„Csébi Pogány család” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
a (Sor)szám és pontja utáni szóköz pótlása kézi ellenőrzéssel + kapcsolódó javítások
9. sor: 9. sor:
[[1326]] [[április 7.]]-én [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] Enyerei Imre fiának, Enyerei Miklósnak (fl. [[1324]]-[[1328]]) és testvéreinek (Tamásnak, Andrásnak és Istvánnak) adományozott egy [[sisakdísz]]t, amelyen szerepelt egy kiterjesztett két szárnyú csőrében leveles ágat tartó arany sólyom; ez majd a csébi Pogány család címerének a pajzs alakjává vált. Ez volt a legkorábbi magyar címeradomány, amely ekkor még csak sisakdíszadomány formában létezett. Enyerei Imre fia, Enyerei András (fl. [[1324]]) vitte tovább a családot, és az ő unokája, Enyerei Péter (fl. [[1328]]) fia, Enyerei István volt az első aki a "Pogány" vezetéknevet vette fel: ilyen módon Pogány Istvánként (fl. [[1379]]-[[1400]]) szerepelt; [[1400]]-ban "''magister''"-ként szerepelt. A csébi Pogány családnak a törzsbirtokai a Zala vármegyei [[Zalacséb|Cséb]]en és [[Salomvár]]on feküdtek.
[[1326]] [[április 7.]]-én [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] Enyerei Imre fiának, Enyerei Miklósnak (fl. [[1324]]-[[1328]]) és testvéreinek (Tamásnak, Andrásnak és Istvánnak) adományozott egy [[sisakdísz]]t, amelyen szerepelt egy kiterjesztett két szárnyú csőrében leveles ágat tartó arany sólyom; ez majd a csébi Pogány család címerének a pajzs alakjává vált. Ez volt a legkorábbi magyar címeradomány, amely ekkor még csak sisakdíszadomány formában létezett. Enyerei Imre fia, Enyerei András (fl. [[1324]]) vitte tovább a családot, és az ő unokája, Enyerei Péter (fl. [[1328]]) fia, Enyerei István volt az első aki a "Pogány" vezetéknevet vette fel: ilyen módon Pogány Istvánként (fl. [[1379]]-[[1400]]) szerepelt; [[1400]]-ban "''magister''"-ként szerepelt. A csébi Pogány családnak a törzsbirtokai a Zala vármegyei [[Zalacséb|Cséb]]en és [[Salomvár]]on feküdtek.


