„Dell’Adami Rezső” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Munkái: disambig, replaced: Budapesti Hírlap → Budapesti Hírlap AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
14. sor: | 14. sor: | ||
|aláírás= |
|aláírás= |
||
}} |
}} |
||
'''Dell’Adami Rezső''' ([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1850]] – [[Budapest]], [[1888]]. [[május 20.]]) jogász, ügyvéd, egyetemi és magántanár. |
'''Dell’Adami Rezső Gusztáv''' ([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1850]] – [[Budapest]], [[1888]]. [[május 20.]]) jogász, ügyvéd, egyetemi és magántanár. |
||
== Életpályája == |
== Életpályája == |
||
Iskoláit [[1872]]-ben végezte; ezután a [[francia nyelv|francia]], [[angol nyelv|angol]], [[német nyelv|német]], [[olasz nyelv|olasz]] és [[spanyol nyelv]]eket sajátította el, mire hosszabb tanulmányútra ment [[Olaszország]]ba, [[Belgium]]ba, [[Svájc]]ba, [[Franciaország|Francia]]- és [[Németország]]ba. Innen visszatérvén, azonnal a jogi szakirodalomra adta magát. Mindenütt talált munkásságának teret; forgott a törvényszéki termekben, oktatta az ifjúságot a tanszékről, munkálkodott a tudományos társulatokban, a szakirodalom terén és a napi sajtóban. A jogászgyűléseken kiváló szerepet vitt. Bár a politikában a Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártnak volt a híve, a kormány mégis szívesen fordult a szakképzett jogászhoz, így az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat is az ő munkája. Sokáig kínozta az idegbaj; évekig szenvedett tőle, annyira, hogy utóbb járni sem tudott. Elmegyógyintézetben hunyt el. |
Dell’Adami Gusztáv gyámhivatali ellenőr és Nedeczky Malvina fia. Iskoláit [[1872]]-ben végezte; ezután a [[francia nyelv|francia]], [[angol nyelv|angol]], [[német nyelv|német]], [[olasz nyelv|olasz]] és [[spanyol nyelv]]eket sajátította el, mire hosszabb tanulmányútra ment [[Olaszország]]ba, [[Belgium]]ba, [[Svájc]]ba, [[Franciaország|Francia]]- és [[Németország]]ba. Innen visszatérvén, azonnal a jogi szakirodalomra adta magát. Mindenütt talált munkásságának teret; forgott a törvényszéki termekben, oktatta az ifjúságot a tanszékről, munkálkodott a tudományos társulatokban, a szakirodalom terén és a napi sajtóban. A jogászgyűléseken kiváló szerepet vitt. Bár a politikában a Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártnak volt a híve, a kormány mégis szívesen fordult a szakképzett jogászhoz, így az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat is az ő munkája. Sokáig kínozta az idegbaj; évekig szenvedett tőle, annyira, hogy utóbb járni sem tudott. Elmegyógyintézetben hunyt el. |
||
Felesége Beke Mária volt, akivel 1879. április 5-én kötött házasságot a budapest-belvárosi római katolikus plébánián.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS64-Z9M2-3?i=15&cat=228841 A budapest-belvárosi r.k. plébánia házassági anyakönyve, 48/1879. folyószám.]</ref> |
|||
==Munkái== |
==Munkái== |
A lap 2019. október 13., 11:21-kori változata
Dell’Adami Rezső | |
Született | 1850 Pest |
Elhunyt | 1888. május 20. Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | jogász, ügyvéd, egyetemi tanár |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dell’Adami Rezső Gusztáv (Pest, 1850 – Budapest, 1888. május 20.) jogász, ügyvéd, egyetemi és magántanár.
Életpályája
Dell’Adami Gusztáv gyámhivatali ellenőr és Nedeczky Malvina fia. Iskoláit 1872-ben végezte; ezután a francia, angol, német, olasz és spanyol nyelveket sajátította el, mire hosszabb tanulmányútra ment Olaszországba, Belgiumba, Svájcba, Francia- és Németországba. Innen visszatérvén, azonnal a jogi szakirodalomra adta magát. Mindenütt talált munkásságának teret; forgott a törvényszéki termekben, oktatta az ifjúságot a tanszékről, munkálkodott a tudományos társulatokban, a szakirodalom terén és a napi sajtóban. A jogászgyűléseken kiváló szerepet vitt. Bár a politikában a Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártnak volt a híve, a kormány mégis szívesen fordult a szakképzett jogászhoz, így az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat is az ő munkája. Sokáig kínozta az idegbaj; évekig szenvedett tőle, annyira, hogy utóbb járni sem tudott. Elmegyógyintézetben hunyt el.
Felesége Beke Mária volt, akivel 1879. április 5-én kötött házasságot a budapest-belvárosi római katolikus plébánián.[1]
Munkái
- Az anyagi magyar magánjog codificatiója. I. A nemzeti eredet problémája. Bpest, 1877. (Különnyomat a M. Themisből. Ism. M. Nyelvőr 351 l.)
- A kötelesrész. U. ott, 1879. (Különnyomat a Themisből.)
- A jogtudományi oktatás reformjának kérdéséhez. U. ott, 1879. (Különnyomat a M. Themisből.
- Igazságszolgáltatásunk reformja az államhatalmak megosztása szempontjából. U. ott, 1880. (M. Jogászegyleti Értekezések 1.)
- Olasz ügyvédi rendtartás. Ford. U. ott, 1882. (Külföldi Törvények II.)
- Az örökjog alapelvei a Magyar Polgári Törvénykönyv tervezetében. Bp, 1883. (Magyar Jogászegyleti Értekezések X.) Hozzászólásai a vitában. Online
- Magánjogi codificatiónk és régi jogunk. U. ott, 1884. (M. Jogászegyleti Értekezések 23.)
- Választóimhoz. U. ott, 1884.
- A találmányi szabadalmak reformja. U. ott, 1885. (M. Jogászgyűlés Évkönyvéből.)
- A magyar polgári törvénykönyv tervezete és a modern jogtudomány. U. ott, 1885. (M. Jogászegyleti Értek. 9.)
- Az ügyvédségről. U. ott, 1887.
- Magánjogi codificatióm. U. ott, 1887.
- A nemzetközi magánjog haladása. U. ott, 1888. (M. Jogászegyleti Értekezések XXXVII.)
Első cikkei a Törvényszéki Csarnokban (Szokolay István szerkesztése alatt) és a M. Themisben (1874–80.) jelentek meg; jogtudományi cikkeket és értekezéseket írt még a M. Jogászgyűlés Évkönyveibe (1874–85.) és a M. Jogászgyűlés kiadványaiba (1882–84.); továbbá a P. Naplóba (1872. 1880–85.), Egyetértésbe (1880–85.), P Lloydba (1880–85.), a Jogtudományi Közlönybe (1880–84. 1887.). Budapesti Hírlapba (1881. 25. sz.), Büntetőjog Tárába (1882.), Nemzetgazdasági Szemlébe (1882.), az Ügyvédek Lapjába (1885–86.) és a Nemzetbe (1887.)
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
- Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.