„Kenu” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2019. szeptember 11., 01:55-kori változata

A kenu általában nyitott, mindkét végén csúcsosan végződő kis méretű hajó. Bizonyos példányoknál oldalsó vendéghajó segíti a stabilizálást. Menetiránnyal megegyező irányba ülő utasai evezővel, ritkább esetben vitorlával vagy segédmotorral hajtják. A kenuban ülő ember lapátját egy oldalon használja. Több személy esetén a hajó mindkét oldalán eveznek, a hajó hátsó részében ülő kormányos külön kormányszerkezet nélkül, evezőjével irányít.

Az első kenuk favázra épített bőrből vagy fatörzsből vájt testtel készültek. Hazánkban a műanyag hajók megjelenése után, a hetvenes években vált a kenuzás tömeges hobbivá. Az első hobbira szánt üvegszál alapú indián kenukat Wilbur (?) Gábor hajóépítő mester műhelyében készítették. Az olcsóvá váló alapanyagnak és annak köszönhetően, hogy a típus nem került szabadalmi védelem alá, másolatai pár éven belül tömegesen jelentek meg a magyar vizeken.

Túrázás, életmód

Hazánkban nem csak a Bakonyban ápolják az indián hagyományokat, a Szentendrei-szigeten vízi indiánok is táboroztak régen. Felszerelésük a bakonyi indiánokhoz hasonló, saját kézzel készített öltözékek és tipik mellett fakenukat is tartalmazott. A műanyag indián kenuk elterjedése óta jóval modernebb vízitúrázóval ma már országunk szinte minden folyóján találkozhatunk. A leggyakoribb túracélpontok a Tisza, a Rába és a Duna egyes szakaszai, de mostanra nagyon sokan eveznek a Mosoni-Dunán, a Szigetközben, a Hernádon és a Bodrogon is.

Sport

A kajak és kenu viszonylag későn, az 1930-as években vált elismert sportággá hazánkban, a klasszikusnak számító evezős sportok addig háttérbe szorították. Ezek után viszont mindkét ágban gyorsan sikerül a világ élvonalához felzárkózni. 1938-ban már világbajnoki ezüstérmet, 1952-ben pedig olimpiai érmeket szereztek sportolóink, és országunk mára a kajak-kenu nagyhatalmak közé tartozik. 1998-ban, 2006-ban, 2011-ben és 2019-ben Szegeden rendezték meg a Síkvízi Kajak-kenu világbajnokságot, 2002-ben az Európa-bajnokságot, illetve (a világbajnokságok évét leszámítva) minden évben a Maty-ér ad otthont a Mol Kajak-kenu Világkupának.

Külső hivatkozások

Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 == Sport ==
 A [[kajak]] és kenu viszonylag későn, az [[1930-as évek]]ben vált elismert sportággá hazánkban, a klasszikusnak számító evezős sportok addig háttérbe szorították. Ezek után viszont mindkét ágban gyorsan sikerül a világ élvonalához felzárkózni. [[1938-as síkvízi kajak-kenu világbajnokság|1938-ban]] már világbajnoki ezüstérmet, [[1952. évi nyári olimpiai játékok|1952-ben]] pedig olimpiai érmeket szereztek sportolóink, és országunk mára a kajak-kenu nagyhatalmak közé tartozik.
-[[1998]]-ban, [[2006]]-ban és [[2011]]-ben [[Szeged]]en rendezték meg a Síkvízi [[Kajak-kenu világbajnokság]]ot, [[2002]]-ben az Európa-bajnokságot, illetve (a világbajnokságok évét leszámítva) minden évben a Maty-ér ad otthont a Mol Kajak-kenu Világkupának.
+[[1998-as síkvízi kajak-kenu világbajnokság|1998-ban]], [[2006-os síkvízi kajak-kenu világbajnokság |2006-ban]], [[2011-es síkvízi kajak-kenu világbajnokság|2011-ben]] és [[2019-es síkvízi kajak-kenu világbajnokság|2019-ben]][[Szeged]]en rendezték meg a Síkvízi [[Kajak-kenu világbajnokság]]ot, [[2002]]-ben az Európa-bajnokságot, illetve (a világbajnokságok évét leszámítva) minden évben a Maty-ér ad otthont a Mol Kajak-kenu Világkupának.
 == Külső hivatkozások ==