Pogány Istvánnak a több gyermeke közül Pogány I. Péter volt, aki tovább vitte a családot: Pogány I. Péter [[1412]]. [[november 4.]] és [[1415]]. [[augusztus 23.]] Zala vármegye alispánja volt. Az ő feleségétől, Katalintól, született a fia csébi Pogány Dénes, akinek majd a fia csébi Pogány II. Péter, királyi udvarmester volt [[1499]]-ben, sembergi kapitány [[1486]]-ban, majd Pozsony vármegye főispánja [[1495]] és [[1500]] között.<ref> Farkas Ákos András (boldogfai) - ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története. 99.o.</ref> [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás magyar király]] korában az udvar utazásának csebi Pogány II. Péter, a király fő udvarmestere volt a fő szervezője és irányítója.<ref name="ezerévevisegrád">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/visegrad/visegrad_ezer_eve_almanach/pages/visegrad_35_04.htm|title=Visegrád ezer éve}}</ref> Másrészt, Pogány I. Péter és neje Katalinnak egy másik fia csébi [[Pogány Imre (csébi)|Pogány Imre]] ([[1427]] körül-[[1476]]) volt, aki [[pallosjog]]ot szerzett [[1458]]-ban. A [[zalalövő]]i falut a testvérek, Pogány Dénes (fl. [[1427]]-[[1488]]) és Pogány Imre, [[1470]]-ben kapták az uralkodótól és kezdetben közösen birtokolták.<ref name="bilkeilövő004">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zalalovo/pages/004_Zalalovo_tortenete_1566-1690.htm|title=Bilkei Irén ZALALÖVŐ TÖRTÉNETE 1490-1566 - 004}}</ref> Pogány Imre felesége az [[Osl nemzetség]]ből való herbotyai Osl Borbála lett, herbotyai Osl János és alsólendvai Bánffy Katalin lánya; ugyanakkor leszármazottja volt [[Osl nembeli I. Herbord]] főlovász és főétekfogó mesternek és [[Hahót nembeli Lendvai Miklós]] Horvát-Dalmát bánnak. A házasságukból három fiú született: csébi Pogány György, akinek a felesége szenterzsébeti Terjék Dorottya, Terjék László és ákosfalvi Sárkány Veronika lánya; csébi Pogány János és csébi Pogány Zsigmond máramarosi sókamaraispán.<ref name="bilkeilövő">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zalalovo/pages/003_Zalalovo_tortenete_1490-1566.htm|title=Bilkei Irén ZALALÖVŐ TÖRTÉNETE 1490-1566 - 003}}</ref> Pogány Zsigmond, királyi zászlótartó, majd a királyi tábla ülnöke is volt, és élete utolsó éveit ismét Zalában töltötte be a máramarosi hivatala után; [[1526]]-ban a [[Mohácsi csata|mohácsi csatában]] esett el. Zsigmondnak két felesége volt: Az elsőtől a fiú gyermekei születtek, a második viszont a nála jóval rangosabb Várdai Fruzsina volt, akit [[1516]]-ban vett el.
Pogány Istvánnak a több gyermeke közül Pogány I. Péter volt, aki tovább vitte a családot: Pogány I. Péter [[1412]]. [[november 4.]] és [[1415]]. [[augusztus 23.]] Zala vármegye alispánja volt. Az ő feleségétől, Katalintól, született a fia csébi Pogány Dénes, akinek majd a fia csébi Pogány II. Péter, királyi udvarmester volt [[1499]]-ben, sembergi kapitány [[1486]]-ban, majd Pozsony vármegye főispánja [[1495]] és [[1500]] között.<ref> Farkas Ákos András (boldogfai) - ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története. 99. o.</ref> [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás magyar király]] korában az udvar utazásának csebi Pogány II. Péter, a király fő udvarmestere volt a fő szervezője és irányítója.<ref name="ezerévevisegrád">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/visegrad/visegrad_ezer_eve_almanach/pages/visegrad_35_04.htm|title=Visegrád ezer éve}}</ref> Másrészt, Pogány I. Péter és neje Katalinnak egy másik fia csébi [[Pogány Imre (csébi)|Pogány Imre]] ([[1427]] körül-[[1476]]) volt, aki [[pallosjog]]ot szerzett [[1458]]-ban. A [[zalalövő]]i falut a testvérek, Pogány Dénes (fl. [[1427]]-[[1488]]) és Pogány Imre, [[1470]]-ben kapták az uralkodótól és kezdetben közösen birtokolták.<ref name="bilkeilövő004">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zalalovo/pages/004_Zalalovo_tortenete_1566-1690.htm|title=Bilkei Irén ZALALÖVŐ TÖRTÉNETE 1490-1566 - 004}}</ref> Pogány Imre felesége az [[Osl nemzetség]]ből való herbotyai Osl Borbála lett, herbotyai Osl János és alsólendvai Bánffy Katalin lánya; ugyanakkor leszármazottja volt [[Osl nembeli I. Herbord]] főlovász és főétekfogó mesternek és [[Hahót nembeli Lendvai Miklós]] Horvát-Dalmát bánnak. A házasságukból három fiú született: csébi Pogány György, akinek a felesége szenterzsébeti Terjék Dorottya, Terjék László és ákosfalvi Sárkány Veronika lánya; csébi Pogány János és csébi Pogány Zsigmond máramarosi sókamaraispán.<ref name="bilkeilövő">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zalalovo/pages/003_Zalalovo_tortenete_1490-1566.htm|title=Bilkei Irén ZALALÖVŐ TÖRTÉNETE 1490-1566 - 003}}</ref> Pogány Zsigmond, királyi zászlótartó, majd a királyi tábla ülnöke is volt, és élete utolsó éveit ismét Zalában töltötte be a máramarosi hivatala után; [[1526]]-ban a [[Mohácsi csata|mohácsi csatában]] esett el. Zsigmondnak két felesége volt: Az elsőtől a fiú gyermekei születtek, a második viszont a nála jóval rangosabb Várdai Fruzsina volt, akit [[1516]]-ban vett el.


