„Hirohito japán császár” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Tartalom hozzá adása
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
53. sor: 53. sor:
Hirohito uralkodása alatt az országnak sok konfliktusa volt Kínával, ez előbb [[Mandzsúria japán megszállása|Mandzsúria japán megszállásában]], utóbb pedig a [[második kínai–japán háború]]ban teljesedett ki. A [[második világháború]]ban Japán szövetséget kötött [[Németország]]gal és [[Olaszország]]gal, ezzel megalapítva a [[tengelyhatalmak|Róma–Berlin–Tokió-tengelyt]]. [[1945]] után sokan úgy vélték, hogy Hirohito volt a háború irányítója, míg mások szerint ő csak egy báb volt, és az igazi irányítók a hadsereg tisztjei voltak, mint például [[Tódzsó Hideki]].
Hirohito uralkodása alatt az országnak sok konfliktusa volt Kínával, ez előbb [[Mandzsúria japán megszállása|Mandzsúria japán megszállásában]], utóbb pedig a [[második kínai–japán háború]]ban teljesedett ki. A [[második világháború]]ban Japán szövetséget kötött [[Németország]]gal és [[Olaszország]]gal, ezzel megalapítva a [[tengelyhatalmak|Róma–Berlin–Tokió-tengelyt]]. [[1945]] után sokan úgy vélték, hogy Hirohito volt a háború irányítója, míg mások szerint ő csak egy báb volt, és az igazi irányítók a hadsereg tisztjei voltak, mint például [[Tódzsó Hideki]].


Sokan a második világháború alatt [[Kína|Kínában]], [[Tajvan (sziget)|Tajvanon]], [[Korea (történelmi)|Koreában]] és [[Délkelet-Ázsia|Délkelet-Ázsiában]] Hirohitót [[Ázsia]] [[Adolf Hitler|Hitlerjének]] tartották. Japán ázsiai inváziója miatt sokan ellenszenvesnek találták a császári családot. A [[tokiói per]]ben mégsem vonták felelősségre, mert ez – [[Douglas MacArthur]] szerint – akkora felzúdulást váltott volna ki a japán népben, hogy további egymillió fővel kellett volna emelni a megszállók létszámát.
Sokan a második világháború alatt [[Kína|Kínában]], [[Tajvan (sziget)|Tajvanon]], [[Korea (történelmi)|Koreában]] és [[Délkelet-Ázsia|Délkelet-Ázsiában]] Hirohitót [[Ázsia]] [[Adolf Hitler|Hitlerjének]] tartották. Japán ázsiai inváziója miatt sokan ellenszenvesnek találták a császári családot. A [[tokiói per]]ben mégsem vonták felelősségre, mert ez – [[Douglas MacArthur]] szerint – akkora felzúdulást váltott volna ki a japán népben, hogy további egymillió fővel kellett volna emelni a megszállók létszámát, mivel a japán nép szentnek és sérthetetlennek tartja mindenkori császárát


== Irodalom ==
== Irodalom ==

A lap 2019. október 8., 17:28-kori változata

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Sóva császár
(Hirohito)
Hirohito, „az élő isten” császári díszruhában, 1928
Hirohito, „az élő isten” császári díszruhában, 1928
Japán 124. császára
Uralkodási ideje
1926. december 25. – 1989. január 7.
ElődjeTaisó
UtódjaAkihito
KorszakSóva-korszak (昭和)
Életrajzi adatok
Uralkodóházjapán császári ház
Gyermekkori névMicsi no mija
KeresztnévHirohito (裕仁)
Posztumusz névSóva
Született1901. április 29.
Tokió
Elhunyt1989. január 7. (87 évesen)
Tokió
NyughelyeMusashi Imperial Graveyard
ÉdesapjaTaisó
ÉdesanyjaTeimei császárné
Testvére(i)
HázastársaKódzsun császárné
GyermekeiSigeko hercegnő
Szacsiko hercegnő
Kazuko hercegnő
Acuko hercegnő
Akihito
Hitachi herceg
Takako hercegnő
Sóva császár (Hirohito) aláírása
Sóva császár
(Hirohito) aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Sóva császár
(Hirohito) témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hirohito (裕仁) (1901. április 29. – 1989. január 7.) a hagyományos öröklődési jogok szerint Japán 124. tennója 1926 és 1989 között. 1989. január 7-én bekövetkezett halála után a japán országgyűlés a Sóva (昭和天皇 Shōwa Tennō) nevet adta neki, Japánban ugyanis az uralkodó személyes nevét tilos használni, ám a szigetországon kívül ma is Hirohitóként hivatkoznak rá. Ő uralkodott a japán császárok közül a legtovább. Rendeletei jelentős változásokat hoztak az ország társadalmában.

