Ukrajna

Ukrajna
Україна (ukrán)
Ukrajna zászlaja Ukrajna címere
Nemzeti mottó: Воля, злагода, добро (Jelentése: Szabadság, egyetértés, jóság) Nemzeti himnusz: Ще не вмерла України Fájl:Anthem-of-Ukraine Chorus Veryovka.ogg
Fővárosa	Kijev
é. sz. 49°, k. h. 32°49, 32
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Volodimir Zelenszkij
Miniszterelnök	Volodimir Hrojszman
Hivatalos nyelv	ukrán
Beszélt nyelvek	belarusz, bolgár, cigány, gagauz, görög, jiddis, karaim, krimcsak, krími tatár, lengyel, magyar, moldáv, német, orosz, örmény, román, ruszin, szlovák
függetlenség	Szovjetuniótól
kikiáltása	1991. augusztus 24.
Elődállamok	Ukrán Népköztársaság
Tagság	Lista Európa Tanács Kereskedelmi Világszervezet Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Ausztrália Csoport Eurocontrol Nyitott Égbolt Egyezmény Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer Interpol Nukleáris Szállítók Csoportja Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Montenegrói–Ukrán Szabadkereskedelmi Övezet Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Független Államok Közössége GUAM A Független Államok Közösségének Szabadkereskedelmi Övezete Társult Trió Lublini háromszög World Customs Organization
Népesség
Népszámlálás szerint	41 167 335 fő (2022. jan. 1.)
Rangsorban	32
Becsült	44 291 000 fő (2014)
Rangsorban	32
Népsűrűség	74 fő/km²
GDP	2008 (forrás: IMF)
Összes	179 725 millió USD (46)
Egy főre jutó	3 920 USD
HDI (2005)	0.788 (76) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	603 700 km²
Rangsorban	43
Víz	1%
Időzóna	Kelet-európai idő (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	ukrán hrivnya (UAH)
Nemzetközi gépkocsijel	UA
Hívószám	380
Segélyhívó telefonszám	112 101 102 103
Internet TLD	.ua
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Schuko
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Ukrajna témájú médiaállományokat.

Ukrajna (ukránul: Україна, IPA: [ukrɑˈjinɑ]^ⓘ) kelet-európai állam. Keletről és északkeletről Oroszország, északnyugatról Fehéroroszország, nyugatról Lengyelország, Szlovákia és Magyarország, délnyugatról Románia és Moldova, délről pedig a Fekete-tenger és az Azovi-tenger határolja.

Területe: 603 628 km², és ezzel Oroszország után Európa második legnagyobb területű állama. Ukrajna 1991-ig a Szovjetunió tagállama volt.

Fővárosa és egyben legnépesebb városa Kijev (ukránul: Київ [Kijiv]). Nagyobb városai még Harkiv, Odessza, Dnyipro, Doneck, Zaporizzsja és Lviv. Hivatalos nyelve az ukrán.

Földrajz

Ukrajna domborzati térképe

Az ország legnagyobb részén a Kelet-európai-síkvidék terül el, ezt délről a Kárpátok vonulatai övezi az Alföld peremvidékeivel. A Dnyeszter völgyétől északra továbbá hátsági területek (Podóliai-, Volhíniai- és Dnyeper-hátság) vannak. Donecktől délre emelkedik az Azovi-hátság, amelytől délre egészen az Azovi-tengerig a Donyec-medence terül el. A Fekete-tenger nagy félszigete, a Krím déli részén a Krími-hegységgel. Az Ukrajna nyugati részén húzódó Kárpátokban található az ország legmagasabb pontja, a Hoverla (2061 m).

Ukrajna éghajlata mérsékelt-szárazföldi, de a Krím déli részén szubtrópusi hatás érvényesül.

Legjelentősebb folyók: Dnyeper, Dnyeszter, Donyec.

Legnagyobb tavak: Kahivkai-víztározó, Kremencsuki-víztározó, Kijevi-víztározó, Dnyiprodzerzsinszki-víztározó, Jalpuh tó.

Élővilág

• Ukrajna állatvilága

Az ország növényvilága változatos, 25 ezer vadon növő és több mint 400 kultúrnövény fajjal. A természetes növényzet csaknem 19 millió hektáron maradt meg. A főbb élőhelytípusok az erdők, erdős sztyeppek, sztyeppek, rétek és mocsarak. A folyókban, a tavakban és a tengerekben vízi növények élnek.

