„Eisemann Mihály” változatai közötti eltérés

	Eisemann Mihály
Született	1898. június 19.; Budapest
Elhunyt	1966. február 15. (67 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	zeneszerző, karmester, zongorista
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (1917–)
Sírhelye	Farkasréti temető (33/3-2-32)
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Eisemann Mihály témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2019. október 22., 17:09-kori változata

Eisemann Mihály, Egresi Mihály, teljes nevén: Eisemann Mihály László (Budapest,^{[m 1]} 1898. június 19. – Budapest, 1966. február 15.^[1]) magyar zeneszerző, karmester, zongorista. Szerzői azonosítója IPI 00009131811

Életpályája

Id. Eisemann Mihály és Payerle Éva (1876-1941)^[2]^[3] gyermekeként született. Kántortanító édesapjától tanult kottát olvasni, énekelni^[4] 7 évesen kezdett hegedülni tanulni, de nem lelte örömét benne, inkább zongoraleckéket vett apjától. 17 évesen Varga Vilma növendéke lett. 1917-ben felvették a Zeneakadémiára, Kodály Zoltán, Siklós Albert és Weiner Leó voltak a tanárai. Zeneakadémiai tanulmányaival egy időben jogot is tanult a Budapesti Jogi Egyetemen. 1924. december 17-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Husz Ilona Cecilia tanítónővel, Husz Gusztáv Jakab és Minarovits Cecilia lányával.^[5] 1923 és 1927 között bárzongorista volt a Stefánia úti Admiral bárban. Itt fedezte fel Harmath Imre, akkor már ismert szövegíró. A Szeret-e még? és a Lesz maga juszt is az enyém című daluk néhány hét alatt Eisemannt is országosan ismertté tette. Három mákvirág címmel Szilágyi Lászlóval írta meg első operettjét, amelyet Miss Amerika címmel mutatott be a Fővárosi Operettszínház 1929. január 12-én. 1931-ben a Die Schwebende Jungfrau című német filmhez írt először filmzenét. 1931 és 1943 között 11 magyar filmhez írt filmzenét. 1945 után ismét bárzongorista lett, 1958-ban mutatták be utolsó előtti operettjét a Bástyasétány 77-et (vagy "A Bástya", ahogy Eisemann gyakorta nevezte). A közkedvelt vélekedéssel ellentétben sosem volt a Fővárosi Nagycirkusz karmestere. A félreértést az okozhatja, hogy a Cirkusz csillaga című operettjét ő dirigálta a Nagycirkuszban. 1965-ben hazalátogatott szülőföldjére, tiszteletére díszelőadást rendeztek a szabadkai színházban. Haláláig Budapesten élt. Kedvenc saját szerzeménye: Mondja, mi ragyog a szemén (1936).

Művei

Filmzenék

Die Schwebende Jungfrau (1931) Német film
Er und sein Diener (1931) Német film
Jeder fragt nach Erika (1931) Német film
Hyppolit, a lakáj (1931)
Kísértetek vonata (1933)
Trenul fantoma (1933) Francia film
Es flüstert die Liebe / Szerelemmel vádollak (1935) Német/Magyar film
A miniszter barátja (1939)
Vadrózsa (1939)
Tokaji aszú (1941)
Egy csók és más semmi (1941)
Édes ellenfél (1941)
Kölcsönkért férjek (1942)
Heten, mint a gonoszok (1943) Társszerző M. Jaryval
Makrancos hölgy (1943)
Családunk szégyene (1943)

Operettek

Mű címe	Szövegíró	Bemutató ideje	Színház
Miss Amerika	Szilágyi László	1929. január 12.	Fővárosi Operettszínház
Alvinczi huszárok	Szilágyi László	1930. április 30.	Király Színház
Zsákbamacska	Szilágyi László	1931. november 25.	Pesti Színház
Egy csók és más semmi	Éri Halász Imre–Békeffi István	1932. május	Magyar Színház
A cirkusz csillaga	Bus-Fekete László	1934. július	Vígszínház vendégjátéka a Fővárosi Nagycirkuszban
Vadvirág	Anday Ernő–Harmat Imre (versek)	1934	Andrássy-úti Színház^[6]
Én és a kisöcsém	Szilágyi László	1934. december	Fővárosi Operettszínház
Ezüstmenyasszony	Szilágyi László	1935. december 19.	Royal Színház
Meseáruház	Szilágyi László	1936	Fővárosi Operettszínház
Kávé habbal	Barabás Pál–Harmat Imre	1938	Royal Színház
Handa Banda	K. Halász Gyula–Szilágyi László	1940. január 26.	Fővárosi Operettszínház
Tokaji aszú	Szilágyi László	1940. március	Fővárosi Operettszínház
Angóramacska	Szilágyi László	1940. április	Vígszínház
XIV. René	Harsányi Zsolt–Zágon István	1940. szeptember	Vígszínház
Fiatalság-bolondság	K. Halász Gyula–Kristóf Károly–Kellér Dezső	1940. október 25.	Fővárosi Operettszínház
Leány a talpán	Molnár Géza (valószínűleg Tabi László álneve)	1942. május	Vidám Színház
Egy boldog pesti nyár	Buday Dénes–Orbók Attila (álnév: Békeffi István)	1943. április 14.	Fővárosi Operettszínház
Fekete Péter	Zágon István–Somogyi Gyula	1943. június 1.	Vígszínház
Őfelsége, a mama	Ihász Aladár (álnév: Vaszary Gábor)	1944. április	Új Magyar Színház
Bástyasétány 77.^[7]	Baróti Géza–Dalos László	1958	Fővárosi Operettszínház
Füredi Annabál	Baróti Géza–Dalos László	??	??

