Szerkesztő:Csuja/allap1

Csuja/allap1
Népesség
Teljes népesség	Az értéket a szócikknévtérbe mozgatás után adhatod meg.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tuktoyaktuk (Inuvialuktunul : Tuktuyaaqtuuq; jelentése: karibunak tűnő) inuvialuit (nyugat-kanadai inuit) település az Északnyugati területek Inuvik régiójában, az Inuvik–Tuktoyaktuk országút északi végénél. Az inuvialuitok számára fenntartott terület, angol nevén az Inuvialuit Settlement Region, hat településének egyike.

Tuktoyaktuk az északi sarkkörtől északra, a Jeges-tenger partján fekszik, emellett az egyetlen olyan, a Jeges-tenger partján fekvő, kanadai település, mely úton közvetlen összekötetésben áll az ország többi részével.

A települést előzőleg Port Brabantként lehetett ismerni, amikor is 1950-ben átnevezték jelenlegi – őslakos eredetű – nevére.

Története

Bár mindeddig leleteket nem találtak a környéken, a területet az inuvialuitok már évszázadok óta karibu-, illetve bálnavadászatra használhatták. Ezenfelül Tuktoyaktuk természetes kikötőjén keresztül szállíthattak ellátmányt más inuvialuit telepekhez.

Egy, az 1890 és 1910 között pusztító influenzajárvány végzett Tuktoyaktuk (őslakos) lakosságának jelentős részével; a betegséget valószínűleg amerikai bálnavadászok hurcolhatták be. Az elkövetkező években a dené nép tagjai és a Herschel-sziget lakosai vették birtokba a területet. 1937-ben már a Hudson-öböl Társaság által létesített kereskedelmi állomás állt itt.

1944. szeptember 9-én heves (őszi) szélvihar vonult át a településen, súlyosan megrongálva több épületet és kikötőben lévő hajót is, továbbá megölve 11 embert, miközben Tuktoyaktuk felé tartottak hajójukkal az Anderson-folyón.

1947-ben itt nyílt meg az inuit fiatalok kanadai társadalomba integrálódását, olvadását célzó iskolák egyike.

Az 1950-es évek elején rádiólokátorok épültek Kanada északi, sarkvidéki részein, beleértve Tuktoyaktukot is, a „Distant Early Warning Line” vagy másképpen „Early Warning Line” (magyarul körülbelül: Korai Figyelmeztetőrendszer) esetleges szovjet támadás elleni figyelmeztetőrendszer részeként.

Az 1970-80-as években a település a Beaufort-tengeren zajló kőolaj- és földgázlelőhely-feltárások egyik bázisa lett. Több e – az 1973-as olajválságot követő – korban felépült ipari létesítmény látható a területen.

2010-ben jelentették be, hogy előzetes környezeti hatástanulmány fog készülni egy egész évben használható, Inuvikot és Tuktoyaktukot összekötő országúttal kapcsolatban. Az Inuvik–Tuktoyaktuk országút építése hivatalosan 2014. január 8-án kezdődött, és 2017. november 15-én fejeződött be.

Elhelyezkedése

Tuktoyaktuk a Kugmallit-öböl partján fekszik, a Mackenzie folyó deltájától nem messze. Területe 14 km2.

Foglalkoztatottság

A helyiek számottevő része vadászással, halászással szerez magának élelmet. Ősszel a karibuk vadászata a jellemző, vadkacsák elejtése tavasszal és ősszel is gyakori; a halászat egész évben folyik, sokan gyűjtögetéssel, kaributartással is foglalkoznak.

Manapság azonban a lakosság legfőbb bevételi forrásává a turizmus és a fuvarozás vált. Az olaj-, illetve földgázipar is jelentős számú munkaerőt foglalkoztat a település lakosságához mérten.

Népesség

A 2016. évi kanadai népszámlálás adatai szerint Tuktoyaktuk település lakossága 898 fő volt, amely 5,2%-os növekedést jelent a 2011. évi 854 főhöz képest. A népsűrűség 64,1 fő; a lakások száma 283 db. A település lakosságának nagytöbbsége kanadai őslakos (90,8%), ebből 88% inuit; 1,8% egyéb (dené, stb.), és 9,2% nem őslakos származású.

Éghajlata

Tuktoyaktuk éghajlata még a szubarktikus kategóriába tartozik; a júliusi középhőmérséklet meghaladja a 10 °C-ot.

Mivel a Jeges-tenger ezen része az év jelentős részében fagyott, így a tenger mérséklő hatása korlátozott; rendkívül hideg teleket és rövid tavaszokat eredményezve. Emiatt az április átlagosan jóval hűvösebb októbernél, a május pedig szeptembernél.

A magasnyomású hideg levegőnek köszönhető, mely a település időjárását az év döntő többségében meghatározza, a kis mennyiségű, évi 200 mm alatti csapadék.

Mivel Tuktoyaktukot nem zárja el teljesen el teljesen semmilyen hegység az északi-amerikai kontinenstől, ezért nyáron a hőmérséklet 20 °C fölé is emelkedhet, a környező vizek hűtő hatása ellenére. A településen eddig mért legmagasabb hőmérséklet 29,4 °C volt.

Közlekedés

A Tuktoyaktuk/James Gruben Repülőtér köti össze légi úton a települést Inuvikkal.

Az Inuvik–Tuktoyaktuk országút 2017-es megnyitása előtt Inuvikot szárazföldön csak a téli időszakban lehetett elérni.