„Balázsfalvi paktum” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
||
48. sor: | 48. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
* [http://dfk-online.sze.hu/images/egyedi/bihari/albert.pdf Albert András: Bethlen Miklós kancellár Erdély önállóságáért tett politikai lépései az 1687–1704 között keletkezett röpiratai tükrében], Miskolci Egyetem |
* [https://web.archive.org/web/20160304185440/http://dfk-online.sze.hu/images/egyedi/bihari/albert.pdf Albert András: Bethlen Miklós kancellár Erdély önállóságáért tett politikai lépései az 1687–1704 között keletkezett röpiratai tükrében], Miskolci Egyetem |
||
* [https://web.archive.org/web/20121016060137/http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/albertandras-bethlen.htm Albert András: Gróf Bethlen Miklós, a protestáns politikus], Miskolci Egyetem |
* [https://web.archive.org/web/20121016060137/http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/albertandras-bethlen.htm Albert András: Gróf Bethlen Miklós, a protestáns politikus], Miskolci Egyetem |
||
* [http://mek.oszk.hu/01800/01885/html/index1.html Kereszt és félhold, politika- és hadtörténet] |
* [http://mek.oszk.hu/01800/01885/html/index1.html Kereszt és félhold, politika- és hadtörténet] |
||
* Makkai László – Szász Zoltán: [http://mek.oszk.hu/02100/02109/html/276.html Erdély története], II. köt. 874. o. |
* Makkai László – Szász Zoltán: [http://mek.oszk.hu/02100/02109/html/276.html Erdély története], II. köt. 874. o. |
||
* [http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/magyar-tortenelmi-terkeptar/a-torok-kiuzese-magyarorszagrol/a-torok-kiuzese-magyarorszagrol-kronologia-2 Sulinet: A török kiűzése Magyarországról] |
* [https://web.archive.org/web/20140202094656/http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/magyar-tortenelmi-terkeptar/a-torok-kiuzese-magyarorszagrol/a-torok-kiuzese-magyarorszagrol-kronologia-2 Sulinet: A török kiűzése Magyarországról] |
||
{{portál|Erdély|-}} |
{{portál|Erdély|-}} |
A lap 2019. szeptember 29., 20:14-kori változata
Balázsfalvi paktum, szerződés vagy egyezmény néven ismert az a megállapodás, amelyet 1687. október 27-én írt alá Lotharingiai Károly császári hadvezér és I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem. A megállapodás a császári csapatok ellátásáról és annak fejében az Erdélyi Fejedelemség önállóságának garantálásáról szólt.
Előzményei
1687. augusztus 12-én a Szent Liga Lotharingiai Károly által vezetett hadereje döntő győzelmet ért el az Oszmán Birodalom hadserege felett. A törökök Buda visszavételére indultak, de a császári sereg eléjük ment és a mohácsi csata helyszínéhez közel vállalták a csatát. A győzelem után a hadvezetés nem tudott megegyezni a további célokról, ezért Nándorfehérvár ostroma helyett téli szállásaikra vonultak. A császári csapatok az 1686-os Haller-féle diploma alapján Erdélyben kívántak telelni. Az 1686-os teleltetés Erdélynek akkora áldozatába került, hogy Apafi igyekezett elkerülni a következő évit.
Az egyezmény
Lotharingiai Károly azonban Nagyharsány alól egyenesen Erdélybe vonult. Somlyó, Kolozsvár és Szamosújvár elfoglalása után tárgyalásba bocsátkozott Apafi követeivel. Károly elsősorban a hadseregét kívánta élelmezni és nem hódítási szándékkal érkezett. A tárgyalások ezért arról folytak, hogy Erdély a katonatartásért mit kap cserébe. Károly garantálta Apafi önállóságának fenntartását az ellátmányért, mindez az előző évi Haller-féle diploma alapján az abban vállalt kötelezettségek teljesítésének számított. Apafi ismét felesküdött a császárra, elismerte a korona jogát Erdélyre.
Erdély vállalása:
- 700 000 tallér kifizetése
- 66 000 köböl[1] búza
- 120 000 köböl zab
- 144 000 mázsa[2] széna
- 500 000 kéve szalma
- 40 000 mázsa hús
- 7000 hordó bor
Károly vállalásai:
- a kormányzás önállósága a jövőben is (Apafi utódja idején is)
- a belügyekre és Erdély gazdaságára „semmilyen igény nem formáltatik”
- ingyenmunkára nem kényszerítik a jobbágyokat
- a lakosságnak nem esik bántódása
Következményei
A paktum nyílt katonai uralom alapját teremtette meg, amely ellen Bethlen Miklós emlékirattal[3] fordult a császári udvarhoz. Bécsben nem fogadták el a paktumot, illetve a vállalt garanciáit, Lotharingiai Károlyt visszarendelték, helyette Antonio Caraffát nevezték ki főparancsnoknak, aki már 1688 májusára elérte, hogy Erdély a fogarasi deklarációval csatlakozzon Magyarországhoz. Ezt a pozsonyi országgyűlés alapján mondták ki, amely kimondta a Habsburg dinasztia örökös jogát Szent István koronájára. A balázsfalvi paktumban foglalt önállóságot azonban az 1691-es Diploma Leopoldinum visszaállította. A korona jogának kimondása miatt sok történész ezt a pillanatot tekinti az önálló Erdély végének. Ez azonban vitatható megállapítás, mivel az önállóság nem azonos a függetlenséggel és Erdély még legalább néhány évig folytatott önálló de nem független politikát. Az bizonyos, hogy a fejedelmi kormányzat mozgástere erősen beszűkült, és az elkerülhetetlen bukás már látható volt. De még nem zárult le az a kérdés, hogy Erdély milyen formában lesz a Habsburg Birodalom része.
Jegyzetek
Források
- Albert András: Bethlen Miklós kancellár Erdély önállóságáért tett politikai lépései az 1687–1704 között keletkezett röpiratai tükrében, Miskolci Egyetem
- Albert András: Gróf Bethlen Miklós, a protestáns politikus, Miskolci Egyetem
- Kereszt és félhold, politika- és hadtörténet
- Makkai László – Szász Zoltán: Erdély története, II. köt. 874. o.
- Sulinet: A török kiűzése Magyarországról