kétszeres kisüsti lepárlással. A friss párlat színtelen és olykor nyers, tolakodó jellegű, így ideális a hosszas fahordós érlelésre, mely alatt kellemes itallá alakul, további aromákkal és aranyló színnel is gazdagodva. Ennek érdekében előszeretettel alkalmaznak kis méretű hordókat. Minimum két évig kötelező hordóban érlelni, de a borpárlatokhoz hasonlóan léteznek hosszabb érlelésű calvadosok is, a korral értékük is jelentősen emelkedik.
A Franciaországban érvényes szabályozás szerint kereskedelmi forgalomba csak 40–42 fokos erősségű ital hozható. A hagyományos calvados ennél erősebb, akár 72 fokos is lehet. 1950 előtt a szabályozás megengedte, hogy házilag, rendszerint a település által közösen fenntartott, házról házra vontatott kocsira szerelt desztillálót használjanak a termelők. Azóta új engedélyt nem adnak ki, de a régiek még üzemelhetnek. Emellett Normandiában még számos kis magánüzem állítja elő saját receptje szerint e tájra jellemző italt.
Gasztronómia
Elsősorban aperitifnek isszák, de jót tesz a túlterhelt gyomornak, ezért digestif is. Néhány cseppje csodálatos ízeket bont ki a feketekávéból. Ezért közkedvelt, a nálunk Remarque regényeiből elhíresült café calva a franciák körében. A calvados észak-amerikai rokona az Új-Angliából származó „applejack”.
Jegyzet
- ↑ Ez az elfogadott magyarázat René Lepelley professzor (Université de Caen) 1990-ben megjelent tanulmánya alapján (Calvados Qui es-tu, d'où viens-tu ?, Éditions Charles Corlet).
- ↑ Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról