„Rakovszky Zsuzsa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Lacika455 (vitalap | szerkesztései)
Lacika455 (vitalap | szerkesztései)
161. sor: 161. sor:
[[Kategória:Robert Graves-díjasok]]
[[Kategória:Robert Graves-díjasok]]
[[Kategória:Salvatore Quasimodo-emlékdíjasok]]
[[Kategória:Salvatore Quasimodo-emlékdíjasok]]
[[Kategória:Sopron díszpolgárai]]

A lap 2019. október 21., 21:46-kori változata

Rakovszky Zsuzsa
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
Élete
Született1950. december 4. (73 éves)
Sopron
Nemzetiségmagyar
SzüleiSzűcs Zsuzsanna
Rakovszky Tibor
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, regény, novella
Első műveJóslatok és határidők (1981)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiGraves-díj (1980)
Déry Tibor-díj (1986, 1991)
József Attila-díj (1988)
Artisjus Irodalmi Díj (1989)
Az Év könyve-jutalom (1989)
IRAT-nívódíj (1992)
a Soros Alapítvány Életműdíja (1992)
a Soros Alapítvány Alkotói Díja (1997)
Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (1997)
Salvatore Quasimodo-emlékdíj (1999)
Magyar Irodalmi Díj (2002)
Márai Sándor-díj (2003)
AEGON művészeti díj a Visszaút az időben című kötetéért (2007)
Prima-díj (2008)
Kossuth-díj (2010)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rakovszky Zsuzsa témájú médiaállományokat.
Szilágyi Lenke felvétele

Rakovszky Zsuzsa (Sopron, 1950. december 4. –) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító; a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Élete

Sopronban született 1950. december 4-én. Apja, Rakovszky Tibor jogot végzett, a háború előtt a közigazgatásban dolgozott mint főispáni, majd miniszteri titkár, később vállalatigazgató volt, a háború után nyugdíjas. 1952-ben halt meg. Anyja, Szűcs Zsuzsanna, gépírónő volt, majd pénzügyi előadó. 1981-ben halt meg. Nevelőapja, Majoros József, jogot végzett, a háború után raktárosként dolgozott.

Rakovszky Zsuzsa a soproni Martos Flóra Gimnáziumban érettségizett 1969-ben. Egyetemi tanulmányait Debrecenben kezdte, majd a második évtől Budapesten folytatta, itt szerzett magyar–angol szakos tanári diplomát az ELTE BTK-n 1975-ben. 1975 és 1978 között az Állami Gorkij Könyvtárban, 1978 és 1981 között az ELTE angol tanszékének könyvtárában volt könyvtáros, 1982-től 1986-ig szerkesztő a Helikon Kiadónál, azóta szabadfoglalkozású, fordításból él. 1997 szeptemberétől szerződéses munkatársként egy évig részt vett a Beszélő szerkesztésében.

1988-tól négy hónapig a Soros Alapítvány költészeti ösztöndíjasa Londonban. 1990-ben az Iowai Nemzetközi Írókongresszus, majd 1994-ben a Poetry International vendége.

1974-től 1981-ig volt házas. 1992-ben született fiúgyermekét egyedül neveli. Sopronban él. Elsősorban angol, amerikai költőket és prózát fordít. Verseit kezdettől fogva általános kritikai elismerés fogadta.[1]

Művei

Verseskötetei

  • Jóslatok és határidők, versek, Kozmosz Könyvek, 1981
  • Tovább egy házzal, versek, Magvető, 1987
  • Fehér-fekete, versek, Jelenkor Kiadó, 1991
  • Hangok, válogatott és új versek, Cserépfalvi, 1994
  • Egyirányú utca, versek, Magvető, 1998
  • Familienroman. Gedichte. Válogatott versek magyarul és németül. Aus dem Ungarischen von Zsuzsanna Gahse Gahse Zsuzsanna, 2002
  • Visszaút az időben, összegyűjtött és új versek 1981-2005, Magvető, 2006
  • Fortepan, versek, Magvető, 2015

Prózai művei

  • A kígyó árnyéka, regény, Magvető, 2002
  • A hullócsillag éve, regény, Magvető, 2005
  • A Hold a hetedik házban, novellák, Magvető, 2009
  • VS, regény, Magvető, 2011
  • Szilánkok, regény, Magvető, 2014
  • Célia, regény, Magvető, 2017
  • Történések; Magvető, Bp., 2018

Műfordításai

  • A megbabonázott pudding. Ír népmesék (1982)
  • Wordsworth és Coleridge versei (Másokkal.) (1982)
  • E. S. Gardner: A rettegő örökösök esete (1982)
  • Kingsley Amis: A szűz és az egyszarvú (1983)
  • J. Porter: Dover mindent megold (1983)
  • L. Black: Gyilkosság pár pennyért (1983)
  • P. R. S. Moorey: Bibliai tájak (1984)
  • Robert Browning, Lewis Carroll és mások versei: Klasszikus angol költők (1986)
  • Theodor Storm és C. F. Meyer versei: Theodor Storm, Gottfried Keller és Conrad Ferdinand Meyer versei (1986)
  • Nie Hua-ling: Két asszony Kínából (1986)
  • John Paget: Magyarország és Erdély (1987)
  • W. Trevor: Balvégzet bolondjai (1987)
  • R. E. Sherwood: Roosevelt és Hopkins (1989)
  • Robert Frost, Marianne Moore, Elizabeth Bishop és Adrianne Rich: Amerikai költők antológiája (1990)
  • G. K. Chesterton: Az ember, aki Csütörtök volt (1990)
  • D. M. Thomas: A fehér hotel. Regény (1990)
  • Elizabeth Bishop: A képzeletbeli jéghegy (1990)
  • S. Sontag: Az AIDS és metaforái (1990)
  • E. Bishop: A képzeletbeli jéghegy (1990)
  • D. M. Thomas: A fehér hotel (1990)
  • F. Forsyth: A háború kutyái (1992)
  • Tony Harrison, David Harsent: Új kabát, utolsó esély. Kortárs brit költők (1993)
  • R. Skynner: Hogyan éljük túl a családot? (1993)
  • W. Goyen: Arcadio (1993)
  • Bruno Bettelheim: Az elég jó szülő (1994)
  • B. Fogle: 101 kérdés, amit a cicája megkérdezne a dokitól, ha beszélni tudna (1994)
  • K. Ross: A nagyapa jót akar (1995)
  • R. King: Teljes átalakítás (1996)
  • R. C. Estrada: Fegyverletétel (1996)
  • Malcolm Bradbury – L. Richard Ruland: Az amerikai irodalom története a puritanizmustól a posztmodernizmusig (Másokkal.) (1997)
  • Bertrand Russell: A hatalom és az egyén (1997)
  • C. Williams: Késő bánat? (1997)
  • L. Fielding: A szaxofonos fiú (1997)
  • B. Russell: A hatalom és az egyén (1997)
  • Moody–Martin: Írország története (Másokkal.) (1999)
  • Charles Frazier: Hideghegy (1999)
  • Henrik Ibsen: Drámák. Brand, Peer Gynt. (Kúnos Lászlóval.) (2003)
  • Euripidész: Médeia (2005)
  • Stephenie Meyer: Alkonyat (2008)
  • Stephenie Meyer: Újhold (2009)
  • Stephenie Meyer: Napfogyatkozás (2009)
  • A. Munro: A boldog árnyak tánca (2015)
  • A. Munro: Nyílt titkok (2016)
  • E. Catton: A fényességek (2016)

Díjai

Jegyzetek

Források

További információk