Slágerek

A vén budai hársfák
Ámor, a szerelmesek cinkosa
Csopak, Somló, Badacsony
Így szép
Lecsó
Negyvenhatos sárga villamoson
Holdas éj a Dunán
Május van, az orgona virágzik
Vasárnap délután
Ott maradt Budán a szívem
Jó volna boldog lenni teveled
Én minden rosszat
Minek is van szerelem
Mia bella szinyorina
János legyen fenn a János hegyen
A szívemben egy szoba kiadó
Kié vagy, mondd
Mért vagy a másé?
Gyűlölöm magát
Szeretem én az uramat
Van, aki bevallja
Szeret-e még?
A lehulló falevelet

Szerelmes lettem magába
Fodros szoknya
Szeressen úgy, ahogy csak tud
Jaj, de jó a habos sütemény
Bőg a tehén
Köszönöm, hogy imádott
Pá, kis aranyom
Rózsa, rózsa bazsarózsa
Becsíptem, mint egy potyka
Csa-csa-csak egy cseppet ittam
Hosszú az éjszaka
Maga nős ember
Egy kis rúzs
Egy csók és más semmi
Ha valaki szereti az urát
Hallod-e Rozika te
Egy kis édes félhomályban
A pénz beszél
Megöl a szerelem
Száll a hinta
Szegény ártatlan kislány
Aki autón járni óhajt
Holdvilágos éjszakán

Megjegyzések

↑ ^a ^b Házasságkötési anyakönyvi kivonatában Budapest szerepel, a legtöbb Eisemannal foglalkozó lexikon Paripást jelöli meg születési helyéül. Halotti akv-i bejegyzésében szintén Paripást nevezik meg születési helyeként.

Jegyzetek

↑ Halotti bejegyzése a Budapest XXI. kerületi polgári halotti akv. 70/1966. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 21.)
↑ familysearch.org Eisemann Mihályné Payerle Éva gyászjelentése
↑ Payerle Éva halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 143/1941. foyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 21.)
↑ 110 éve született Eisemann Mihály.
↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. polgári házassági akv. 1519/1924. folyószáma alatt.
↑ Peti Sándor (színész) életrajza Archiválva 2009. május 21-i dátummal a Wayback Machine-ben.
↑ Az ősbemutatót a Rádiószínház tartotta. A főbb szerepeket -többek között- Ajtay Andor, Németh Marika, Mucsi Sándor, Rátonyi Róbert és Rozsos István alakította.

Források

Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
Színészkönyvtár
Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X

További információk

Eisemann Mihály zeneszerző oldala
Szeret-e még? (NAVA - Gramofon Online)^{[halott link]}
Lesz maga juszt is az enyém (NAVA - Gramofon Online)^{[halott link]}
A lehulló falevelet sodorja a szél is (NAVA - Gramofon Online)
Hová járunk ezután (NAVA - Gramofon Online)^{[halott link]}
Aki autón járni óhajt (NAVA - Gramofon Online)
Postásdal (Nincs szebb ember a Jóskánál) (NAVA - Gramofon Online)^{[halott link]}
Milyen furcsa hogy az ember szeret(NAVA - Gramofon Online)^{[halott link]}
Becézd szeresd a nőt (NAVA - Gramofon Online)^{[halott link]}
Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999. o. (A Tisza Hangja No. 17.)
Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
Könnyűzenei lexikon. Szerk. Sebők János-Szabó Béla. Bp., Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987.
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub

Zeneportál
Operaportál

[szül-1] Házasságkötési anyakönyvi kivonatában Budapest szerepel, a legtöbb Eisemannal foglalkozó lexikon Paripást jelöli meg születési helyéül. Halotti akv-i bejegyzésében szintén Paripást nevezik meg születési helyeként.

[2] Halotti bejegyzése a Budapest XXI. kerületi polgári halotti akv. 70/1966. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 21.)

[payerle-3] familysearch.org Eisemann Mihályné Payerle Éva gyászjelentése

[4] Payerle Éva halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 143/1941. foyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 21.)