Pogány János egyetlen leánya csébi Pogány Sára (fl. [[1535]]-[[1567]]), akinek a férje, polyanai Brodarics Mátyás (fl. [[1516]]-[[1549]]) királyi kamarás, Máramarosi sókamaraispán. Fivére, [[Brodarics István]] kancellár. Brodarics Mátyás [[1547]]-ben máramarosi sókamaraispán volt;<ref name="brodaricsmatyas">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HEVE_agria41/?query=brodarics%20m%C3%A1ty%C3%A1s&pg=109&layout=s|title=Agria – Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)Csiffáry Gergely: Mekcsey István egri várkapitány életrajzához}}</ref> Brodarics Mátyás és Pogány Sára házasságából két leány született: Brodarics Klára, osztopáni Perneszy Farkasné és Brodarics Katalin, [[Perneszy András (alispán)|osztopáni Perneszy Andrásné]]. A két Brodarics asszony révén az osztopáni [[Perneszy család]] földbirtokos lett Zalában, és sok évszázadon keresztül igen befolyásos tisztségeket és szerepet töltöttek be a vármegyében.<ref name="bardoly">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Mm_12_Etudok/?query=brodarics%20m%C3%A1ty%C3%A1s&pg=151&layout=s|title=Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)Valter Ilona: A zalalövői-zalamindszenti r. k. templom barokk oltára}}</ref><ref>Boldogfai Farkas Ákos András. Brodarics Mátyásné csébi Pogány Sára, a 16. századi birtokszerző asszony. A csébi Pogány család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2018. XIV. Évfolyam. Budapest. 287.o.)</ref>
Pogány János egyetlen leánya csébi Pogány Sára (fl. [[1535]]-[[1567]]), akinek a férje, polyanai Brodarics Mátyás (fl. [[1516]]-[[1549]]) királyi kamarás, Máramarosi sókamaraispán. Fivére, [[Brodarics István]] kancellár. Brodarics Mátyás [[1547]]-ben máramarosi sókamaraispán volt;<ref name="brodaricsmatyas">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HEVE_agria41/?query=brodarics%20m%C3%A1ty%C3%A1s&pg=109&layout=s|title=Agria – Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)Csiffáry Gergely: Mekcsey István egri várkapitány életrajzához}}</ref> Brodarics Mátyás és Pogány Sára házasságából két leány született: Brodarics Klára, osztopáni Perneszy Farkasné és Brodarics Katalin, [[Perneszy András (alispán)|osztopáni Perneszy Andrásné]]. A két Brodarics asszony révén az osztopáni [[Perneszy család]] földbirtokos lett Zalában, és sok évszázadon keresztül igen befolyásos tisztségeket és szerepet töltöttek be a vármegyében.<ref name="bardoly">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Mm_12_Etudok/?query=brodarics%20m%C3%A1ty%C3%A1s&pg=151&layout=s|title=Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)Valter Ilona: A zalalövői-zalamindszenti r. k. templom barokk oltára}}</ref><ref>Boldogfai Farkas Ákos András. Brodarics Mátyásné csébi Pogány Sára, a 16. századi birtokszerző asszony. A csébi Pogány család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2018. XIV. Évfolyam. Budapest. 287. o.)</ref>


Csébi Pogány Zsigmond máramarosi sókamaraispán gyermeke, csébi Pogány Péter, aki Zalában volt földbirtokos és feleségül vette szerdahelyi Dersfi Erzsébetet. A házasságukból négy fiú- és egy leány gyermek született: Pogány Gáspár, Pogány Boldizsár, Pogány János, Pogány Menyhért és Pogány Anna, akinek a férje az [[Illésházy család]]ból származó illésházi [[Illésházy Tamás]], [[Pozsony vármegye]] alispánja volt.
Csébi Pogány Zsigmond máramarosi sókamaraispán gyermeke, csébi Pogány Péter, aki Zalában volt földbirtokos és feleségül vette szerdahelyi Dersfi Erzsébetet. A házasságukból négy fiú- és egy leány gyermek született: Pogány Gáspár, Pogány Boldizsár, Pogány János, Pogány Menyhért és Pogány Anna, akinek a férje az [[Illésházy család]]ból származó illésházi [[Illésházy Tamás]], [[Pozsony vármegye]] alispánja volt.


===A máramarosi ág===
===A máramarosi ág===
A család ága csébi Pogány Zsigmond máramarosi sókamaraispán és az ismeretlen nevű első feleségétől származik. Unokája, Péter fia, csébi Pogány Menyhért [[1562]]-ben Máramaros alispánja; felesége gönczruszkai Korniss Anna, Korniss Gáspár huszti várkapitány és Dolhay Ilona lánya volt. Ugyanabban az évben, [[1562]]-ben, a Pogány testvérek között történet egy megállapodás. Boldizsár és János, a Zala megyei birtokokat szerezték, és Menyhért a Máramaros megyei birtokokat.<ref> Farkas Ákos András (boldogfai) - ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története. 29-30.o.</ref>
A család ága csébi Pogány Zsigmond máramarosi sókamaraispán és az ismeretlen nevű első feleségétől származik. Unokája, Péter fia, csébi Pogány Menyhért [[1562]]-ben Máramaros alispánja; felesége gönczruszkai Korniss Anna, Korniss Gáspár huszti várkapitány és Dolhay Ilona lánya volt. Ugyanabban az évben, [[1562]]-ben, a Pogány testvérek között történet egy megállapodás. Boldizsár és János, a Zala megyei birtokokat szerezték, és Menyhért a Máramaros megyei birtokokat.<ref> Farkas Ákos András (boldogfai) - ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története. 29-30. o.</ref>


Ez az ága a családnak mai napig is létezik.
Ez az ága a családnak mai napig is létezik.

A lap 2019. október 6., 22:43-kori változata

A csébi Pogány család címere (Siebmacher könyvéből)
A csébi Pogány család címere. Csébi Pogány Alajos dunakiliti kúriájánál.

A csébi Pogány család egy ősrégi Zala vármegyei eredetű nemesi család, amely az évszázadok során több vármegyére terjedt ki.

A család története

A zalai ág

A legkorábbi ismert őse a családnak, Enyerei Herczeg, akinek a fia Enyerei Imre (fl. 1279-1324) a 13. század végén és a 14. század elején élt. Enyerei Imre első feltűnése 1273-ból való, azon csaták egyikében, melyet IV. László magyar király a II. Ottokár cseh király ellen viselt. Imre ahhoz sereghez tartozott, melyet Kőszegi Nagy Henrik bán fia, Kőszegi János gróf vezetett, és melynek különös feladata volt a soproni végeket oltalmazni. E hadjáratban maga László király is jelen volt, mert az 1279-ben kelt adománylevél azt tartja, hogy Enyerei Imre mester, "noha e csatában maga is keményen megsebesült, mégis az ellenség közül egy vitézt foglyúl vitt a király elébe." E vitézség jutalmául László király Enyerei Imrének (és vele együtt Dénes mesternek Tamás gróf fiának közösen) ajándékozza Zala vármegyében Apsa földét, kivévén (eximendo) azt előbb Zalavár hatósága alól, mint puszta helyet. A birtokba iktatást a veszprémi káptalan teljesítette még azon évben; a megosztást pedig az adományosok között a türjei convent szintén 1279-ben.

1326 április 7.-én Károly Róbert Enyerei Imre fiának, Enyerei Miklósnak (fl. 1324-1328) és testvéreinek (Tamásnak, Andrásnak és Istvánnak) adományozott egy sisakdíszt, amelyen szerepelt egy kiterjesztett két szárnyú csőrében leveles ágat tartó arany sólyom; ez majd a csébi Pogány család címerének a pajzs alakjává vált. Ez volt a legkorábbi magyar címeradomány, amely ekkor még csak sisakdíszadomány formában létezett. Enyerei Imre fia, Enyerei András (fl. 1324) vitte tovább a családot, és az ő unokája, Enyerei Péter (fl. 1328) fia, Enyerei István volt az első aki a "Pogány" vezetéknevet vette fel: ilyen módon Pogány Istvánként (fl. 1379-1400) szerepelt; 1400-ban "magister"-ként szerepelt. A csébi Pogány családnak a törzsbirtokai a Zala vármegyei Csében és Salomváron feküdtek.

Pogány Istvánnak a több gyermeke közül Pogány I. Péter volt, aki tovább vitte a családot: Pogány I. Péter 1412. november 4. és 1415. augusztus 23. Zala vármegye alispánja volt. Az ő feleségétől, Katalintól, született a fia csébi Pogány Dénes, akinek majd a fia csébi Pogány II. Péter, királyi udvarmester volt 1499-ben, sembergi kapitány 1486-ban, majd Pozsony vármegye főispánja 1495 és 1500 között.[1] Hunyadi Mátyás magyar király korában az udvar utazásának csebi Pogány II. Péter, a király fő udvarmestere volt a fő szervezője és irányítója.[2] Másrészt, Pogány I. Péter és neje Katalinnak egy másik fia csébi Pogány Imre (1427 körül-1476) volt, aki pallosjogot szerzett 1458-ban. A zalalövői falut a testvérek, Pogány Dénes (fl. 1427-1488) és Pogány Imre, 1470-ben kapták az uralkodótól és kezdetben közösen birtokolták.[3] Pogány Imre felesége az Osl nemzetségből való herbotyai Osl Borbála lett, herbotyai Osl János és alsólendvai Bánffy Katalin lánya; ugyanakkor leszármazottja volt Osl nembeli I. Herbord főlovász és főétekfogó mesternek és Hahót nembeli Lendvai Miklós Horvát-Dalmát bánnak. A házasságukból három fiú született: csébi Pogány György, akinek a felesége szenterzsébeti Terjék Dorottya, Terjék László és ákosfalvi Sárkány Veronika lánya; csébi Pogány János és csébi Pogány Zsigmond máramarosi sókamaraispán.[4] Pogány Zsigmond, királyi zászlótartó, majd a királyi tábla ülnöke is volt, és élete utolsó éveit ismét Zalában töltötte be a máramarosi hivatala után; 1526-ban a mohácsi csatában esett el. Zsigmondnak két felesége volt: Az elsőtől a fiú gyermekei születtek, a második viszont a nála jóval rangosabb Várdai Fruzsina volt, akit 1516-ban vett el.