A legősibb növénykövületek a krétai időszakból maradt fenn a Krími-hegységben és a Donyeci-hátságon ezek a területek akkortájt szigetekként emelkedtek ki a területet borító tengerből. A paleogén és a neogén időszakban a mai Ukrajna már szárazföld volt, amin szubtrópusi és trópusi növénytársulások telepedtek meg. Ezek hírnökei egyes maradvány növények:

• törpe kecskerágó,
• sárga rododendron,
• kardfű,
• bogyós tiszafa stb.

A pleisztocén eljegesedés ezeket a társulásokat eltüntette. A jég elolvadása után az északi területeken tundra és erdők borították be. Nyugat felől idetelepedtek a lomblevelű és elegyes erdők – délen, ahol kevesebb volt a csapadék, sztyepp alakult ki. A növényzet jelenlegi képét a holocénben érte el.

Az ország teljes területe az északi flórabirodalom (Holarktisz) része:

• északnyugati fele (Kijev környékét is beleértve) a kontinentális-pusztai flóraterülethez;
• délkeleti fele (Harkov környékét is beleértve) a pontuszi flóraterülethez;
• a Krím-félsziget déli, keskeny partszegélye a szubmediterrán flóraterülethez tartozik.

Jelenleg a Krím-félsziget növényzete a legváltozatosabb – ez a terület a paleogénig szoros kapcsolatban állt a Földközi-tenger vidékével, és az eljegesedés idején is a melegkedvelő növényzet menedéke maradt.

Az ember gazdasági tevékenysége csökkentette az erdővel borított területeket, megváltoztatta az erdők fajösszetételét. A természetes sztyeppnövényzet majdnem teljesen eltűnt.

Ukrajna elhelyezkedése Fehéroroszország Oroszország Lengyelország Szlovákia Magyaro. Dny. Közt. Mold. Románia Szerbia KIJEV Csernyihiv Csernobil Luck Zsitomir Harkiv Lviv Ungvár Luhanszk Csernyivci Dnyipro Kropivnickij Doneck Krivij Rih Zaporizzsja Mariupol Bergyanszk Mikolajiv Odessza Csornomorszk Renyi Kercs Izmajil Szimferopol Szevasztopol Jalta Dnyeszter Dnyeper Fekete-tenger Azovi-tenger Krím Hoverla

Nemzeti parkok

A Kárpátok egy része a Hoverla-csúcs közelében

Lásd még: Természetvédelmi területek Ukrajna területén

Ukrajna nemzeti parkjai a következőképpen csoportosíthatók:

• Vegyes erdők
  • Sacki Nemzeti Park (Національний природний парк «Шацький»): fenyvesekkel övezett tóvidék, veszélyeztetett állat és növényfajokkal. Bioszféra-rezervátum.
  • Desznyanszko-Sztarohutszkij Nemzeti Park (Національний природний парк «Деснянсько-Старогутський»): közös orosz-ukrán bioszféra-rezervátum.
• Erdős sztyepp
  • Javorivi Nemzeti Park (Національний природний парк «Яворівський»): kolostorok tölgyerdőben.
  • Tovtri Nemzeti Park Podóliában (Національний природний парк «Подільські Товтри»): Különleges geológiai alakzatok. Ásványvíz-forrás körül kulturális, történelmi emlékek.
• Kárpátok
  • Kárpáti Nemzeti Park(Національний природний парк «Карпатський»)
  • Szineviri Nemzeti Park (Hаціональний природний парк «Синевир»)

Természeti világörökség

Ukrajnában egy területet nyilvánított természeti világörökséggé az UNESCO, az is Szlovákiával közös: a Kárpátok ősbükköseit.

Történelem

Ukrajna területe az ókorban

A mai Ukrajna területén az ókorban szkíták éltek. Az i. e. 7. században érkeztek meg a Krím-félszigetre a görög gyarmatosítók. A görögök által alapított nagyobb városok: a dór Kherszonészosz (a mai Szevasztopol és Jalta közötti tengerparton), illetve az ión Pantikapaion (a mai Kercs környékén) voltak. Az első időkben jellemző komolyabb kereskedelmi kapcsolatok az anyaország és a gyarmatok között hamarosan lazulni kezdtek. A Nagy Sándori időkben már mint független Boszporoszi Királyság létezett, később Pontosztól, majd Rómától függő terület. A gótok 236-os, majd a hunok kb. 375-ös betörése pár tengerparti kikötővároson kívül szinte mindent elpusztított. Az ókorban a Krím-félsziget és környéke nagy mennyiségű gabonát, mézet és kendert exportált a fejlett államok felé, cserébe főként iparcikkeket és textíliákat kapott. Ukrajna északi részén feltételezhetően már az 1. században megjelentek a szláv néptörzsek, őket a 3-4. században germán törzsek, köztük a vizigótok követték.

Korai középkor

Az 5. századtól kezdve a Krím-félsziget lakossága felvette a keresztény vallást, amint Bizánc megszerezte a területet. A 7. század körül kialakuló, a mai Ukrajna keleti felét is magában foglaló Kazár Kaganátusban a zsidó vallás államvallássá lett, ezért itt jelentős zsidó telepek jöttek létre.

Ukrajna területére feltehetően a 7. század körül érkeztek a magyarok. Etelköz és Levédia is a különböző tudományos elképzelések szerint Dél-Ukrajna területén található, ám pontos helyükről a történészek vitatkoznak. A magyarokat 893 körül a besenyők követték. A 9. században varég törzsek vonultak végig északról a Dnyeper folyó mentén új kereskedelmi telepeket alapítva. 860-ban így jött létre Kijev, amely később a keleti szlávok központi városává vált. A 10. századtól kezdve egyre erősödött a szlávok hatalma. Egy 943-ban indított kalandozás során a Kubányi-síkság kazár területeit sikerült meghódítani, és végül 965-ben a sarkeli csatában megdöntötték a Kazár Kaganátust.

A kijevi szláv állam

1019-ben Novgorod és Kijev egyesülésével létrejött a Kijevi Nagyfejedelemség, amely a Kárpátoktól egészen a Ladoga-tó partjáig terült el. Bölcs Jaroszláv nagyfejedelem felvette a kereszténységet. Egyéb keresztény jellegű építkezések mellett, ő alapította a Kijev melletti Pecserszka Lavra barlangkolostort is. Politikájával Róma helyett a görögkeleti Bizánc felé fordult. 1054-es halálával a birodalom fénykorának is vége szakadt, és 1125-ben az állam kis fejedelemségekre (Novgorod, Szuzdal, Lodoméria, Halics, Vlagyimir) esett szét. A legsúlyosabb csapást 1238 és 1240 között a Batu kán által vezetett mongol seregek mérték a keleti szlávokra: a későbbi ukrán területek – köztük Kijev is – az Arany Horda fennhatósága alá kerültek. A 14. században több szomszédos állam is terjeszkedni kezdett Ukrajna felé, északnyugatról a Litván Nagyfejedelemség, délnyugatról a Lengyel Királyság, északkeletről pedig a Moszkvai Nagyfejedelemség. A század közepére Halics Lengyelországhoz, Ukrajna északi vidéke Litvániához, a kijevi patriarchátus pedig Moszkvához került (1326). A mongol befolyás alatt lévő Krím-félszigeten található genovai birtokról, Kaffából indult 1346-ban az egész Európán átgázoló pestisjárvány, amely sok halálos áldozatot követelt magának Ukrajnában is.

Kamjanec-Pogyilszkij középkori vára

1386-ban létrejött a Jagellók által vezetett lengyel-litván perszonálunió, amely a lengyel dominancia miatt sokszor csak mint Lengyel Királyság szerepel, és amely a 15. századtól mind délről, mind keletről egyre nagyobb fenyegetettségnek volt kitéve. A terjeszkedő Moszkvai Fejedelemség a század végére elfoglalta a mai Északkelet-Ukrajnát, délen a gyengülő Mongol Birodalom három részre szakadt (Kazanyi, Asztrahányi és Krími Tatár Kánság). A Krími Tatár Kánság 1475-ben a Török Birodalom hűbérese lett.

Ukrajna lengyel, orosz és Habsburg uralom alatt

A 16. században a törökök elfoglalták Lengyelország déli vidékeit is, ahol megindult az önálló kozák (ukrán) állam szervezése. A Bohdan Hmelnickij vezetésével 1648-ban fellázadt kozákok 1654-ben hűségesküt tettek Alekszej orosz cárnak. 1667-ben Oroszország és Lengyelország között felosztották Ukrajnát. 1707-ben kitört a Bulavin-felkelés, a függetlenségért küzdő Zaporizzsjai kozákok lázadása, amelyet 1709-ben XII. Károly svéd király támogatása ellenére Poltavánál I. Nagy Péter levert. 1772-ben, Lengyelország első felosztásakor Galícia a Habsburg Birodalomhoz, 1795-ben a harmadik felosztáskor pedig Ukrajna többi része Oroszországhoz került.

