„Konstitúciós izoméria” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a typo |
zöld link kékítése, kémia portál hozzáadása |
||
| 34. sor: | 34. sor: | ||
|} |
|} |
||
A '''konstitúciós izoméria''' az jelenség, amikor egy adott vegyület összegképletének többféle molekula is megfelel, mely molekulák egymástól csak az atomjaik kapcsolódási sorrendjében, és/vagy a kötések minőségében különböznek. |
A '''konstitúciós izoméria''' az jelenség, amikor egy adott vegyület összegképletének többféle [[molekula]] is megfelel, mely molekulák egymástól csak az atomjaik kapcsolódási sorrendjében, és/vagy a kötések minőségében különböznek. |
||
A '''konstitúciós izomerek''' azonos összegképletű vegyületek, amelyeken belül az atomok kapcsolódási sorrendje vagy a kötések minősége egymástól eltérő. |
A '''konstitúciós izomerek''' azonos összegképletű vegyületek, amelyeken belül az atomok kapcsolódási sorrendje vagy a kötések minősége egymástól eltérő. |
||
A '''konstitúció''' fogalma az atomok kapcsolódási sorrendjét és a kapcsolódások minőségét jelenti egy adott molekulában. |
A '''konstitúció''' fogalma az atomok kapcsolódási sorrendjét és a kapcsolódások minőségét jelenti egy adott molekulában. |
||
| 62. sor: | 62. sor: | ||
|align="center"| [[Fájl:Isobutanol.svg|150px|x60px]] |
|align="center"| [[Fájl:Isobutanol.svg|150px|x60px]] |
||
|- |
|- |
||
|align="center"|[[ |
|align="center"|[[n-butanol]] |
||
|align="center"|[[izobutanol]] |
|align="center"|[[izobutanol]] |
||
|- |
|- |
||
| 102. sor: | 102. sor: | ||
[[Kategória:Szerves kémia]] |
[[Kategória:Szerves kémia]] |
||
{{portál|Kémia}} |
|||
A lap 2019. augusztus 31., 10:28-kori változata
| Szénatomszám | Alkán konstitúciók száma |
|---|---|
| 4 | 2 |
| 6 | 5 |
| 8 | 18 |
| 10 | 75 |
| 15 | 4 347 |
| 20 | 366 319 |
| 30 | 4 111 846 763 |
A konstitúciós izoméria az jelenség, amikor egy adott vegyület összegképletének többféle molekula is megfelel, mely molekulák egymástól csak az atomjaik kapcsolódási sorrendjében, és/vagy a kötések minőségében különböznek. A konstitúciós izomerek azonos összegképletű vegyületek, amelyeken belül az atomok kapcsolódási sorrendje vagy a kötések minősége egymástól eltérő. A konstitúció fogalma az atomok kapcsolódási sorrendjét és a kapcsolódások minőségét jelenti egy adott molekulában.
A konstitúció latin szó, jelentése elkészítés, elrendezés, állapot.[1]
A szénatom négy kovalens vegyértéke, illetve láncképző hajlama révén már a viszonylag kevés atomból felépülő szerves vegyületek körében is fellép az izomériának ez a típusa, emiatt nem túl informatívak a szerves kémiában az összegképletek, s helyettük gyakrabban használják a konstitúciós képleteket.
A szénatomszám növekedésével rendkívül gyorsan nő a lehetséges izomerek száma, a jobb oldali táblázat az alkánok elvileg lehetséges konstitúcióinak számát mutatja be. (Fontos megjegyezni, hogy a táblázat alján szereplő értékeket már matematikai módszerekkel számították ki, azok közül bizonyos mennyiségű konstitúció a valóságban nem létezhetne, ennek legfőképpen térszerkezeti okai vannak.)
Amennyiben a molekulában heteroatom vagy kettős kötés is található, az még tovább növeli a lehetséges (illetve ezzel együtt a ténylegesen létező) izomerek számát.
Típusai
| Az izoméria típusa | Példák | |
|---|---|---|
| funkciós izoméria | 
|
|
| etil-alkohol | dimetil-éter | |
| láncizoméria | 
|
|
| n-butanol | izobutanol | |
| helyzetizoméria | 
|
|
| propanol | izopropanol | |
| vegyértékizoméria | 
|
|
| benzol | benzvalén | |
A konstitúciós izoméria további altípusokra osztható a következők szerint:
- funkciós izoméria (pl. etil-alkohol és dimetil-éter)
- olyan vegyületekben lép fel, amelyekben eltérő funkciós csoport található
- láncizoméria (pl. n-butanol és izobutanol)
- olyan vegyületekben lép fel, amelyek azonos funkciós csoportot tartalmaznak, azonban a szénláncuk szerkezete eltérő
- helyzetizoméria (pl. propanol és izopropanol)
- olyan vegyületekben lép fel, amelyek a szénlánc más pontján tartalmazzák ugyanazt a funkciós csoportot
Tautoméria
A tautoméria (gör. 'ταυτόσ' – azonos, 'μέρος' – rész) a konstitúciós izoméria egy típusa, a tautomer vegyületek egymástól egy mozgékony proton (hidrogénatom), illetve a molekulában található kettős kötések helyzetében különböznek. Elkülönítésük egymástól nem mindig lehetséges, ugyanis a két tautomer forma egymással dinamikus egyensúlyban található, az egyensúly azonban jellemzően valamelyik irányban erősen el van tolódva.
Lábjegyzetek
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 83. o. ISBN 963 8334 96 7
