„Vajk (város)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 90. sor: | 90. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
Történelmileg Vajk területe Szjounik [[Vajoc Dzor tartomány]]hoz tartozik; az örményországi tartományt a Szúnia-dinasztia irányította. |
Történelmileg Vajk területe [[Szjounik]] [[Vajoc Dzor tartomány]]hoz tartozik; az örményországi tartományt a Szúnia-dinasztia irányította. |
||
A 16. század elején Kelet-Örményország szafavid perzsa uralom alá került. A mai Vajk területe az Erivan Beglarbégi terület volt, később az Erivan Khánátus részévé vált. A 16. és 17. század közötti időszakot Vajots Dzor története legsötétebb időszakának tekintik. A régió gyakran vált csatatérré a török és iráni törzsek inváziós csapatai között. Ennek eredményeként számos jelentős műemlék és virágzó falu pusztult el, lakossága elhagyta. 1747-ben a régió az újonnan alakult Nakhichevan Khánátus részévé vált. |
A 16. század elején Kelet-Örményország szafavid perzsa uralom alá került. A mai Vajk területe az Erivan Beglarbégi terület volt, később az Erivan Khánátus részévé vált. A 16. és 17. század közötti időszakot Vajots Dzor története legsötétebb időszakának tekintik. A régió gyakran vált csatatérré a török és iráni törzsek inváziós csapatai között. Ennek eredményeként számos jelentős műemlék és virágzó falu pusztult el, lakossága elhagyta. 1747-ben a régió az újonnan alakult Nakhichevan Khánátus részévé vált. |
||
A lap 2019. szeptember 24., 09:19-kori változata
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Vajk, Vayk (Վայք) | |
 | |
| Vajk látképe a sportpályával | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Örményország |
| Jogállás | város |
| Alapítás éve | 1828 |
| Irányítószám | 3801 |
| Népesség | |
| Teljes népesség |
|
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 1300 m |
| Terület | 3,0 km² |
| Időzóna | UTC+04:00 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 39° 41′, k. h. 45° 28′Koordináták: é. sz. 39° 41′, k. h. 45° 28′ | |
 | |
| Vajk, Vayk weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vajk, Vayk témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vajk, Vayk, örmény nyelven Վայք, település Örményországban, Yeghegnadzor tartományban.
Fekvése
Vajk Jerevántól, a fővárostól 140 km-re délre, a Goris felé vezető út mentén fekvő település, Yeghegnadzor tartomány központja, mely Vajktól 20 km-re délkeletre fekszik.
Nevének eredete
A Vajk (Vayk) név a "bánat" kifejezésből származik.
Története
Történelmileg Vajk területe Szjounik Vajoc Dzor tartományhoz tartozik; az örményországi tartományt a Szúnia-dinasztia irányította.
A 16. század elején Kelet-Örményország szafavid perzsa uralom alá került. A mai Vajk területe az Erivan Beglarbégi terület volt, később az Erivan Khánátus részévé vált. A 16. és 17. század közötti időszakot Vajots Dzor története legsötétebb időszakának tekintik. A régió gyakran vált csatatérré a török és iráni törzsek inváziós csapatai között. Ennek eredményeként számos jelentős műemlék és virágzó falu pusztult el, lakossága elhagyta. 1747-ben a régió az újonnan alakult Nakhichevan Khánátus részévé vált.
Az 1826–28-os orosz–perzsa háborút követően 1828-ban az Orosz Birodalom és Perzsia között aláírt Türkmenchay-szerződés eredményeként Kelet-Örményország számos területe - beleértve Vajots Dzort is - az Orosz Birodalom részévé vált. 1828-30-ban Salmas és Khoy iráni városokból sok örmény család telepedett le Kelet-Örményországban, különösen azokon a területeken, amelyek később 1840-ben az Erivan kormányzat részévé váltak. Az örmény telepesek első hulláma a Vajots Dzor régióba érkezett, 1828–29-ben megalakítva Soylan kis vidéki közösségét a mai Vajk területén. 1870-ben a település az Erivan kormányzóság újonnan alapított Sharur-Daralagezsky Uyezd részévé vált.
Örményország 1918 és 1920 közötti rövid ideig tartó függetlensége után a régió a szovjet uralom elleni ellenállás egyik fő központjává és Garegin Nzhdeh vezetésével Örményország részévé vált.
1931-ben lett az újonnan kialakult Azizbekov-leszármazottak központja. 1956-ban városi típusú település státuszt kapott, és Azizbekovnak nevezték át Meshadi Azizbekov tiszteletére. 1973-ban megnyílt az Jerizuk Ásványvízgyár fióktelepe Azizbekovban.
Azizbekovot 1990. november 23-án Vajknak nevezték el. Később, 1995-ben Vajk az újonnan elfogadott közigazgatási reformok szerint Vajots Dzor tartományi város jogállását kapta.
Földrajza
Vajk 1300 méter tengerszint feletti magasságban fekszik az Arpa folyó bal partján, északnyugatról a Yeghegis-hegységgel és délről a Vajk-hegységgel körülvéve.
A várost hideg és havas telek, valamint enyhe hideg nyarak jellemzik.
Demográfia
Vajkot nagyrészt az örmény apostoli egyházhoz tartozó etnikai örmények lakják. A vajki gyülekezet szabályozó testülete a Yeghegnadzorban található Vajots Dzor egyházmegye.
Nevezetességek
- Szent Trdat-templom