A 19. század során Ukrajna a cári Oroszország legiparosodottabb, legfejlettebb vidékévé fejlődött. Az antiszemitizmus Ukrajnában is felütötte a fejét, Ukrajna zsidó lakossága pogromok (fosztogatások, kiközösítések) áldozatává vált. A 20. században mint minden iparosodott vidéken, Ukrajnában is megindulnak kisebb-nagyobb tüntetések, sztrájkok, amelyek közül az 1905-ös Odesszai a szovjet történelemszemléletben nagy hangsúlyt kapott. 1917 végén megalakult a független Ukrán Köztársaság, amelyet 1920-ra a Vörös Hadsereg elfoglalt, így 1922-től Ukrajna Ukrán SZSZK néven a Szovjetunió egyik tagállama lesz. A mai Ukrajna nyugati vidékei az újonnan létrejött Lengyelország részévé váltak. A Magyarországtól elcsatolt Kárpátalja ugyanakkor Csehszlovákiához került.

Ukrajna a Szovjetunión belül

Harkovi utcakép 1981-ből

A kollektivizálás csúcsán, az első ötéves terv idejében (1928 és 1933 között) egyes becslések szerint mintegy 6–7 millió ember halt meg az éhínség, a holodomor miatt abban az Ukrajnában, ahol a 19. században a világon a legtöbb gabonát termelték.

A második világháború kitörésekor, 1939-ben a Szovjetunió megszállta Lengyelország keleti részét, nagyjából Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát. 1941-től a Barbarossa hadművelet szerint támadó németek egész Ukrajnát elfoglalták, ott rablógazdálkodást folytattak, egészen a szovjet csapatok 1942–1944 között tartó támadásáig. 1945. február 4-11. között Ukrajnában került megrendezésre a szövetséges nagyhatalmak vezetői között a második világháború utáni rendezés egyik találkozója, a jaltai konferencia. A háború lezártával Lengyelország keleti része, és Kárpátalja is az Ukrán SZSZK-hoz került, illetve 1954-ben az Oroszországi SZFSZK-tól visszacsatolták a Krím-félszigetet.

1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a Pripjaty folyó mellett fekvő Csernobilban bekövetkezett a történelem legnagyobb atomkatasztrófája. Ennek következményeképp a Kijevtől északra található vidékek, Fehéroroszország déli területei, valamint az oroszországi Brjanszk környéke sugárszennyezetté vált, az erőmű körül kialakított 30 km-es zóna lakóit evakuálták.

A független Ukrajna

Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-jén megtartott választáson az ukránok többsége támogatott. Az országban azóta többpártrendszer működik. Még ugyanebben az évben kisebb konfliktus alakult ki Ukrajna és Oroszország között a Krím hovatartozásáról. 1994-ben Bill Clinton amerikai és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök egyezményt kötött Ukrajna nukleáris fegyvereinek leszereléséről. Ugyanebben az évben Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia aláírták a budapesti egyezményt az ország területi integritásának védelméről.

2004-ben Leonyid Kucsma elnök bejelentette, hogy nem indul az elnökválasztásokon. Két jelölt mérkőzött meg, Viktor Janukovics, aki mind Kucsma, mind Oroszország támogatását maga mögött tudhatta, illetve Viktor Juscsenko, aki a nyugatra nyitás politikáját tartotta szem előtt. A lezajlott választásokon a hivatalos eredmények szerint parányi többséggel Viktor Janukovics győzött, ám az ellenzék hívei tüntetésekbe kezdtek Kijev utcáin, új választásokat követelve, a keleti régiókban történt választási csalások és megfélemlítésekre hivatkozva. Ez volt a narancsos forradalom. Az alkotmánybíróság végül megsemmisítette a választási eredményeket. A győztes forradalmat követően a nyugati orientáltságú Viktor Juscsenko vált Ukrajna elnökévé.

A narancsos forradalom egyik vezetője, Julija Timosenko

Viktor Janukovics 2006-ban, négy hónapos politikai válság után lett Ukrajna miniszterelnöke, de csak rövid ideig maradt a posztján, miután a 2007-es választásokat ismét a narancsos forradalmat vezető pártok nyerték, és így Julija Timosenko alakíthatott kormányt. Viktor Janukovics a Régiók Pártjának színeiben 2010-ben a szavazatok több mint 48 százalékával megnyerte az ukrán elnökválasztást. 2011. augusztus 5-én Julija Timosenkót letartóztatták hivatali hatalommal való visszaélés miatt és a bíróság elé állították. A bíróság október 11-én 7 év börtönre ítélte a 2009-es orosz–ukrán gázvitát lezáró, Vlagyimir Putyinnal kötött szerződés miatt.