Élete a koronázásig

Tokióban született az Aoyama palotában, Josihito trónörökös és Szadako hercegné első fiaként. Gyermekkorában Micsi hercegként (迪宮 Michi no miya) hívták. Már nagyapja, Meidzsi japán császár halála után nyilvánvalóvá vált az, hogy egyszer ő örökli a trónt. Trónörökössé 1916. november 2-án nevezték ki.

A Gakusuin Főnemesi Iskola tanulója volt 1908-tól 1914-ig, ezután egy speciálisan a trónörökösök számára fenntartott intézetbe járt 1914-től 1921-ig. 1921. november 29-én Japán kormányzója lett betegeskedő apja mellett. 1922-ben, Hirohito utazásai során járt Nagy-Britanniában, Franciaországban, Olaszországban, a Vatikánban, Hollandiában és Belgiumban. Ő volt az első trónörökös, aki elhagyta a felkelő nap országát.

1924. január 26-án feleségül vette távoli unokatestvérét, Nagako hercegnőt, Kuni Kunijosi herceg legidősebb lányát. E házasságból 7 gyermeke született:

Apjának, Josihitónak 1926. december 25-én bekövetkezett halála után lépett a trónra. Ekkor kezdődött el Japánban a Sóva (felvilágosult béke) korszak, amely egészen 1989-ig tartott. 1928. november 10-én, Kiotóban koronázták meg. Ő volt hosszú idő után az első olyan uralkodó, akinek a biológiai anyja az előző császár felesége volt.

Uralma a második világháború alatt

Hirohito uralkodása alatt az országnak sok konfliktusa volt Kínával, ez előbb Mandzsúria japán megszállásában, utóbb pedig a második kínai–japán háborúban teljesedett ki. A második világháborúban Japán szövetséget kötött Németországgal és Olaszországgal, ezzel megalapítva a Róma–Berlin–Tokió-tengelyt. 1945 után sokan úgy vélték, hogy Hirohito volt a háború irányítója, míg mások szerint ő csak egy báb volt, és az igazi irányítók a hadsereg tisztjei voltak, mint például Tódzsó Hideki.

Sokan a második világháború alatt Kínában, Tajvanon, Koreában és Délkelet-Ázsiában Hirohitót Ázsia Hitlerjének tartották. Japán ázsiai inváziója miatt sokan ellenszenvesnek találták a császári családot. A tokiói perben mégsem vonták felelősségre, mert ez – Douglas MacArthur szerint – akkora felzúdulást váltott volna ki a japán népben, hogy további egymillió fővel kellett volna emelni a megszállók létszámát, mivel a japán nép szentnek és sérthetetlennek tartja mindenkori császárát

Irodalom

  • Kirchmann, Hans: Hirohito. „Japán utolsó császára”, a Tennó, (ford. Balassa Klára), Budapest 1990, Gondolat, 156 p., ISBN 963-282-342-7

További információk

Kapcsolódó szócikkek


Előző uralkodó:
Taisó
Japán császár
1926 – 1989		Japán címere
 Következő uralkodó:
Akihito
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hirohito_japán_császár&oldid=21791034”