Pogány János egyetlen leánya csébi Pogány Sára (fl. 1535-1567), akinek a férje, polyanai Brodarics Mátyás (fl. 1516-1549) királyi kamarás, Máramarosi sókamaraispán. Fivére, Brodarics István kancellár. Brodarics Mátyás 1547-ben máramarosi sókamaraispán volt;[5] Brodarics Mátyás és Pogány Sára házasságából két leány született: Brodarics Klára, osztopáni Perneszy Farkasné és Brodarics Katalin, osztopáni Perneszy Andrásné. A két Brodarics asszony révén az osztopáni Perneszy család földbirtokos lett Zalában, és sok évszázadon keresztül igen befolyásos tisztségeket és szerepet töltöttek be a vármegyében.[6][7]

Csébi Pogány Zsigmond máramarosi sókamaraispán gyermeke, csébi Pogány Péter, aki Zalában volt földbirtokos és feleségül vette szerdahelyi Dersfi Erzsébetet. A házasságukból négy fiú- és egy leány gyermek született: Pogány Gáspár, Pogány Boldizsár, Pogány János, Pogány Menyhért és Pogány Anna, akinek a férje az Illésházy családból származó illésházi Illésházy Tamás, Pozsony vármegye alispánja volt.

A máramarosi ág

A család ága csébi Pogány Zsigmond máramarosi sókamaraispán és az ismeretlen nevű első feleségétől származik. Unokája, Péter fia, csébi Pogány Menyhért 1562-ben Máramaros alispánja; felesége gönczruszkai Korniss Anna, Korniss Gáspár huszti várkapitány és Dolhay Ilona lánya volt. Ugyanabban az évben, 1562-ben, a Pogány testvérek között történet egy megállapodás. Boldizsár és János, a Zala megyei birtokokat szerezték, és Menyhért a Máramaros megyei birtokokat.[8]

Ez az ága a családnak mai napig is létezik.

Nevezetes családtagok

  • Csébi Pogány I. Péter, Zala vármegye alispánja 1412 és 1415 között.
  • Csébi Pogány II. Péter, királyi udvarmester 1499-ben, sembergi kapitány 1486-ban, Pozsony vármegye főispánja 1495 és 1500 között.
  • Csébi Pogány Zsigmond máramarosi sókamaraispán, királyi zászlótartó, a királyi tábla ülnöke a Jagelló-korban.
  • Csébi Pogány Sára (fl. 1535-1567), földbirtokos asszony. Férje, polyanai Brodarics Mátyás (fl. 1516-1549) királyi kamarás, Máramarosi sókamaraispán.
  • Csebi Pogány István (1908-1979), festő
  • Csebi Pogány Alajos (1932), műgyűjtő

Jegyzetek

  1. ↑ Farkas Ákos András (boldogfai) - ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története. 99. o.
  2. ↑ Visegrád ezer éve
  3. ↑ Bilkei Irén ZALALÖVŐ TÖRTÉNETE 1490-1566 - 004
  4. ↑ Bilkei Irén ZALALÖVŐ TÖRTÉNETE 1490-1566 - 003
  5. ↑ Agria – Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)Csiffáry Gergely: Mekcsey István egri várkapitány életrajzához
  6. ↑ Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)Valter Ilona: A zalalövői-zalamindszenti r. k. templom barokk oltára
  7. ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. Brodarics Mátyásné csébi Pogány Sára, a 16. századi birtokszerző asszony. A csébi Pogány család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2018. XIV. Évfolyam. Budapest. 287. o.)
  8. ↑ Farkas Ákos András (boldogfai) - ELTE MA Diplomamunka. 2014. A Zala vármegyei késő középkori köznemesi családok története. A Csébi Pogány család története. 29-30. o.

További információk

Commons:Category:Pogány family
A Wikimédia Commons tartalmaz Csébi Pogány család témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csébi_Pogány_család&oldid=21785127”