„Faragó Endre” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a 0 |
→Források: jav |
||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
[[Kategória:1965-ben elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1965-ben elhunyt személyek]] |
||
[[Kategória:Szászvárosiak]] |
[[Kategória:Szászvárosiak]] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban]] |
||
A lap jelenlegi, 2019. szeptember 15., 07:35-kori változata
| Faragó Endre | |
| Született | 1886 Karánsebes |
| Elhunyt | 1965 (78-79 évesen) Szászváros |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | gyógyszerész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Faragó Endre, román forrásokban Andrei Farago (Karánsebes, 1886 – Szászváros, 1965) magyar gyógyszerész. 1929-ben alapított szászvárosi gyógynövényfeldolgozó gyára ma is működik Fares néven.
Élete[szerkesztés]
Kisnemesi család sarja, Szentkatolnáról származó dédapját Mária Terézia emelte nemessé. Apja a nagyenyedi kollégium diákja volt, az 1849-es nagyenyedi vérengzés túlélője; később Marosújváron dolgozott bányamérnökként, majd Karánsebesre költözött. Felesége, Csiszár Vilma 22 gyermeknek adott életet, de csak négy érte meg a felnőttkort.
Faragó Endre 1886-ban született Karánsebesen. A temesvári tisztképző elvégzése után katonának állt és az osztrák–magyar seregben harcolt, közben a Bécsi Egyetemen gyógyszerészi oklevelet is szerzett. 1908-ban feleségül vette Friderika Graffiust, az 1697-ben alapított szászvárosi Arany Oroszlán gyógyszertár tulajdonosának lányát. 1914-ben Galíciában megsebesült, így fel kellett hagyjon katonai pályájával, és a gyógyszerészetnek szentelte életét. Apósa halála után ő örökölte a gyógyszertárat; az 1920-as években gyógynövény-ültetvényeket létesített Szászváros mellett, 1927-ben megalkotta a Persicol nevű „csodaszert”, 1929-ben pedig gyógynövényfeldolgozó gyárat alapított Digitalis néven. Munkásságáért 1934-ben II. Károly román király érdemrenddel tüntette ki.
1949-ben a hatalomra kerülő kommunisták államosították mind Faragó Endre gyógyszertárát, mind a Digitalis gyárat (ez utóbbit beolvasztva a Plafar állami vállalatba), a Faragó által kifejlesztett gyógykészítményeket betiltották. A kommunizmus 1989-es bukása után a szászvárosi fiók – az egykori Digitalis – kivált a Plafarból, és Faragó iránti tiszteletből felvette a Fares nevet.
Források[szerkesztés]
- Secui, Adrian Ioan B: Andrei Farago. Vorba din Ardeal, III. évf. 11. sz. (2015. március 25.) 11. o. ISSN 2286-0339
- Cooperativa Digitalis. Gazeta de Agricultură, 2008. november 14. (Hozzáférés: 2019. augusztus 7.)
- Faragó Endrére emlékeztek. Nyugati Jelen, 2014. május 6. (Hozzáférés: 2019. augusztus 7.)
.svg){kind=small}