Lett lat

Lett lat (Latvijas lats (lettül))
50 santīm
100 lat
ISO 4217 kód	LVL
Devizajel	Ls (számok előtt)
Ország	Lettország
Infláció
Mértéke	1,9%
Metódus	HICP
Árfolyam
Aktuális árfolyam	XE Currency Converter
Váltópénz
santīm s (számok után)	1/100
Érmék
Használatban	10, 20, 50 santīmu, 1, 2 Ls
Bankjegyek
Használatban	5, 10, 20, 50, 100 Ls
Európai árfolyam-mechanizmus (ERM)
Kezdete	2005. május 2.
Rögzített árfolyam kezdete	2005. január 1.
€-val helyettesítve (készpénz)	2014. január 1.
Euró árfolyam	0,702800 LVL
Sáv	15% de jure
Kibocsátó
Központi bank	Lett Bank Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lett lat témájú médiaállományokat.

A lat (lettül: lats, többesszámban lati) Lettország hivatalos pénzneme volt 2013. december 31-ig, amikor felváltotta az euró.

Története

Az 1918-ban kikiáltott független Lett Köztársaságban még nem volt nemzeti pénznem. Különböző devizák (a szovjet rubel, a német márka, a birodalmi márka, a cári rubel és a Duma rubele, valamint a különböző városok által kibocsátott helyi bankjegyek) váltak fizetőeszközökké. 1918. december 11-én a lett állam a kusza helyzeten valamelyest orvosolandó rögzített átváltási árfolyamot vezetett be három külföldi, forgalomban lévő pénz között.

1919. március 22-én a lett ideiglenes kormány engedélyt adott a pénzügyminiszternek saját nemzeti bankjegyek kibocsátására megalapozva Lettország önálló pénzügyi politikáját. Az 1919. április és 1922. szeptember között kibocsátott címletek a lett rubel névre hallgattak, váltópénzük a kopejka volt. A lett rubel 1, 5, 10, 25, 50, 100, 500 rubeles és 5, 10, 25 és 50 kopejkás címletű papírpénzként jelent meg. Valamennyi címletet lett alkotók tervezték.

1922. augusztus 3-án a miniszterek tanácsa pénzügyi szabályozásokat vezetett be. Ettől fogva a hivatalos pénznem a lett lat lett, amelynek 100 santīmssal volt egyenlő. Mindazonáltal a lett rubel továbbra is forgalomban maradt (1 lat megfelelt 50 rubelnek). Az új pénz bankjegyei a 10, 20, 25 és 50 lat címletben voltak elérthetők. Az 1, 2, 5, 10, 20 és 50 santīmsos, valamint az 1, 2 és 5 latos címlet fémpénz volt. A bankjegyeket a hamisítás ellen küzdve a legkorszerűbb biztonsági technológiákkal kívánták ellátni, így az Egyesült Királyságban nyomták egészen 1938-ig, tervezőik is britek voltak. Az érméket viszont három lett alkotó tervezte.

1922. szeptember 2-án megalakult a Lett Nemzeti Bank, amely a későbbiekben az ország pénzügyi politikáját alakította. November 2-án az ország nemzetközi fizetőképességét javítva, viszont komoly inflációt gerjesztve ideiglenes 500 latos címletet vezetett be a korábbi bankjegyek felülbélyegzésével. A 100 latos papírpénzt 1923-ban dobták piacra. A pénzügyminiszter továbbá 5, 10 és 20 lat címletben kincstárjegyeket, 1, 2, 5, 10, 20 és 50 santīms, valamint 1, 2 és 5 lat kincstári érméket is kibocsátott.

1940. június 17-én Lettországot a Vörös Hadsereg csapatai szállták meg, majd augusztus 5-én a informálisan Szovjetunióhoz csatolták. 1940. október 10-én pedig a Lett Nemzeti Bank is a Szovjet Nemzeti Bank részévé vált. Az 1940. november 25-ei döntés alapján az átváltási árfolyam a szovjet rubel és a lett lat között az 1–1 arány lett. 1941. március 25-én megszűnt a lett lat, amelyet ezután már beváltani se nagyon lehetett, ám a II. világháborút követően a szovjet hatóságok tiltották a birtoklását. Lettország német megszállása idején – átmenetileg – a fizetőeszköz a birodalmi márka lett, amely 10 szovjet rubelnek felelt meg.

1987-ben a Szovjet Nemzeti Bank lett központját Lett Központi Bank névre keresztelték át, de az önálló bankjegynyomás jogát nem kapta meg. 1990. március 2-án a Lett SzSzK Központi Bizottsága úgy döntött önálló jegybankot állít fel a Lett SZSZK-ban.

1990. július 31-én a Lett Nemzeti Bank úgy döntött, hogy újra bevezeti a nemzeti valutát, ám erre csak 1992. május 4-én ideiglenesen ("lett rubel"), 1993-ban pedig véglegesen kerül sor. Az új lat megfelelt 200 lett rubelnek.

2005. május 2-án a lett lat belépett az ERM–2 rendszerébe. Az euró bevezetést 2008. január 1-re tervezték, ám a céldátum tarthatatlannak bizonyult. Az Európai Bizottság 2013. június 5-én javasolta az Európai Tanácsnak, hogy Lettország 2014. január 1-jén csatlakozzon az euróövezethez.

Érmék

Érdekesség, hogy az összes érme külföldön, nagyrészt Németországban készült. Az 1 latosból minden évben más előlappal hozzák forgalomba.

Kép	Névérték	Műszaki paraméterek			Leírás
		Tömeg	Átmérő	Összetétel	Előlap	Hátlap
	1 santim	1,60 g	15,65 mm	rézzel bevont acél	érték számmal és betűvel	LATVIJAS REPUBLIKA, Lettország címere
	2 santim	1,90 g	17 mm
	5 santim	2,5 g	18,5 mm	réz, cink, nikkel
	10 santim	3,25 g	19,90 mm
	20 santim	4 g	21,50 mm
	50 santim	3,5 g	18,8 mm	kuprónikkel	fenyő, érték számmal és betűvel
	1 lat	4,8 g	21,75 mm		hal, érték számmal és betűvel
	2 lat	6 g	24,35 mm		szarvasmarha, érték számmal és betűvel

Bankjegyek

Az összes bankjegynek 130 mm × 65 mm a mérete.

Kép		Névérték	Értéke euróban	Szín	Leírás
Előlap	Hátlap				Előlap	Hátlap
		5 lati	7,11 €	zöld	tölgyfa	díszítések
		10 latu	14,23 €	ibolya	Daugava folyó	hagyományos lett hajlított tárgy
		20 latu	28,46 €	barna	hagyományos lett házak	díszítések
		50 latu	71,14 €	kék	hajó	Riga város kulcsa
		100 latu	142,29 €	vörös	Krišjānis báró	Lielvārde város öve
		500 latu	714,44 €	arany	lett női népviselet	díszítések

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Lett lat témájú médiaállományokat.