„Választójog” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
33. sor: 33. sor:
* [https://web.archive.org/web/20160314081136/http://corvinusembassy.com/ep/index.php?content=5&corvina=7&level=3&page=7 Európai Parlamenti Szemle]
* [https://web.archive.org/web/20160314081136/http://corvinusembassy.com/ep/index.php?content=5&corvina=7&level=3&page=7 Európai Parlamenti Szemle]
* [http://www.titteleki.hu/letoltes/athen.doc Az athéni demokrácia]{{Halott link|url=http://www.titteleki.hu/letoltes/athen.doc |date=2019-04 }}
* [http://www.titteleki.hu/letoltes/athen.doc Az athéni demokrácia]{{Halott link|url=http://www.titteleki.hu/letoltes/athen.doc |date=2019-04 }}
* Vastagh Pál:[http://www.polhist.hu/koztars/index.php?fkod=10&fsz=6&fid=27 Az Európai Unió és a köztársaság]
* Vastagh Pál:[https://web.archive.org/web/20081222155424/http://www.polhist.hu/koztars/index.php?fkod=10&fsz=6&fid=27 Az Európai Unió és a köztársaság]


{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}

A lap 2019. október 7., 15:55-kori változata

Választójognak nevezzük az állam polgárainak azon jogát, melynek során részt vesznek a közösség képviselőtestületének, vezetőjének a megválasztásában illetve a népszavazáson.

Főbb elvei

A demokratikus rendszerekben a választójog általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással érvényesül.

Az aktív választójog kiterjedése

  • Általános választójog esetében minden nagykorú állampolgár szavazati joggal rendelkezik. Kizáró okokról az Alkotmány maga rendelkezik, így az elítélteknek nincs választójoguk. A gondnokság alá vétel folyamán a bírónak joga van arról ítélni, hogy meghagyja-e a választójogot. 1869-ben Wyoming szavazati jogot adott a nőknek, és így a női szavazati jog megadásában első államként szerepel.
  • A korlátozott választójog a vagyoni, műveltségi és más cenzusokra épülő választási rendszerként működik. A köz ügyeiben való részvétel kevesek lehetőségét jelenti a gyakorlatban.

A választójog egyenlősége

Minden választásra jogosultnak azonos értékű szavazati joggal kell rendelkeznie, de ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek a szavazata egyenlő hatásfokú. Az egyenlőség elve azt jelenti, hogy minden szavazásra jogosult egyenlő jogokkal vesz részt a választásban. 3/1991. (II. 7.) Alkotmánybírósági Határozat az egyenlőség elvét a következőképpen értelmezi: a választójog egyenlősége nem jelenti és nem is jelentheti a választáskor kifejezett politikai akaratok csorbítatlanul egyenlő érvényesülését.

A szavazás közvetlensége

  • A választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavaznak a választások során.
  • Közvetett választásokra például kifejezetten és csakis az elnök megválasztására választott képviselők (elektorok) útján történő szavazás, képviselő-testületek által történő közvetett választás.

A szavazás titkossága

A választópolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül titkosan adhatják le a szavazatukat.

Részvételi kötelezettség

  • Nem kötelező a választójog gyakorlása, az a választópolgár szabad elhatározásán alapul.
  • Kötelező, amit jogszabály ír elő. Belgium egyike annak a néhány országnak, amelynek kötelező szavazórendszere van, így rendelkezhet a legnagyobb részvételi eredményekkel a világon. Ausztráliában ugyancsak kötelező a regisztráció és a választás a 18 évet betöltött állampolgároknak.

Passzív választójog

Mely azt szabályozza, hogy ki választható képviselővé, illetve milyen további összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak a képviselőkre.

Kapcsolódó szócikkek

Források