„Az önző gén” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor: 7. sor:
"''Ezt a könyvet, amely az [[etológia|állati viselkedésről]] szól, szinte [[sci-fi|tudományos fantasztikus]] regényként kell olvasni. Célja az, hogy megmozgassa a [[képzelet]]et. De mégsem tudományos fantasztikus regény: [[tudomány]]. Az önzőgén-elmélet [[Charles Darwin|Darwin]] elmélete – kicsit más formában. A darwini [[életmű]] nem konkrét [[Szervezet (biológia)|szervezet]]ekre vonatkozó részletes elvárásokat nyújt nekünk, hanem ennél érdekesebb dolgot: a [[vezérlő elv]]ek megértését.''
"''Ezt a könyvet, amely az [[etológia|állati viselkedésről]] szól, szinte [[sci-fi|tudományos fantasztikus]] regényként kell olvasni. Célja az, hogy megmozgassa a [[képzelet]]et. De mégsem tudományos fantasztikus regény: [[tudomány]]. Az önzőgén-elmélet [[Charles Darwin|Darwin]] elmélete – kicsit más formában. A darwini [[életmű]] nem konkrét [[Szervezet (biológia)|szervezet]]ekre vonatkozó részletes elvárásokat nyújt nekünk, hanem ennél érdekesebb dolgot: a [[vezérlő elv]]ek megértését.''
''Ez a könyv lényegében a [[Neo-Darwinizmus|neodarwinizmus]] logikus továbbfejlesztése, csak éppen a [[gén]]ek nézőpontjából szemléli a [[természet]]et. Hiszen mindannyian [[túlélőgép]]ek vagyunk, amelyeknek az a dolguk, hogy megőrizzék a géneknek nevezett önző [[molekula|molekulákat]].''
''Ez a könyv lényegében a [[Neo-Darwinizmus|neodarwinizmus]] logikus továbbfejlesztése, csak éppen a [[gén]]ek nézőpontjából szemléli a [[természet]]et. Hiszen mindannyian [[túlélőgép]]ek vagyunk, amelyeknek az a dolguk, hogy megőrizzék a géneknek nevezett önző [[molekula|molekulákat]].''

''Richard Dawkins lenyűgöző és szellemes könyve az [[evolúció]] génszemléletű felfogásának kifejtésével, az [[önzés]] és az [[önzetlenség]] [[biológia|biológiájának]] vizsgálatával arra törekszik, hogy az [[élet]]tel kapcsolatban minden a helyére kerüljön a [[szív]]ekben éppúgy, mint az [[agy]]akban.''" (a könyv ismertető szövege)
''Richard Dawkins lenyűgöző és szellemes könyve az [[evolúció]] génszemléletű felfogásának kifejtésével, az [[önzés]] és az [[önzetlenség]] [[biológia|biológiájának]] vizsgálatával arra törekszik, hogy az [[élet]]tel kapcsolatban minden a helyére kerüljön a [[szív]]ekben éppúgy, mint az [[agy]]akban.''" (a könyv ismertető szövege)


37. sor: 38. sor:
Az ''éntudat'' definícióját saját maga és más szerzők nyomán ([[Daniel Dennett]] filozófus, [[Nicholas Humphrey]] pszichológus) adta meg.
Az ''éntudat'' definícióját saját maga és más szerzők nyomán ([[Daniel Dennett]] filozófus, [[Nicholas Humphrey]] pszichológus) adta meg.
Az elmélet lényege, hogy egy [[organizmus]]nak a világban való boldogulásához szükséges, hogy idegrendszerében felépítse a külvilág bizonyos részletességű modelljét, amin [[gondolatkísérlet]]eket végezhet (= „képzelődhet”), hogy aztán a gondolatban legeredményesebbnek tartott cselekvést tegye meg a gyakorlatban. Ez ugyanis gyorsabb és veszélytelenebb a számára, mint a gyakorlatban kipróbálni minden variációt. Ez a modell a [[tudat]]. Az [[éntudat]] akkor jön létre, amikor a modell olyan részletes lesz, hogy benne szerepel már a modelláló organizmus modellje (értsd: önmagunk képe) is.
Az elmélet lényege, hogy egy [[organizmus]]nak a világban való boldogulásához szükséges, hogy idegrendszerében felépítse a külvilág bizonyos részletességű modelljét, amin [[gondolatkísérlet]]eket végezhet (= „képzelődhet”), hogy aztán a gondolatban legeredményesebbnek tartott cselekvést tegye meg a gyakorlatban. Ez ugyanis gyorsabb és veszélytelenebb a számára, mint a gyakorlatban kipróbálni minden variációt. Ez a modell a [[tudat]]. Az [[éntudat]] akkor jön létre, amikor a modell olyan részletes lesz, hogy benne szerepel már a modelláló organizmus modellje (értsd: önmagunk képe) is.

== Művei magyarul ==

* ''[[Az önző gén]]''; ford. Síklaki István; Gondolat, Bp., 1986 {{ISBN|963-281-645-5}}
* ''Az önző gén''; ford. Síklaki István; 2. bőv. kiad.; Kossuth, Bp., 2005 {{ISBN|963-09-4610-6}}


==További információk==
==További információk==

A lap 2019. augusztus 25., 22:18-kori változata

Az önző gén (ISBN 9632816455, ISBN 9630946106; eredeti címén The Selfish Gene) Richard Dawkins 1976-ban írt tudományos-ismeretterjesztő könyve. Magyar nyelvre Síklaki István fordította. Magyarul először 1986-ban jelent meg. A második, bővített kiadás (2005) az 1989-es angol kiadás alapján készült.

Leírás

Ez a könyv emelte Dawkinst egy ismeretlen etológusból az egyik legismertebb evolucionista tudóssá, és egyben az egyik legismertebb tudomány-népszerűsítővé a világon. Állítólag a könyv egy áramszünet miatt született, amikor Dawkins nem tudta a kísérleteit végezni, és e helyett leírt bizonyos gondolatokat egy füzetbe. Ezen pár oldal lett később a könyv pár fejezete.

Az önzőgén-elmélet Darwin elméletétől annyiban különbözik, hogy a kiválasztódás egységének Darwinnal ellentétben nem a fajokat, hanem a géneket tekinti

"Ezt a könyvet, amely az állati viselkedésről szól, szinte tudományos fantasztikus regényként kell olvasni. Célja az, hogy megmozgassa a képzeletet. De mégsem tudományos fantasztikus regény: tudomány. Az önzőgén-elmélet Darwin elmélete – kicsit más formában. A darwini életmű nem konkrét szervezetekre vonatkozó részletes elvárásokat nyújt nekünk, hanem ennél érdekesebb dolgot: a vezérlő elvek megértését. Ez a könyv lényegében a neodarwinizmus logikus továbbfejlesztése, csak éppen a gének nézőpontjából szemléli a természetet. Hiszen mindannyian túlélőgépek vagyunk, amelyeknek az a dolguk, hogy megőrizzék a géneknek nevezett önző molekulákat.

Richard Dawkins lenyűgöző és szellemes könyve az evolúció génszemléletű felfogásának kifejtésével, az önzés és az önzetlenség biológiájának vizsgálatával arra törekszik, hogy az élettel kapcsolatban minden a helyére kerüljön a szívekben éppúgy, mint az agyakban." (a könyv ismertető szövege)

Az önzőgén-elmélet Darwin elméletétől annyiban különbözik, hogy a kiválasztódás egységének Darwinnal ellentétben nem a fajokat, hanem a géneket tekinti. A könyv a neodarwinizmus egyik nagy továbbfejlesztése, amely szerint mindannyian túlélőgépek vagyunk, és az a dolgunk, hogy megőrizzük a géneknek nevezett önző molekulákat.

A könyv egy másik, kevésbé ismert elgondolása az, hogy a géneket mint definiálatlan hosszúságú bázissorozatokat definiálja. Dawkins amellett érvel, hogy más nézetekkel ellentétben a génfogalom definícióját úgy érdemes megválasztani, hogy a bázisok számát szabadon hagyjuk, és a kontextustól függően beszélhetünk egy bizonyos hosszúságú bázissorozatról, ami éppen praktikus abban a kontextusban. Az önző gén elmélete szempontjából ez a szabad definíció jobb, mert nagyobb egységekről beszélhetünk, mint génekről, ha együtt öröklődnek. A genetikusok e helyett inkább a bázissorozat azon szakaszát tekintik génnek, amely egy fehérjét kódol.

Tartalom

  • Előszó
  1. Miért vannak emberek?
  2. A replikátorok
  3. Halhatatlan spirálok
  4. A géngép
  5. Agresszió: stabilitás és az önző gép
  6. A génkedés művészete
  7. Családtervezés
  8. A nemzedékek harca
  9. A nemek harca
  10. Te vakarod a hátam, én meg vakarom a tiédet
  11. Mémek: az új replikátorok
  12. Aki jó fiú, célba ér
  13. A gén keze messzire elér
  • Jegyzetek
  • Bibliográfia
  • Válogatott magyar nyelvű szakirodalom
  • Név- és tárgymutató

Az éntudat meghatározása a könyvben

A misztikusok „lélek”-fogalmának helyettesítése céljából az éntudat filozófiai és pszichológiai fogalmát használja. Az éntudat definícióját saját maga és más szerzők nyomán (Daniel Dennett filozófus, Nicholas Humphrey pszichológus) adta meg. Az elmélet lényege, hogy egy organizmusnak a világban való boldogulásához szükséges, hogy idegrendszerében felépítse a külvilág bizonyos részletességű modelljét, amin gondolatkísérleteket végezhet (= „képzelődhet”), hogy aztán a gondolatban legeredményesebbnek tartott cselekvést tegye meg a gyakorlatban. Ez ugyanis gyorsabb és veszélytelenebb a számára, mint a gyakorlatban kipróbálni minden variációt. Ez a modell a tudat. Az éntudat akkor jön létre, amikor a modell olyan részletes lesz, hogy benne szerepel már a modelláló organizmus modellje (értsd: önmagunk képe) is.

Művei magyarul

További információk

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Az önző gén témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Az_önző_gén&oldid=21635443”