„Jogi norma” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a (Sor)szám és pontja utáni szóköz pótlása kézi ellenőrzéssel + kapcsolódó javítások |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A jogtudományban a '''jogi norma''' a jog elemi alapegysége,<ref name=alaptan60>''Jogi alaptan'', 60. o.</ref> jogi parancs,<ref name="bunt67">''A magyar büntetőjog általános része'', 67.o.</ref> amely modellszerűen, szerkezetileg három részből áll, a tényállásból, a diszpozícióból, illetve a jogkövetkezményből,<ref name=alt122>''Általános tanok'', 122. o.</ref><ref name=alaptan63>''Jogi alaptan'', 63. o.</ref> azonban a [[büntetőjog]]ban a hipotézis és a diszpozíció általában egybeolvad, ezért ott a norma elemének csak a diszpozíciót és a jogkövetkezményt tekintjük.<ref name="bunt67"/> A közigazgatási jog normák általában nem önállóak abban az értelemben, hogy általában szerkezetileg nem tartalmazzák mindhárom fő elemet.<ref>''Magyar közigazgatási jog'', 66-67. o.</ref> |
A jogtudományban a '''jogi norma''' a jog elemi alapegysége,<ref name=alaptan60>''Jogi alaptan'', 60. o.</ref> jogi parancs,<ref name="bunt67">''A magyar büntetőjog általános része'', 67. o.</ref> amely modellszerűen, szerkezetileg három részből áll, a tényállásból, a diszpozícióból, illetve a jogkövetkezményből,<ref name=alt122>''Általános tanok'', 122. o.</ref><ref name=alaptan63>''Jogi alaptan'', 63. o.</ref> azonban a [[büntetőjog]]ban a hipotézis és a diszpozíció általában egybeolvad, ezért ott a norma elemének csak a diszpozíciót és a jogkövetkezményt tekintjük.<ref name="bunt67"/> A közigazgatási jog normák általában nem önállóak abban az értelemben, hogy általában szerkezetileg nem tartalmazzák mindhárom fő elemet.<ref>''Magyar közigazgatási jog'', 66-67. o.</ref> |
||
A jogi normákat a jogszabályok tartalmazzák,<ref name=alaptan60/> a jogszabályokból ismerhetők meg.<ref>''Általános tanok'', 109. o.</ref> |
A jogi normákat a jogszabályok tartalmazzák,<ref name=alaptan60/> a jogszabályokból ismerhetők meg.<ref>''Általános tanok'', 109. o.</ref> |
||
A lap 2019. október 6., 13:21-kori változata
A jogtudományban a jogi norma a jog elemi alapegysége,[1] jogi parancs,[2] amely modellszerűen, szerkezetileg három részből áll, a tényállásból, a diszpozícióból, illetve a jogkövetkezményből,[3][4] azonban a büntetőjogban a hipotézis és a diszpozíció általában egybeolvad, ezért ott a norma elemének csak a diszpozíciót és a jogkövetkezményt tekintjük.[2] A közigazgatási jog normák általában nem önállóak abban az értelemben, hogy általában szerkezetileg nem tartalmazzák mindhárom fő elemet.[5] A jogi normákat a jogszabályok tartalmazzák,[1] a jogszabályokból ismerhetők meg.[6]
Története
Részei
Tényállás
A tényállás vagy hipotézis[4] azon jelenségek, tények, körülmények összességét jelenti, amelyek beállása esetére a jogszabály meghatározott emberi magatartás tanúsítását írja elő.[3]
Diszpozíció
A diszpozíció vagy rendelkezés írja elő azt a követendő magatartást, amelyet a tényállás elemeinek megvalósulása esetén a jogalanyoknak tanúsítaniuk kell.[7]
Jogkövetkezmény
A jogkövetkezmény a diszpozícióban foglaltak teljesítése esetén joghatás, ellenkező esetben joghátrány.[8]
Hivatkozások
- Pokol Béla: Jogi alaptan, Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000
- Bíró György, Lenkovics Barnabás: Általános tanok, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010
- Nagy Ferenc: A magyar büntetőjog általános része, 2. kiadás, HVGOrac, Budapest, 2010
- Fazekas Marianna, Ficzere Lajos: Magyar közigazgatási jog Általános rész, 7. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó, Budapest, 2006