Vita:Europa

Ez a szócikk témája miatt a Csillagászati műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: KGyST (vita), értékelés dátuma: 2008. július 13.

Csillagászati szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény

---

Vitaarchívum
	1. 2007. június 5. – 2009. december 4. (Archív01)

Europa vs Európé

Nem értem hogy miért Europé és miért nem Európa. Ezt a holdat még az angolban is így mondják. Sőt magában a cikkben is, tegyük hozzá helyesen, de így szerepel. Honnan jön az Europé elnevezés? Neo7 ^vita 2011. július 1., 22:13 (CEST)

Nem a földrészről van elnevezve, hanem a mitikus hercegnőről. Ezt a megkülönböztetést az angol is használja: Europe a földrész, Europa a hold és a hercegnő. Nálunk meg fordítva. (Lásd még Makedónia/Macedónia: nálunk az ókori a k, a modern a c, angoloknál fordítva akarták a macedónok, csak ott nem sikerült keresztülvinni.) Alensha 2011. július 1., 22:27 (CEST)

Még az egyértelműsítésen el kéne gondolkodni, hogy melik hová. Bennó^fogadó 2011. július 1., 22:55 (CEST)

Igen. Amiben persze az a vicc, hogy az Europa latinos női végződése voltaképpen tekinthető lenne dór -a végződésnek is, de az attikai sztenderdben ez tényleg éta. Bennó^fogadó 2011. július 1., 22:38 (CEST)

Azért vannak még gondok, mert az ó hosszú. Az Europa v. Európa meg a latinos form, mint mondánk, meg mint Annie mondja. Bennó^fogadó 2011. július 1., 22:40 (CEST)

Hát igen, valami nyakatekert magyarázatot mindenre lehet találni, viszont nyelvében él a nemzet. Ha valamit a köznyelv, és hozzáteszem minden tudományos folyóirat, könyv stb. Európaként ismer, akkor annak Európa a neve és nem Európé. Neo7 ^vita 2011. július 1., 22:50 (CEST)

Hm. Jól sejtem, hogy nyakatekert az a magyarázat, amit nem te adsz? Az Európa formáról szerintem eléggé érthetően elmondtuk, hogy hogyan alakult, és mi az oka az egy betűnyi különbségnek. Azt illetően meg, hogy a köznyelvben mi él, engedtessék meg egy halk kacaj. A köznyelv a hold létezéséről sincsen értesülve, hogy egyebekről ne beszéljünk (például arról, miért is nem az egyetlen szempont a nevek kezelésében a közhiedelem). Bennó^fogadó 2011. július 1., 22:55 (CEST)

Az viszont már értelmesebb szempont lenne, hogy mi van a mitológiai elnevezések korszerűsítésével, erről meg kéne nézni a csillagászati állásfoglalásokat. Lehet, hogy megkérdek illetékes. Bennó^fogadó 2011. július 1., 22:58 (CEST)

Nem, nem jól sejted, és kikérem magamnak a személyeskedést. Bizonyára ők sem értenek hozzá: http://hirek.csillagaszat.hu/galilei-holdak/20091016_europa_oxigen.html Neo7 ^vita 2011. július 1., 23:04 (CEST)

Érdekes, hogy most először néztem meg ezt a szócikket, és átlépve a vitalapra, pont ma kerekedett egy nagy vita. Ebbe nem akarok beleszólni, de az, hogy a cikkben Europa, Europé és Európé egyaránt előfordul (ezt kívántam jelezni), az biztos nem szerencsés dolog. --Porrima^eszmecsere 2011. július 1., 23:16 (CEST)

Én nem hiszem, hogy a köznyelvet használó istenadta nép annyira képben van a Jupiter holdjait illetően, hogy fel tudnák sorolni akár csak a négy Galilei-holdat is… A cikkben valóban összevissza van, amint megegyeztünk a címről, egységesítendő (megcsinálom szívesen, ha épp itt vagyok, csak bólintsanak rá egy alakra a szakértők). Ha é-re végződik, akkor szerintem mindenképpen hosszú az ó, mert ómegával írják: Ευρώπη. Alensha 2011. július 1., 23:29 (CEST)

Létezik csillagászati köznyelv is, az pedig szerintem az Európa mellett tette le a voksát. Megnéztem, a holdról szóló, magyar nyelvű internetes cikkek 100%-a Európáról ír, kizárólag itt fordul elő az Európé alak. --Serenic ^vita 2011. július 8., 17:12 (CEST)

Kérem az Európé párti olvasókat/szerkesztőket, hogy hagyják abba az átírásokat, mert ezzel csak a laikusokat tévesztik meg. Aki szeretné hívja úgy ahogy akarja, de ahogyan az előttem szóló is írta létezik csillagászati szaknyelv, amit meg kell őrizni. Aki nem hiszi járjon utána, nézzen meg egy két oldalt (pl:astro.elte.hu) aztán pedig nyugodjon le --rrrbal 2012. június 26., 12:29 (CEST)

Lehet "Europa" a neve, de ne felejtsd el az alábbiakat: 1. a cikkben mindenhol így szerepeljen, 2. a szócikket át kell nevezni, 3. az egyértelműsítő lapon javítani, 4. az összes lapon, ahol az "Európé (hold)" szerepel, javítani. misibacsi*^üzenet 2012. június 26., 19:34 (CEST)

Szerintem amíg a Ganümédész meg a Kallisztó is így szerepel, addig ez a hold is Európé. – LA^pankuš 2012. június 26., 20:07 (CEST)

Megnéztem az OH-ban és valóban, a görög eredetű égitestneveknél a magyaros átírást kell alkalmazni! Vagyis megint LA-nak van igaza, és az Európé a helyes névalak. Ki végzi el a visszanevezéseket? misibacsi*^üzenet 2012. június 29., 06:30 (CEST)

Megcsinálom én, ha úgy gondoljátok. Nem voltam abban biztos, hogy a görögös alakot kéne használni, de ha az Europé Europa, akkor a Kallisztó Callisto, a Ganümédész pedig Ganymedes kellene legyen, mert így nem néz ki jól. Viszont egy füst alatt meg kéne nézni az Iót is az OH-ban. Mert ő Ió (Ἰώ), nálunk meg Io. – LA^pankuš 2012. június 29., 08:30 (CEST)

Az OH-ban ezek tételesen nem szerepelnek, csak az a mondat vonatkozik rájuk, amit itt fentebb beidéztem vastagítva. (nem értem ezeket a példákat, amiket most írtál, hiszen ellentétesek a "magyaros átírás" kitétellel). Az "Ió" szerintem ebben a formában jó. misibacsi*^üzenet 2012. június 29., 16:13 (CEST)

Ööö... most én nem értem. Azt írod, „Az "Ió" szerintem ebben a formában jó.” Melyikben? Ha a görög eredetű égitestneveknél a magyaros átírást kell alkalmazni, akkor az Io helyett (ami most van) az Ió a helyes név. A példáim is ezt mutatják, a másik két Galilei-hold Ganümédész és Kallisztó, nem pedig Ganymedes és Callisto. Ezt arra hoztam példának, hogy ha az Europa ebben a formában marad, ehhez igazodva a jelenlegi helyes névről ezt a kettőt is át kéne nevezni. Ezzel arra akartam kilyukadni, hogy vissza kéne nevezni ezt Európére, az Io helyett Ió kell, a Ganümédész és a Kallisztó meg jó, ahogy van. – LA^pankuš 2012. június 29., 16:23 (CEST)

Az "Ió" <--- ebben a formában jó.

"vissza kéne nevezni ezt Európére, az Io helyett Ió kell, a Ganümédész és a Kallisztó meg jó, ahogy van." Egyetértek.

