„Feldebrő” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
47. sor: | 47. sor: | ||
1603-ban [[Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem|Rákóczi Zsigmond]] vette meg Debrő várát tartozékaival együtt, és így több mint egy évszázadra a [[Rákóczi-család]] birtoka lett. |
1603-ban [[Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem|Rákóczi Zsigmond]] vette meg Debrő várát tartozékaival együtt, és így több mint egy évszázadra a [[Rákóczi-család]] birtoka lett. |
||
A [[ |
A [[tizenöt éves háború]] után a vidék elnéptelenedett Debrővel együtt. 1601-ben és 1647-ben is csak négy telket találtak itt, 1621-ben pedig csak tizenhét jobbágyot. A lakosság száma csak az 1670-es években emelkedni kezdett egy időre, majd a visszafoglaló háborúk újra elűzték Debrő lakosságát. |
||
Debrőt 1710-ben, miután a császári udvar [[II. Rákóczi Ferenc]]et, a császári udvar hűtlenné nyilvánította, az uralkodó Althan Mihály grófnak adományozta. |
Debrőt 1710-ben, miután a császári udvar [[II. Rákóczi Ferenc]]et, a császári udvar hűtlenné nyilvánította, az uralkodó Althan Mihály grófnak adományozta. |
||
A lap 2019. szeptember 26., 19:10-kori változata
Feldebrő | |||
Árpád-kori eredetű római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Egri | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kelemen József László[1] | ||
Irányítószám | 3352 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 998 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 35,63 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 26,52 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 48′ 50″, k. h. 20° 14′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 50″, k. h. 20° 14′ 10″ | |||
Feldebrő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Feldebrő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Feldebrő község Heves megyében, az Egri járásban.
Fekvése
A 2417-es és a 24 132-es utak találkozásánál, a Tarna völgyében, a Mátra hegység délkeleti lábainál fekszik. A községet Vécs, Aldebrő, Tófalu, Kerecsend, Demjén, Egerszólát és Verpelét települések határolják, és az Egri főegyházmegyéhez tartozik.
Nevének eredete
A település neve belső, magyar névadással keletkezett a "széles, kiterült, lapos fenekű völgy" értelmű debrő főnévből. Ennek előzménye a szláv debra "üreg; vízmosásos mélység" lehetett.
Története
A település nevét 1219-ben említették először monasterium Debrev néven, a település azonban már sokkal korábban is létezhetett. Templomát talán Szent István korában vagy közvetlenül halála után építhették, bizonyosan 1018 után emelték, mert az 1332–1337 évek közötti pápai tizedjegyzékben feltüntetett védőszentje a Szent Kereszt volt. A templomot feltételezhetően a terület birtokosa, Aba Sámuel építtette nemzetségi kolostortemplomának, és – altemploma létezéséből ítélve feltehetően – temetkezési helynek is szánta.
A falu az első évszázadokban az Aba nembéli Debrői család birtokai közé tartozott, melynek első név szerint ismert tagjai Becse, Makján, Apos, II. Makján pedig 1286-ban nádor volt. Debrő ekkoriban gazdag település lehetett, mely megtartotta birtokközpont jellegét is.
A 15. században Zsigmond király idején azonban Debreiek egyik tagja Debrői István összeesküvésbe keveredett, kitől a király birtokait elkobozta, majd 1438-ban Albert király Debrőt és a hozzá tartozó falvak felét Debrői Imrének, a másik felét Rozgonyi Péter egri püspöknek, Rozgonyi Istvánnak és fiának, Jánosnak adta, majd 1461 előtt a Rozgonyiak Debrő mellett birtokaik védelmére várat emeltek, melynek hadászati jelentősége ugyan csekély volt,főképp birtokközpontként szolgált.
Debrő tulajdonosai sűrűn változtak a 15. század végén: Kanizsai György, Bakócz Tamás egri püspök, majd Bélteky Drágffy Bertalan erdélyi vajda is birtokos volt itt.
A Török hódoltság alatt; Debrő és környéke valamint Hatvan 1544-es török elfoglalása, majd Eger 1552. évi ostroma után, a környék szinte teljesen elnéptelenedett, a török lerombolta a debrői várat is. Az 1560-as évektől Debrő is az ónodi váruradalom tartozéka lett.
1603-ban Rákóczi Zsigmond vette meg Debrő várát tartozékaival együtt, és így több mint egy évszázadra a Rákóczi-család birtoka lett. A tizenöt éves háború után a vidék elnéptelenedett Debrővel együtt. 1601-ben és 1647-ben is csak négy telket találtak itt, 1621-ben pedig csak tizenhét jobbágyot. A lakosság száma csak az 1670-es években emelkedni kezdett egy időre, majd a visszafoglaló háborúk újra elűzték Debrő lakosságát. Debrőt 1710-ben, miután a császári udvar II. Rákóczi Ferencet, a császári udvar hűtlenné nyilvánította, az uralkodó Althan Mihály grófnak adományozta.
A török kiűzése után a falu lassan települt újjá, az 1712. évi birtokfelméréskor is csak húsz telkes jobbágy és húsz telek volt itt.
A debrői uradalom helyzete, akkor változott meg alapvetően, amikor 1740-ben Grassalkovich Antal királyi személynök vásárolta meg az uradalmat. Számos épületet emelt itt és többek között ujjá építtette a templomot is. Utódai alatt az uradalom csődbe ment, birtokait pedig gondnokság alá helyezték, majd 1847-ben gróf Károlyi György vásárolta meg, aki itt 1876-ban elsőszülöttségi hitbizományt alapított, amelyet unokájától Károlyi Mihálytól 1921-ben elkoboztak. Ezután az uradalom egy része állami kézbe került, a másik részét pedig 1925-ben vagyonváltsággal kiosztották. Összesen 251 katasztrális hold és 995 négyszögöl területet válthattak meg a feldebrőiek.
A 20. század harmincas–negyvenes éveinek birtokviszonyaira jellemző az öt hold alatti törpebirtok volt.
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1011 | 986 | 974 | 977 | 991 | 998 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,3%, református 5,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 18% (17,9% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei
- Szent Márton-templom és altemplom – Egyedülálló, eredetileg öthajós sírtemplom, melynek altemploma teljesen épségben maradt. Az Aba nemzetség temetkezőhelye volt. A legenda szerint Aba Sámuel királyt háromszor temették el. Először Feldebrőn, majd a Tisza környékén, majd végső nyughelye a sári monostor lett (Abasár).
- Szent István király szobra (a templom előtt található)
- Debrői hárslevelű – Feldebrő az Egri borvidékhez tartozik.
Neves személyek
- Itt született 1767-ben Pruzsinszky József Sándor Lipót nádor magyar nyelvtanítója, a magyar jakobinus mozgalom résztvevője.
Források
- Erdei Ferenc (1985): A feldebrői római katolikus templom helyreállítása. Művészet, XXVI. évf. 8. sz. 30-33. old. HU ISSN 0580-3608
- Henszlmann, Imre (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
- Gerecze Péter: A debrői altemplom, in: Archaeologiai Értesítő XVII (1897)
- Gerő, László (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
- Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest, 1938.
- Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
Jegyzetek
- ↑ Feldebrő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
- ↑ Feldebrő Helységnévtár
További információk
Kisnána | Verpelét | Egerszalók |
Vécs | Demjén | |
Nagyút | Aldebrő | Kerecsend |