„Rédei László” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a →‎top: link kékítés AWB
a →‎Emlékezete: halott linkből élő
54. sor: 54. sor:
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
[[Fájl:Szeged-matematikus1.jpg|thumb|right|200px|Rédei László, [[Kalmár László (matematikus)|Kalmár László]] és [[Szőkefalvi-Nagy Béla]] tiszteletére készített dombormű a [[szeged]]i Dóm tér pantheonjában]]
[[Fájl:Szeged-matematikus1.jpg|thumb|right|200px|Rédei László, [[Kalmár László (matematikus)|Kalmár László]] és [[Szőkefalvi-Nagy Béla]] tiszteletére készített dombormű a [[szeged]]i Dóm tér pantheonjában]]
Rédei László születésének 100-adik évfordulóján (2000-ben) a szegedi Dóm tér Nemzeti pantheonjában domborművet avattak fel Rédei László, [[Kalmár László (matematikus)|Kalmár László]] és [[Szőkefalvi-Nagy Béla]] akadémikusok tiszteletére.<ref>Lásd: [http://www.math.u-szeged.hu/~czedli/department/korabbitagok/redeicikk.pdf Rédei László (1900. XI. 15. | 1980. XI. 21.)] Polygon X. köt. 2. szám 2000. nov.</ref><ref>Lásd: [http://www.szoborlap.hu/lap.php?oldal=mulap&al=&szo_az=773&lan=hu www.szoborlap.hu]{{Halott link|url=http://www.szoborlap.hu/lap.php?oldal=mulap&al=&szo_az=773&lan=hu |date=2018-11 }}</ref>
Rédei László születésének 100. évfordulóján (2000-ben) a szegedi Dóm tér Nemzeti pantheonjában domborművet avattak fel Rédei László, [[Kalmár László (matematikus)|Kalmár László]] és [[Szőkefalvi-Nagy Béla]] akadémikusok tiszteletére.<ref>Lásd: [http://www.math.u-szeged.hu/~czedli/department/korabbitagok/redeicikk.pdf Rédei László (1900. XI. 15. | 1980. XI. 21.)] Polygon X. köt. 2. szám 2000. nov.</ref><ref>Lásd: [http://www.kozterkep.hu/773 www.kozterkep.hu]


== Kitüntetései ==
== Kitüntetései ==

A lap 2019. október 12., 09:44-kori változata

Rédei László
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
SzületettRédei László
1900. november 15.
Rákoskeresztúr, magyar
Elhunyt1980. november 21. (80 évesen)
Budapest
ÁlneveLadislaus Rédei
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásamatematikus, egyetemi tanár, MTA-tag
Tisztségeelnök (1947–1949, Bolyai János Matematikai Társulat)
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1921)
Kitüntetései
SírhelyeFiumei Úti Sírkert[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Rédei László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rédei László (Rákoskeresztúr, 1900. november 15.Budapest, 1980. november 21.) Kossuth-díjas matematikus, egyetemi tanár, a magyar absztrakt algebrai iskola megalapozója. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Kutatási területei: algebrai számelmélet, algebra, geometria.

Élete, munkássága

1921-től 1940-ig középiskolai tanárként tanított Budapesten, Miskolcon és Mezőtúron.[5] Eközben 1932-ben a Debreceni Egyetemen magántanári képesítést szerzett és 1934–1935-ben Humboldt-ösztöndíjasként Göttingenben folytatott tanulmányokat.[5][6] 1940-ben az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat Kőnig Gyula-díjjal tüntette ki.

Még abban az évben a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemre került, ahol 1941-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Először a geometriai, majd az algebra és számelméleti tanszéket vezette.

Pályafutása során közel százötven dolgozatot és öt könyvet írt. Legjelentősebb eredményeit az algebra és a számelmélet területén, a véges Abel-csoportok elméletében érte el. Tétele a magyar matematika egyik legszebb gyöngyszeme, hatásos eszköznek bizonyult az n-dimenziós euklideszi terek térfedő kockarácsainak vizsgálatánál, egyben fontos számelméleti vonatkozásai is vannak, és segítségével meglepő kódoláselméleti eredmények születtek. További eredményei a p-csoportokkal, a végesen generált félcsoportokkal, illetve a félcsoportok és gyűrűk bővítéselméletével kapcsolatosak. Rédei Lászlót az MTA 1949-ben levelező, 1955-ben rendes tagjává választotta.

Rövidebb tanulmányutakon járt az NDK-ban, az NSZK-ban, Ausztriában, Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Svédországban, Norvégiában, Jugoszláviában. 1967-től újra Budapestre költözött és az MTA Matematikai Kutatóintézet Algebrai Osztályát vezette.

Fia, L. B. Rédei Szegeden kezdett tanulmányait Svédországban fejezte be elméleti fizikusként. Balesetben elhunyt még apja életében, azonban a halálhírt már nem mondták el apjának, aki akkor már idős volt és beteges. Feleségével együtt a Kútvölgyi Kórház krónikus osztályára kerültek. Hosszú betegeskedés után egy infarktus következtében 1980. november 21-én hunyt el, sírja a budapesti Kerepesi temető MTA parcellájában található.[7][8]

Könyvei

  • Algebra I. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1954.
  • Theorie der endlich erzeugbaren kommutativenHalbgruppen, 1963.
  • Begründung der euklidischen und nichteuklidischen Geometrien nach F. Klein., Budapest, 1965.
  • Theorie der endlich erzeugbaren kommutativenHalbgruppen, 1970.
  • Endliche p-Gruppen, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989[7][9]

Szerkesztései

  • Acta Mathematica Hungarica társszerkesztő, 1950-
  • Semigroup Forum társszerkesztő, 1969-

Társasági tagság

  • Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társaság (1922–1947)
  • Bolyai János Matematikai Társaság (1947–)
  • Deutsche Mathematiker Vereinigung (1934–)
  • Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina (1962–)

Emlékezete

Rédei László, Kalmár László és Szőkefalvi-Nagy Béla tiszteletére készített dombormű a szegedi Dóm tér pantheonjában

Rédei László születésének 100. évfordulóján (2000-ben) a szegedi Dóm tér Nemzeti pantheonjában domborművet avattak fel Rédei László, Kalmár László és Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikusok tiszteletére.[10]Forráshivatkozás-hiba: Egy <ref> címke lezáró </ref> része hiányzik

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

Források

  • Magyar életrajzi lexikon : 1000–1990. Javított, átdolgozott kiadás, Budapest, 2001
  • Szegedi egyetemi almanach : 1921–1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Rédei László lásd 403-404. p. ISBN 963-482-037-9

További információk