[5] 110 éve született Eisemann Mihály.

[6] A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. polgári házassági akv. 1519/1924. folyószáma alatt.

[7] Peti Sándor (színész) életrajza Archiválva 2009. május 21-i dátummal a Wayback Machine-ben.

[8] Az ősbemutatót a Rádiószínház tartotta. A főbb szerepeket -többek között- Ajtay Andor, Németh Marika, Mucsi Sándor, Rátonyi Róbert és Rozsos István alakította.

[m 1]

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

@@ 56. sor: / 56. sor: @@
 | Zsákbamacska || Szilágyi László || [[1931]]. [[november 25.]] || Pesti Színház
 |-
-| Egy csók és más semmi || Éri Halász Imre–[[Békeffi István]] || [[1932]]. [[május]] || Magyar Színház
+| Egy csók és más semmi || Éri Halász Imre–[[Békeffi István]] || [[1932]]. május || Magyar Színház
 |-
-| A cirkusz csillaga || Bus-Fekete László || [[1934]]. [[július]] || Vígszínház vendégjátéka a [[Fővárosi Nagycirkusz]]ban
+| A cirkusz csillaga || Bus-Fekete László || [[1934]]. július || Vígszínház vendégjátéka a [[Fővárosi Nagycirkusz]]ban
 |-
 | Vadvirág || Anday Ernő–Harmat Imre (versek) || [[1934]] || Andrássy-úti Színház<ref>[http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/petielet.htm Peti Sándor (színész) életrajza] {{Wayback|url=http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/petielet.htm |date=20090521081639 }}.</ref>
 |-
-| Én és a kisöcsém || Szilágyi László || [[1934]]. [[december]] || Fővárosi Operettszínház
+| Én és a kisöcsém || Szilágyi László || [[1934]]. december || Fővárosi Operettszínház
 |-
 | Ezüstmenyasszony || Szilágyi László || [[1935]]. [[december 19.]] || Royal Színház
@@ 72. sor: / 72. sor: @@
 | Handa Banda || K. Halász Gyula–Szilágyi László || [[1940]]. [[január 26.]] ||Fővárosi Operettszínház
 |-
-| Tokaji aszú || Szilágyi László || [[1940]]. [[március]] || Fővárosi Operettszínház
+| Tokaji aszú || Szilágyi László || [[1940]]. március || Fővárosi Operettszínház
 |-
-| Angóramacska || Szilágyi László || [[1940]]. [[április]] || [[Vígszínház]]
+| Angóramacska || Szilágyi László || [[1940]]. április || [[Vígszínház]]
 |-
-| XIV. René || [[Harsányi Zsolt]]–[[Zágon István]] || [[1940]]. [[szeptember]] || Vígszínház
+| XIV. René || [[Harsányi Zsolt]]–[[Zágon István]] || [[1940]]. szeptember || Vígszínház
 |-
 | Fiatalság-bolondság || K. Halász Gyula–Kristóf Károly–[[Kellér Dezső]] || [[1940]]. [[október 25.]] || Fővárosi Operettszínház
 |-
-| Leány a talpán || Molnár Géza (valószínűleg [[Tabi László]] álneve) || [[1942]]. [[május]] ||Vidám Színház
+| Leány a talpán || Molnár Géza (valószínűleg [[Tabi László]] álneve) || [[1942]]. május ||Vidám Színház
 |-
 | Egy boldog pesti nyár || [[Buday Dénes]]–Orbók Attila (álnév: Békeffi István) || [[1943]]. [[április 14.]] || Fővárosi Operettszínház
@@ 86. sor: / 86. sor: @@
 | Fekete Péter || Zágon István–Somogyi Gyula || [[1943]]. [[június 1.]] || Vígszínház
 |-
-| Őfelsége, a mama || Ihász Aladár (álnév: Vaszary Gábor) || [[1944]]. [[április]] ||Új Magyar Színház
+| Őfelsége, a mama || Ihász Aladár (álnév: Vaszary Gábor) || [[1944]]. április ||Új Magyar Színház
 |-
 | Bástyasétány 77.<ref>Az ősbemutatót a Rádiószínház tartotta. A főbb szerepeket -többek között- [[Ajtay Andor]], [[Németh Marika]], [[Mucsi Sándor (operaénekes)|Mucsi Sándor]], [[Rátonyi Róbert (színművész)|Rátonyi Róbert]] és [[Rozsos István (színművész)|Rozsos István]] alakította.</ref> || [[Baróti Géza]]–[[Dalos László]]  || [[1958]] || Fővárosi Operettszínház

Eisemann Mihály

Született	1898. június 19. Budapest^{[m 1]}
Elhunyt	1966. február 15. (67 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	zeneszerző, karmester, zongorista
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (1917–)
Sírhelye	Farkasréti temető (33/3-2-32)

IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Eisemann Mihály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség