„Robbanószer” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
hiányzó "NEM" szócska - a robbanóanyagokban tárolt kémiai energia mennyisége jelentős
Címkék: kalciumos zsidózó anon VisualEditor: átváltott
3. sor: 3. sor:
[[Fájl:Blasting of a chimney at the former Henninger Brewery in Frankfurt am Main, Germany.jpg|right|thumb|260px|Robbanószer hatása egy gyárkéményre]]
[[Fájl:Blasting of a chimney at the former Henninger Brewery in Frankfurt am Main, Germany.jpg|right|thumb|260px|Robbanószer hatása egy gyárkéményre]]


A '''robbanószer''' olyan anyag, illetve anyagkeverék, mely kis mennyiségű kémiai energiát tárol, és égés során ezt nagyon rövid idő alatt adja le, azaz robbanásra képes. Az energia lehet:
A '''robbanószer''' olyan anyag, illetve anyagkeverék, mely nem kis mennyiségű kémiai energiát tárol, és égés során ezt nagyon rövid idő alatt adja le, azaz robbanásra képes. Az energia lehet:
*Hőenergia
*Hőenergia
*Kinetikai energia
*Kinetikai energia

A lap 2019. október 23., 18:09-kori változata

Robbanószer hatása egy gyárkéményre

A robbanószer olyan anyag, illetve anyagkeverék, mely nem kis mennyiségű kémiai energiát tárol, és égés során ezt nagyon rövid idő alatt adja le, azaz robbanásra képes. Az energia lehet:

  • Hőenergia
  • Kinetikai energia
  • Fényenergia

Anyagok

Robbanóanyag bárca: figyelmeztető jelzés szállításkor. Elhelyezendő csomagoláson és szállítóeszközön
Régi jelzés

A robbanószerek összetételük alapján két fő csoportra oszthatók:

  • robbanó keverékek
  • robbanóanyagok

A robbanószerek közös ismérve, hogy az égést tápláló anyag mellett az égéshez szükséges oxigént is tartalmazzák. A robbanó keverékek külön tartalmazzák az éghető anyagot, és az oxidálószert, valamint az égést befolyásoló egyéb anyagokat. A robbanóanyagok esetén az oxigén a homogén vegyületben kötött formában van jelen. A robbanószer oxigéntartalmát az ún. "oxigénhányados" fejezi ki. Ha ez 1, akkor pont annyi oxigén van a vegyületben, mint amennyi szükséges. Vannak 1 fölöttiek is (pl. a nitroglicerin) Ezeket általában más, 1-nél kisebb, tehát "oxigénhiányos" robbanószerekkel keverve használják úgy, hogy a kapott keverék oxigénhányadosa körülbelül 1 legyen (pl. nitro-cellulózzal kocsonyásított nitroglicerin. A nukleáris fegyverek alapjául szolgáló radioaktív anyagok, például az urán 235-ös izotópja és a plutónium 239-es izotópja nem kémiai robbanóanyagok.

Osztályozás

A robbanás fizikai lefolyása alapján két fő csoport létezik:

Tolóhatású robbanószerek

Más néven alacsony hatóerejű, angol nyelvű besorolás szerint LE (low explosive). Égésük során nagy mennyiségű gáz keletkezik. Jellemzően oxidálószer-tüzelőanyag keverékek, égési sebességük kisebb mint 1000 m/s . Gyúlékonyak, normál körülmények között nagyon lassan is éghetnek (a fekete lőpor 1 cm/s) lefojtva képesek robbanásra.

Felhasználás:
–lőporok
–időzítő gyújtózsinórok
–pirotechnikai elegyek

fekete lőpor, nitro-cellulóz, füst nélküli lőpor

Heves robbanószerek

Másként magas hatóerejű, angol nyelvű besorolás szerint HE (high explosive) robbanószerek. Jellemzően robbanó vegyületek, égési sebességük nagyobb mint 1000 m/s Hatásukat rövid idő alatt fejtik ki, energiájuk kisebb mint a tolóhatású robbanószereknek, de igen koncentrált.

Felhasználás:
–robbanótestek
–gyutacsok
–robbanó zsinórok

TNT, nitro-glicerin, PETN (nitro-penta)

Az ipari, és katonai célra felhasznált robbanószerek többsége több különböző robbanószer keveréke, a kívánt égési- és hatásjellemzők, valamint a kezelési igények elérése érdekében.

Robbanószerek kezelése

A ma használatos robbanóanyagok általában kezelésbiztosak, azaz ütésre, súrlódásra nem robbannak. A többségük, ha nyílt lánggal meggyújtják, egyszerűen robbanás nélkül elég.

gyutacs, és gyújtózsinórral szerelt gyutacs

Robbanást csak iniciáló robbanóanyagokkal lehet elindítani, azaz egy kis robbanás indíja be a nagyot. Az iniciáló robbanóanyagok különleges fajtája a robbanóanyagoknak. Ezek ütésre, lángra robbannak. Ezt a tulajdonságukat használják ki, amikor ún. gyutacsot készítenek, ami nem más, mint egy egyik oldalán zárt, többnyire alumíniumból készül 4-6 mm átmérőjű és 5-8 cm hosszú, vékony falú csövecske. Ebben legalulra helyeznek egy nagy feszítőerejű „brizáns” robbanóanyagot, e fölé kerül a megfelelő mennyiségű iniciáló robbanóanyag. E fölé egy kevés nagy hőfokon, oxigén nélkül elégő anyag kerül (pl. valamilyen perklorát keverék, feketelőpor". Használatkor a gyutacsot belehelyezik a robbanóanyagba (amelyen vagy eleve, gyártás során belekerül egy üreg a gyutacs számára), vagy a plasztikus robbanóanyagok esetén egyszerűen belenyomják kb. kétharmad részéig. Ezután a gyutacsba beledugják a gyújtózsinórt és egy speciális, erre szolgáló fogóval a hüvelyt rászorítják. A gyújtózsinórban többnyire megadott sebességgel (cm/perc) égő feketelőpor van, így a gyújtózsinór hosszával lehet az időzítést szabályozni. Más módon, pl. elektromos gyújtással, vagy robbanózsinór használatával is indítható a robbanás, de a lényege ugyanaz: robbanással kell a robbanást kiváltani. Az iniciáló, robbanást kiváltó anyagokat robbantószereknek is nevezik.

Hatások

A robbanás során, a hang- és fényjelenségek mellett, nagy hőmérséklet- és nyomáskülönbségek alakulnak ki, amelyek jelentős károkat okozhatnak a természetben, emberi életben, vagy az ember alkotta építményekben.

Jog

Robbanószereket (robbantószereket, robbanóanyagokat) csak engedély birtokában szabad készíteni, tartani, tárolni és felhasználni. Ettől eltérő esetekben a törvény szigorú büntetéseket ír elő. Lásd a magyar Büntető TörvénykönyvVisszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrelbűncselekmény leírását. Munkavédelmi szempontból a pirotechnikai anyagok is robbanószernek minősülnek, de azok eltérő veszélyessége és alapvetően a felhasználás eltérő jellege miatt a jog külön szabályozza a pirotechnikai anyagok és egyéb robbanószerek birtoklását, felhasználását.

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Forrás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Explosive material című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.