Nincs több olyan hold, aminek görög eredetű neve van? misibacsi*^üzenet 2012. június 29., 17:25 (CEST)

Hogyne lenne. Phobosz, Deimosz, és a Neptunusz, Uránusz holdjai. A Neptunuszé viszont mind latinos alakban van a cikkben és a listában is, az Uránuszé meg felemás, az egyik magyaros (Titánia), a másik latinos (Ophelia). A többi nem tűnik görög eredetűnek. – LA^pankuš 2012. június 29., 18:00 (CEST)

Mivel ez a kérdés már szétfeszíti ennek a vitalapnak a kereteit, itt válaszoltam: Wikipédia:Csillagászati műhely/Javaslatok#Az Uránusz holdjainak neve. Első látásra csak a Titániát kellene átnevezni, a többi jó. misibacsi*^üzenet 2012. június 30., 09:18 (CEST)

Kissé furcsán fest, hogy a név eredetéről szóló forrást megnézve azt látom, hogy a forrás Europa néven sorolja fel a holdat. A forrás ugyan csak a hercegnő és a hold kapcsolatáról szól, de azért mégiscsak sután fest, hogy rögtön az első sorban meghívott adat ellentmondásban van a szócikk furcsa módon védelmezett címével. Egyébként én kb. negyvenöt éve olvasgatok csillagászati ismeretterjesztő és szakirodalmat, de ezen a helyen kívül még sehol sem láttam másépp leírva, mint Europa, sőt, nem egyszer Európa. Kellemetlen a névegyezés, de ez nem ok az önkényes átnevezésre. - Orion 8 ^vita 2013. március 3., 02:05 (CET)

Semmi önkényesség nincs ebben. Ameddig a Ganümédész, a Kallisztó és az Ió görögös alakban van, addig az Európének is abban kell lennie. Vagy mindegyik latinos (Ganymedes, Callisto, Io, Europa). Ez esetben azonban simán lehet mind a honosodásról, mind az eredeti mitológiai alak eredeti nevéről beszélni. Éppen az Európé-mítosz az, amelyiknek nincs is párja a római mitológiában, az írásmódja csak azért latinos, mert korábban minden görög nevet latinos alakban írtak. Jelenleg a görög neveket általában a görögből írjuk át közvetlenül. – LA^pankuš 2013. március 3., 09:04 (CET)

Tök jó, csupa olyasvalaki szerkeszti a szakmai cikkeket, akik max. Héderváriig jutottak el. A címválasztás viszont jó, mert legalább üvölt róla, hogy aki ezt írta, az még szakcikket életében nem olvasott (magyarul sem). Gratulálok a szerkesztőknek. Nem véletlen tiltjuk a wikipedia használatát az egyetemen még egy házi dolgozatban is.--Henrik ^vita 2015. január 22., 13:48 (CET)

Az általános pocskondiázás helyett egyrészt írhattál volna valami konkrétumot, másrészt javíthattad volna a cikkben hibásnak(?) gondolt információkat (persze forrásokkal alátámasztva), mert a fenti hozzászólásod a cikk feljavításához a nullához közelítő mértékben járul hozzá. misibacsi*^üzenet 2015. január 22., 19:13 (CET)

Javasolnám, hogy akik nem tudják elfogadni az Europa írásmódot, amit a Nemzetközi Csillagászati Unió használ, azok legyenek szívesek valamennyi külföldi személy nevét is átírni (pl. Darwin Károly, Marx Károly, Verne Gyula, stb.)! Azért ne tekintsük minden esetben sem a MHSz-it, sem az OH-t szentírásnak, amikor külföldi tulajdonnevekről van szó! Értem a logikát, de nem értek egyet vele. MrFringilla ^vita 2015. március 26., 14:58 (CET)

Egy égitest holdjának a magyarban használatos nevéről van szó. Az OH világosan leírja, hogy nincs csillagászati szaknyelvi szótár. Következésképp bármilyen gittegylet hozhat döntéseket, amik a helyesírást amúgy nem érintik. Ha a Ganümédész, a Kallisztó és az Ió jó magyarosan, az Európé miért nem? A Wikipédián az egységesség különlegesen fontos követelmény. A négy Galilei-hold neve vagy egységesen magyaros (ahogy azt minden görög név esetén tesszük egyébként), vagy egységesen latinos. De egyet nem lehet közülük kiemelni, hogy csak az legyen latinos. – LA^pankuš 2015. március 26., 15:05 (CET)

Egyrészt csillagászati nevek tekintetében nem nevezném az IAU-t gittegyletnek... Másrészt én pontosan azt javasolnám, hogy a négy Galilei-holdnak a neve legyen egységesen latinos írásmóddal feltüntetve. Megjegyzem, hogy eredetileg úgy is volt, de ha jól látom, át lettek nevezve. A mostani állapot a lehető legbénább. Vegyük észre, hogy egyik sem meghonosodott név, mint pl. a Szaturnusz vagy a Neptunusz! Az átnevezéssel talán kicsit elhamarkodottan léptem, mert pl. a Ganymedes nem is nevezhető át, így az egységesség mindenképp megbomlik. De ez átmeneti, megoldás van rá, tehát továbbra is fontosnak tartanám a javítást. Főleg amiatt, hogy itt nyelvészkedünk, a csillagászok meg köpködnek a Wikipédiára, amiért önkényesen használja az égitestek neveit. IMHO Ideje lenne odafigyelni az egyes szakterületek képviselőinek véleményére. MrFringilla ^vita 2015. március 26., 15:19 (CET)

Még valami: A Nemzetközi Csillagászati Uniónál dől el, minek mi a szakmában használatos neve. Ettől kezdve, hacsak nincs köznyelvben használatos neve az adott égitestnek, akkor azt látom indokoltnak, hogy az ott nyilvántartott néven emlegessük. Ezt az elvet követve: Io, Europa, Ganymedes, Callisto. MrFringilla ^vita 2015. március 26., 15:23 (CET)

Kérhetnék ide egy hivatkozást? Leginkább linket. Nekem ugyanis megfelelnének a latinos alakok is, de akkor fel kell vésni az OH-tól szándékosan eltérően használt alakjaink listájába. Az OH-ban nincsen egyetlen Galilei-hold sem, de a Titán igen, ennek az írásmódja meg egyértelműen magyaros, következésképp a többi is az. – LA^pankuš 2015. március 26., 15:31 (CET)

Jogos a felvetés. Íme: http://planetarynames.wr.usgs.gov/Page/Planets (tévedtem a Ganymede helyesírását illetően). Ugyanakkor hadd vessem fel a másik oldalát is ennek a helyesírási kérdésnek (a probléma releváns, nem a konkrét téma): http://www.nyest.hu/hirek/ne-akarjon-helyesen-irni Kiemelt rész a szövegből: "Csakhogy az OH. nem bír szabályozó erővel: az akadémiai helyesírást nem módosítja, legfeljebb kiegészíti, ám a kiegészítések még akkora szabályzó erővel sem bírnak, mint az akadémia kiadványai. Követni tehát egyáltalán nem kell őket." MrFringilla ^vita 2015. március 26., 15:40 (CET)

Természetesen az OH egy példatár, ami alkalmazza a helyesírást, nem csinálja. Olyan esetekben tértünk el eddig az OH-tól, ahol az AkH szövegéből, vagy az OH magyarázatából nem derült ki, hogy miért éppen az van benne, ami. (Ennek egyike például a Hubble űrtávcső, ahol nincs magyarázat a kötőjeles szótári változatra, vagy a Pluto, amit törpebolygóvá minősítése után átneveztünk a kisbolygók konvenciójának megfelelőre, mert ez még nem lehetett az OH-ban.) – LA^pankuš 2015. március 26., 15:57 (CET)

Véleményem szerint a korrekt megoldás az lenne, ha az IAU jegyzékében szereplő neveket használnánk a lapok neveinél, és a bevezető szövegben szerepelnének a magyaros írásmódú nevek. Így mindenki megnyugodhatna, hogy ott van mindegyik elnevezés, de a szakma szemében is sikerülne kicsit javítani a WP presztízsén. MrFringilla ^vita 2015. március 26., 16:10 (CET)

Őszintén szólva nem értem, hogy egy angol nyelvű névjegyzék, amiben mondjuk Venus is szerepel, milyen módon befolyásolhatja a magyar helyesírást. Azt meg végképp nem, hogy a "szakma" miért ragaszkodik egyes elnevezesésekhez, amik teljesen ad hocnak néznek ki, hol magyar(os), hol latin(os), hol görög(ös), stb. Miért nem csinálnak végre egy magyar nyelvű szakmai helyesírási szótárt? Ott akkor szépen egymás mellé írnák a Ganümédészt és az Europát, és mindjárt látszanak, mennyire nem egységes a nomenclatura. Jó, teszem azt a "szakma" megszokta az Europa alakot. De például a Wikipédián egységesen a görög eredetű idegen neveket az eredetiből az akadémiai népszerű magyaros helyesírással írjuk át. De ha az akadémiai tudományos átírást nézzük, akkor is Europe, nem Europa. Egyébként meg a névhasználat végképp nem befolyásolja, hogy tartalmilag milyen a cikk. Aki egy névhasználatból következtet arra, hogy milyen minőségű egy cikk, az egyszerűen felületes. A lényeg, hogy a névírást meg lehet beszélni, de egy angol nyelvű jegyzékből nem lehet mindent egyszerűen átemelni. – LA^pankuš 2015. március 26., 16:31 (CET)

Szerintem meg pontosan ezt kell tenni, hacsak nem arról van szó, hogy az adott név már meghonosodott a magyar nyelvben, mint pl. a Szaturnusz vagy a Vénusz. A Galilei-holdak nevei nem forognak a köztudatban, tehát én meg azt nem értem, miért nem lehet a nemzetközi elnevezéseket használni és nem erőszakosan magyarítani görögből. MrFringilla ^vita 2015. március 26., 16:39 (CET)

Szerintem a Galilei-holdak legalább annyira honosnak tekintendők, mint a később felfedezett bolygók. (Uránusz, Neptunusz, Plútó.) Ezt erősíti meg az OH-ban a Titán írásmódja is. Az AkH szerint is az idegen neveket a forrásnyelvből kell átvenni, nem valammilyen közvetítőtől (ez esetben az angol és a latin is közvetítő). Vajon mindenkinek angolosan kéne ezeket írni? Az oroszok simán átírják nyilván a saját ábécéjükre. Elvi különbség nincs, ez a lista csak azt határozza meg, hogy miről nevezték el az illető objektumot, jelen esetben arról a mitológiai alakról, akit az angolok Europának írnak, mi meg Európének. Átnéztem az idegen nyelvű lapokat, mindegyik egyértelműsítve van, mert ugyanaz a névalakja, mint a névadónak. – LA^pankuš 2015. március 26., 17:17 (CET)

Vagyis Téged is hívjunk Androsznak? Mert a görög a forrásnyelv és a magyar csak közvetítő? A névadáskor az Europa nevet adták a holdnak, mert a 17. században a latin írásmód volt az elterjedt. A nemzetközi nevezéktanban ma is így van benne. Így üres okoskodásnak és felesleges nyelvészkedésnek érzem ezt a vitát. Persze tudom, hogy úgysem tehetek semmit, mivel én vagyok a gyengébb kutya a futottak még jogosultságaimmal egy Wikipédia szupersztárral szemben, de továbbra is fenntartom, hogy tévedsz és kérem, hogy lásd be és változtasd meg! Ezen az oldalon van egy korrekt leírás arról, hogy milyen alakjai vannak a szónak: https://en.wikipedia.org/wiki/Europa_(mythology) És itt teljesen rendben is van, ide való, hiszen szépen bemutatja, hogy a mitológiával etimológia is együtt jár. A magyar WP-n is elférne a szóalakok taglalása a mitológiai alaknál, illetve Európa nevénél (főleg, mivel az angol neve pl közelebb áll a görög név latin betűs átírásához, mint a latin alak), de a hold nevénél igenis vissza kellene állítani azt a nevet, amit valójában visel. És ha már mindenképpen ékezetes írásmódot akarsz, akkor legalább Európa legyen, ahogyan cikkekben is szokták emlegetni, ld feljebb. De ahogy most van, az gáz. MrFringilla ^vita 2015. március 26., 18:37 (CET)

Nem teljesen értelek, én normálisan érveltem, viszont úgy válaszolsz, mintha valamiféle tekintélyelvet vetettem volna be. Meggyőzhető vagyok. Még mindig várok valamilyen magyar nyelvű szakmai forrásra, ami egyértelműen azt igazolja, hogy ez a név kizárólag a latinos alakjában használható. Jelen pillanatban úgy állunk, hogy van egy angol nyelvű listánk, ami semmi mást nem bizonyít, mint hogy a hold Európéről kapta a nevét, de ennek semmilyen következménye nincs arra nézve, hogy a saját nyelvünkön azt hogyan kell írni.

Ezzel szemben áll az AkH idegen nevekről szóló szabálya, az OH leírása és az analóg példája, valamint a Wikipédia általános névírási és használati gyakorlata. E három körülmény jóval erősebbnek tűnik, mint egy angol nyelvű lista. De nem is engem kell meggyőzni. Van egy csillagászati műhelyünk, és van egy külön nyelvi, nyelvhasználati kérdésekre szakosodott „kocsmafalunk” is, ahol nagyobb nyilvánosságot kap, és esetleg másoknak is lehet véleménye, ötlete. – LA^pankuš 2015. március 26., 19:48 (CET)

Az égitestek nevezéktanát szakmai körökben nem az egyes országok nyelvtani szabályai határozzák meg, hanem a szakma által egységesen elfogadott jegyzék, ami a linkelt oldalon látható. Ezt tekintsük az égitestek keresztlevelének! Erre hoztam fel azt, hogy Téged is Andrásnak hívnak, mert ezt a nevet kaptad. És nem Andrew, Andrea, Andreas, Androsz, André, stb. Hogy vannak elmagyarosodott nevek, az egy dolog. Verne Gyula is létezik. De ettől még nevetséges, ha valaki nem Jules Verne-ként emlegeti. Most egy kicsit trollnak fog hatni, amit kérdezek, de a szemléletessége miatt teszem: Európát (a kontinenst) miért nem írod át Európé-ra? Hiszen ugyanaz a szó eredete. Ne mindig az AkH és az OH legyen a szentírás! MrFringilla ^vita 2015. március 26., 20:14 (CET)

Speciel az OH-ban a kontinens neve Európa. A szakma által egységesen elfogadott jegyzék szerint a Merkúr neve Mercury. Nevezzük át? Már miért ne honosodott volna – ahogy már fentebb írtam – egy olyan név, ami Galilei óta a köztudatban van? És még egyszer azt is megkérdezem, hogy miért épp az Európé ekkora probléma, mi van a másik hárommal? A Pallas például mind a négyet latinosan írja. Az MCsE szintén. Az is megfelelő, ha mind a négy latinos, de azt leszögezem ismét, hogy a magyar helyesírást mindaddig az AkH szabályozza, amíg attól eltérőt nem mond egy szakmai helyesírási szótár. El lehet térni tőle, de nem találomra kiválasztott, egyedi eltérésekkel, hanem akkor már szisztematikusan.

Egyébként meg egy-két napot várni kéne, hogy esetleg mások is idetaláljanak. Én nem döntök ebben a kérdésben, csak az álláspontomat írtam le. – LA^pankuš 2015. március 26., 20:38 (CET)

Igazad van. Várjuk meg, ki mit ír! De hadd jegyezzem meg, hogy az MCsE ebben a témában igazán elfogadható lenne mérvadónak. A másik hárommal is van problémám, de az Európé és a Ganümédész a legszembetűnőbb. És ezek a holdak nincsenek Galiei óta KÖZTUDATBAN. Ellentétben a Naprendszer bolygóival, lásd Merkúr. Befejeztem. Várunk. :) MrFringilla ^vita 2015. március 26., 20:45 (CET)

Hát... én csak hobbicsillagászként tudok erről nyilatkozni és véleményt alkotni. Ne nézzük az OH-t, rendben. De a köztudatban Európé van, nekem is ez jön a számra, a kontinens esetében is az Európa van köztudatban, ez a megszokott névalak. Nekem ritkán jut eszembe a Kallisztó helyett Callisto, és ez a többi példára is igaz, mindig a görögös alak lebeg a szemem előtt. Nyilván az nem mérvadó, hogy nekem mi jut eszembe először. De számomra egyértelmű volt, hogy ezeket az alakokat használjam. Hogy a tudományos folyóiratok és a könyveim mit használnak, fogalmam sincs, nincs előttem, de a berögződés csak ered valahonnan. Üdv, nyiffi ^üzenj! 2015. március 26., 20:55 (CET)

Vitatkoznék. A köztudatban nincs Európé. Még a mitológiai alak esetében sem, a holdnál meg végképp nem. