„Országos Tervhivatal” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
39. sor: | 39. sor: | ||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
== Források |
== Források == |
||
* Akadémiai kislexikon L-Z. Akadémiai kiadó, Budapest, 1990. 353. old. |
* Akadémiai kislexikon L-Z. Akadémiai kiadó, Budapest, 1990. 353. old. |
||
* Magyar Történelmi Fogalomtár. L-Zs. Gondolat kiadó, Budapest, 1989. 78. old. |
* Magyar Történelmi Fogalomtár. L-Zs. Gondolat kiadó, Budapest, 1989. 78. old. |
A lap 2019. október 1., 15:29-kori változata
Az Országos Tervhivatal (rövidítése: OT) a Magyar Népköztársaság kormányának a népgazdasági tervezést irányító, minisztériumi rangú közigazgatási szervezete volt. Fennállása alatt mindvégig a központi gazdaságpolitika irányító szervezete volt. Élén az elnök állt, akinek a jogállása a miniszterekével volt egyenlő.[1] Az Országos Tervhivatal 1990. májusában megszűnt; feladat- és hatáskörét a Pénzügyminisztérium vette át.
Története
- 1947-ben hozták létre a népgazdasági tervezés szerveként. Az első hároméves terv időszakában (1947–1949) jelentős szerepet töltött be a magyar gazdaság szovjet mintára történő átalakításában (magát a hivatalt is szovjet példa nyomán hozták létre).[2] Megyei kirendeltségei a tanácsrendszernek 1950-ben való kiépítésével megszűntek.[3]
- Elnöke az első Nagy Imre-kormány óta - hivatalból - a kormány tagja volt.
- Feladat- és hatásköre a tervutasításos gazdaságirányításon alapult. 1968 után a népgazdasági tervezés is módosult az indirekt gazdaságirányítási rendszerre való áttérésnek megfelelően.
Elnökének jogállása
- Elnökét 1947 és 1949 között a köztársasági elnök nevezte ki (az alelnökökkel és a főtitkárral együtt). A Magyar Népköztársaság Alkotmánya szerint az elnököt az országgyűlés választotta, a Elnöki Tanács javaslatára. 1953 óta tagja a kormánynak (a Minisztertanácsnak). Az Állami Tervbizottságnak a létrehozásától, 1973-tól fogva annak az elnöke is az OT elnöke volt szokás szerint.[4]
Feladat- és hatásköre
- Variációkat dolgozott ki a gazdaságpolitika kialakításához;
- Életszínvonal-, szociál-, foglalkoztatás- és beruházáspolitikai terület- és településfejlesztési koncepciókat készített;
- Elemezte és értékelte a gazdasági rendszer működését.[5]
Elnökei
- 1947–49: Vajda Imre
- 1949–52: Vas Zoltán
- 1953–54: Szalai Béla
- 1954–56: Berei Andor
- 1956. október 26–31. és 1957. május 9.–1961. szeptember 13.: Kiss Árpád
- 1961. szeptember 13.–1967. április 14.: Ajtai Miklós
- 1967–73: Párdi Imre
- 1973–75: Lázár György
- 1975–80: Huszár István
- 1980–86: Faluvégi Lajos
- 1986–87: Maróthy László
- 1987–89: Hoós János
- 1989: Kemenes Ernő
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Nem volt alárendelve a Pénzügyminisztériumnak sem.
- ↑ Archivált másolat. [2012. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 6.)
- ↑ Magyar Történelmi fogalomtár L - Zs. 78. old.
- ↑ ám jogilag nem kötelezően
- ↑ Akadémiai kislexikon, 353. old.
Források
- Akadémiai kislexikon L-Z. Akadémiai kiadó, Budapest, 1990. 353. old.
- Magyar Történelmi Fogalomtár. L-Zs. Gondolat kiadó, Budapest, 1989. 78. old.
- A gazdaság jogi alapjai. i. kötet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1985. 114. old.
- sulinet45