A Jevromajdan tüntetés Kijevben 2013. december 1-jén

2013 novemberében tüntetések kezdődtek Kijev főterén, a Majdanon, az Jevromajdan ellenzéki társulás szervezésében. A tüntetések kiváltó oka az volt, hogy az euro-atlanti integrációból, konkrétan az EU társulási szerződéstől az elnök, Janukovics visszalépett, miután kedvező ajánlatot kapott Putyintól. A tüntetés kitartóan folyt tovább, amíg 2014. február közepén a tüntetők és a rendfenntartó erők közötti véres összecsapásokká nem eszkalálódott. A tüntetések Nyugat-Ukrajna több városára is átterjedtek. Több városban, köztük a kárpátaljai Ungváron is békés hatalomátvétel történt. Az erőszak nemzetközi visszhangot váltott ki és három EU-s külügyminiszter érkezett Kijevbe, hogy közvetítsenek az Jevromajdan ellenzéki vezetők és Janukovics között. Ennek eredménye egy egyezmény lett, melyet február 21-én péntek délután írtak alá. Ennek értelmében többek között előrehozott elnökválasztást kellett tartsanak még 2014-ben, és 48 órán belül vissza kellett állítani a narancsos forradalom után született 2004-es, az elnöki jogköröket korlátozó alkotmányt. A megállapodást mind Janukovics, mind az ellenzéki vezetők, mind a három EU-s külügyminiszter aláírta. A tárgyalásokon részt vevő orosz küldött azonban nem írta alá.

Ugyanakkor a Jevromajdan tüntetői továbbra is a téren maradtak, és nem fogadták el az egyezményt. Janukovics azonnali lemondását és a halálos áldozatokkal járó összecsapások felelőseinek törvény elé állítását követelték. 2014. február 22-én a parlament bizalmatlansági szavazás után felmentette Janukovicsot, majd elfogadott egy új törvényt, melynek értelmében kiengedték a börtönéből Julija Timosenkót is.

Oroszpárti tüntetés kezdődött Doneckben 2014. március 9-én

2014. február 26-án Putyin rendkívüli katonai gyakorlatot rendelt el az orosz hadsereg harckészültségének ellenőrzésére az Ukrajnával határos területeken. Majd Oroszország megindította a Krím-félsziget megszállását az ott élő orosz kisebbség érdekeinek biztosítási ürügyén (a Krím népességének közel 60%-a orosz nemzetiségű, sokuk orosz állampolgársággal is rendelkezik). Március 18-án bejelentették a Krím egyesülését Oroszországgal és március 21-éig Oroszország annektálta a félszigetet.

Ezzel egyidőben, illetve ezt követően 2014 márciusában már felfegyverzett félkatonai alakulatok kezdtek a központi hatalomtól függetlenül önkényes „rendfenntartó” tevékenységekbe az ország délkeleti térségében, orosz (és ukrán) eredetű fegyverzetben. Rendőrőrsöket vettek ellenőrzésük alá és ukrán laktanyákat vettek blokád alá, majd foglaltak el és jutottak katonai felszerelésekhez. Április 7-én önhatalmúlag kikiáltották a Donyecki Népköztársaság függetlenségét, majd a hónap végén, 27-én pedig megalakult a Luhanszki Népköztársaság is, konföderált uniójuk egy hónappal később jött létre Novorosszija („Új-Oroszország”) néven. A kijevi kormányzat megpróbált kellő mértékű erőszakszervezeti fellépéssel élni (Kijev tavasszal általános mozgósítást rendelt el a sorköteles lakosság köreiben), azonban ez kevésnek bizonyult, a katonai összetűzések végül NATO és EBESZ nyomásra nem szélesedtek ki, ettől függetlenül a civil lakosságot érő konfrontáció folyamatos, a polgári lakosság jelentős számban, százezres nagyságrendben menekült Nyugat-Ukrajna felé. Mindkét fél részén történtek erőszakos túlkapások, háborús bűncselekményekre utaló események. Egyik ilyen vitatott esemény során, július 17-én tisztázatlan okokból lelőtték a Malaysia Airways egyik utasszállító repülőgépét. A Donyecki területen történt baleset (vagy merénylet) nyomozását a szeparatisták igyekeztek hátráltatni. Az áldozatok száma a 2014-es évben több ezerre tehető, a menekültek száma fél-egymillió közötti, közülük 5-600 ezren Oroszországba menekültek át. Oroszország nem ismerte el a felkelők aktív támogatását (a diplomáciait igen), azonban több forrásból következtethető orosz eredetű fegyverzet az Ukrajnából kiszakadni vágyó csapatok soraiban. Az ENSZ, és egyes tagállamai, nyomására végül Minszkben több békéltető egyezmény született. Oroszország intervenciós törekvéseinek mérséklésére nemzetközi gazdasági szereplők, többek között az EU is, gazdasági szankciókat léptettek életbe Moszkvával szemben, illetve az IMF pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának a kilátástalan állapotok kezelésére.

30 napos szükségállapot Ukrajnában

2018. november 25-én a Kercsi-szorosban az orosz FSZB őrhajóiról tüzet nyitottak három kisebb ukrán hajóra (két Hjurza-M típusú ágyús naszádra és egy vontatóhajóra), melyek Odesszából az ukrajnai Mariupol kikötővárosba tartottak. A hajókat elfoglalták és Kercsbe vontatták, a személyzet néhány tagja megsebesült. Orosz verzió szerint a hajók megsértették Oroszország határát, illetve felségvizeit, ezért a határőrség fegyvert használt. Az esetet követően ülésezett az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBOU), amely javaslatot tett a szükségállapot bevezetésére. Ez alapján november 26-án Petro Porosenko ukrán elnök – kizárólag védelmi céllal – rendeletet hozott a szükségállapot bevezetéséről. A parlament által jóváhagyott intézkedés november 26. 14:00-tól kezdve 30 napig, december 26. 14:00-ig érvényes, és csak az ország tíz közigazgatási egységére – az Odesszai, Mikolajivi, Herszoni, Zaporizzsjai, Luhanszki, Donecki, Szumi, Harkivi, Csernyihivi és Vinnicjai területre – terjed ki. Mindkét ország vezetése az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását kezdeményezte, de az ügyről nem hoztak határozatot.

2019

A 2019 tavaszán tartott elnökválasztáson az ország addigi elnöke, Petro Porosenko nem tudott elegendő támogatást szerezni. Egy tv-film sorozat főszereplőjeként a nézők által korábban is jól ismert, de a politikában és a közigazgatásban teljesen járatlan színész és producer, Volodimir Zelenszkij nagy fölénnyel nyert. Május 20-ai beiktatását követően július 21-ére előrehozott parlamenti választást írt ki és kezdeményezte a választási rendszer módosítását. Az indítvány napirendre tűzését azonban a Porosenkót támogató többségű parlament elutasította.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Az 1996-ban elfogadott alkotmány tiszteletben tartja a polgárjogok mellett az emberi és szabadságjogokat is.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az állam élén az elnök áll, az ő feladata kinevezni a miniszterelnököt is, akit a Legfelsőbb Tanács (Verhovna Rada) fogad el. Az államelnök továbbá az egyes miniszterek kinevezéséért is felelős.

Az ország valamennyi településén működik önkormányzat, ám hatáskörük igencsak korlátozott.

Közigazgatási beosztás

Ukrajna egy autonóm köztársaságra (Krími Autonóm Köztársaság), 24 területre (oblaszty), és két önálló, a központi szerveknek közvetlenül alárendelt városra (Kijev és Szevasztopol, hivatalos elnevezéssel köztársasági jelentőségű városok) oszlik. E 27 területi egységet összefoglalóan régióknak nevezik. A Krími Autonóm Köztársaság népképviseleti testületét Legfelsőbb Tanácsnak hívják, a többi régióban területi illetve városi tanács működik.

A területi beosztás második szintjén a Krími Autonóm Köztársaság és a 24 terület összesen 490 járásra (rajon) és 178 járási jogú városra (hivatalos elnevezéssel autonóm köztársasági illetve területi jelentőségű városok) oszlik, Kijevben és Szevasztopolban pedig 10 illetve 4 kerület van. A járásokban kettő kivételével, és a járási jogú városokban egy kivételével járási illetve városi tanács működik. A két járásban, melyeknek nincs tanácsuk, a járásszékhely város tanácsa látja el a közigazgatási feladatokat. Az egyetlen területi jelentőségű város, amelyben nem működik városi tanács, a csernobili atomkatasztrófa miatt 1986 óta lakatlan Pripjaty. A két nagyváros 14 kerületében kerületi tanácsok működnek.

A járási jogú városok közül 24 van összesen 104 kerületre felosztva, ezek közül azonban csak 66-ban működik kerületi tanács.

A területi beosztás harmadik szintjén a 279 járási jelentőségű városi tanács, 783 városi jellegű települési tanács és 10 278 községi tanács áll.

A települések száma jóval nagyobb a helyi tanácsokénál. A városok mindegyikében, kettő kivételével (a már említett Pripjaty és az ugyanazon okból lakatlan Csernobil) működik helyi tanács, a városi jellegű települések némelyike és a falvak nagy többsége azonban közös tanácsokhoz tartozik vagy városi tanácsokhoz van beosztva. A 459 városon kívül Ukrajnában 885 városi jellegű település van, ez a településkategória leginkább az egykori magyarországi mezővárosoknak felel meg. A falusias lakotthelyek száma 28 460, ezen belül különbséget tesznek az 1279 falusias telep és 27 181 falu között. A települések összes száma 29 804.

Politikai pártok

• Régiók Pártja (PR)
• Julija Timosenko Blokk (BJUT)
• Jacenyuk Változások Frontja
• Mi Ukrajnánk (NU)
• Ukrán Szocialista Párt (SZPU)
• Ukrán Kommunista Párt (KPU)
• Reform és Rend Párt (PRP)
• Ukrán Egyesített Szociáldemokrata Párt (SZPDUo)
• Ukrán Néppárt (UNP)
• Ukrajna Népi Mozgalma (NRU)
• Szabadság Párt (Szvoboda)

Népesség

Ukrajna népességének változása

Az ukrán etnikum aránya a 2001-es népszámlálás alapján

Ukrajna népsűrűségi térképe (2010)

Népességének változása 1960 és 2018 között :

Ukrajna népességének változása
Év	Népesség (millióban)	Népsűrűség (fő/km²)
1960	42,7	74
1970	47,1	81
1980	50,0	86
1990	51,5	89
2000	48,8	84
2010	45,8	79
2018	42,2	73

Általános adatok

• Népesség: 42 826 000 fő (2014. júniusi becslés). A Krími Köztársaság (ez utóbbi lakossága 1,96 millió) és Szevasztopol város (384 ezer fő) nélkül. E kettőt Oroszország a saját föderációjához csatolta.

Ukrajna lakossága az 1990-es évek eleji csúcspont óta 2018-ra 52 millióról mintegy 42 millióra csökkent.

• Írástudatlanság: 0,3% (2003)
• Születéskor várható élettartam (2018) : 68,6 év (62,8 - férfiak, 74,8 - nők)

Etnikai és nyelvi megoszlás

Ukrajna hivatalos nyelve az ukrán ukrán mint államnyelv. Mellette regionálisan elterjedten használt nyelv az orosz. A használt írásrendszer a cirill ábécének az ukrán változata. Az orosz nyelv használata a déli és délkeleti részeken elterjedt, ahol a lakosság jelentős része orosz ajkú. Az országban magyarok, fehéroroszok, románok (moldávok), lengyelek és tatárok is élnek.

• Népek: ukrán 77,8%, orosz 17,3%, fehérorosz 0,6%, moldován 0,5%, krími tatár 0,5%, bolgár 0,4%, magyar 0,3%, román 0,3%, lengyel 0,3%, zsidó 0,2%, egyéb 1,8%.

Vallási megoszlás

• Vallások: ukrán ortodox egyház (39,8%), ukrán ortodox egyház – Moszkvai (29,4%), ukrán görögkatolikus egyház (14,1%), ukrán autokefál ortodox egyház (2,8%), protestánsok (2,4%), római katolikus egyház (1,7%), Muszlimok (0,6%), Izraeliták (0,2%) egyéb (2,4%)

Az ország nagy része ortodox vallású, de Galíciában, Bukovinában és Kárpátalján a görögkatolikus vallás számottevő, illetve jelentős számban élnek még itt római katolikusok is.

Az 1992-ben magát függetlennek nyilvánító Ukrán ortodox egyház (kijevi patriarchátus) autokefál státuszát 2018. október 11-én ismerte el I. Bertalan konstantinápolyi pátriárka.

Szociális rendszer

Ukrajna a volt szocialista országok „demográfiai betegségében” szenved, az ország lakossága csökken. A jelenséget súlyosbítják az egészségügyi háló hiányosságai. Észak-Ukrajnában a csernobili atomerőmű-balesetet követő sugárszennyezés máig káros hatással van az ott élőkre.

Gazdaság

Dnyipro üzleti negyede

Az ukrán gyártmányú An–225 szállító repülőgép

A Szovjetunióban Ukrajna fontos mezőgazdasági és ipari övezet volt. Nagyobb gazdasági rendszerváltás hiányában azonban még mindig jelentősen függ Oroszországtól. Energiatermelése az orosz földgázon és kőolajon alapszik. A nagy külgazdasági függőség kiszolgáltatottá teszi az országot a nemzetközi változásoknak. 1993-ban nagy infláció, 1999-ben pedig nagy gazdasági recesszió jellemezte az országot.

2000-t követően az ország gazdasága óriási lendülettel fejlődni kezdett, amit a 2008-as gazdasági világválság tört meg, majd tovább rontotta a helyzetét a 2014-ben kezdődött kelet-ukrajnai háború.

Általános adatok

Szovjetunió összeomlását követően a termelési érték több mint 60%-kal esett vissza. A nehézipar privatizációja és az ipari szerkezet átalakítása még csak napjainkban kezdődött el.

Ukrajna adta egykor a teljes szovjet mezőgazdasági termelés 1/4-ét, s a természeti adottságai révén jelenleg is Európa vezető élelmiszer-szállítója lehetne, de a magángazdaságok kialakítása még csak folyamatban van.

Az energiaszükséglet 85%-a importból származik. 2001-től kezdődött meg az ukrán gazdaság kisebb fellendülése a világpiaci árnál alacsonyabb árú fémipari és gépipari termékek exportjának növekedése következtében.

Közlekedés

A Kijev és Odessza közötti autóút

Közúti közlekedés

Ukrajnában is elterjedtek a kis iránybuszok a marsrutkák (ukránul: маршрутка).

Kultúra

Ukrajnára a sok nemzetiség és külföldi hatás miatt a kulturális sokszínűség jellemző.

Az ország fő kulturális körzetei:

• Donyec-medence
• Galícia (Lviv központtal)
• Poliszja (Nyugat-Ukrajna)

További kisebb körzetek

• Bukovina
• Kárpátalja
• Krím-félsziget
• Tengermellék (Odessza környéke)

Kulturális intézmények

Könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Kulturális világörökség

Az UNESCO által elismerten a világ kulturális örökségének része:

• Kijev: Szent Szófia-székesegyház és a kapcsolódó kolostorépületek, a Pecserszka Lavra (barlangkolostor)
• Lviv – a történelmi városközpont műemlékegyüttese;
• Struve földmérő vonal ukrajnai emlékei.

Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

A kárpátaljai magyarok művészeti életéről lásd a Kárpátalja szócikket!

Zene

• Pikkargyijszka Tercija énekegyüttes
• Ukrajna az Eurovíziós Dalfesztiválokon

Képek Fatemplom a Kárpátokban, Halics Néptáncosok Népzenészek Népi hangszerek egy postabélyegen (1989) Hímzés Csernivci Egyetem Odessza operaháza A Szt. Mihály katedrális Kijevben Keleti ortodox esküvő Hopak - ukrán tánc Hagyományos öltözet Hagyományos falusi ház, Prelesne Borscs

Gasztronómia

Az ukrán konyha ételei méltán érdemelték ki hírnevüket mind az oroszok körében, mind más országokban. A különféle péksütemények és tészták, a húsételek, a növényi és tejtermékek, az összes gyümölcsös és mézes ital igen nagy népszerűségnek örvend.

Turizmus, látnivalók

Lásd még: Ukrajna magyar emlékei, látnivalói, Pripjaty, Csernobil, Ukrajna hét csodája

Sport

• Ukrajna az olimpiai játékokon

Ukrajna több városa Lengyelországgal közösen, házigazdája volt a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságnak.

Ünnepek

• január 1.: Újév
• január 7.: Ortodox karácsony
• március 8.: Nemzetközi nőnap
• változó dátum: Ortodox húsvét
• május 1.: Munka ünnepe
• május 9.: Győzelem napja
• változó dátum: Ortodox pünkösd
• június 28.: Alkotmány napja
• augusztus 24.: Függetlenség napja
• október 14.: Ukrajna védőinek napja

Források

• ↑ időzóna: téli időszámítás

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Ukrajna témájú médiaállományokat.

• ukrajna.lap.hu
• Font Márta, Varga Beáta: Ukrajna története
• Kárpátalja.lap.hu
• Miner.hu: Ukrajna növényvilága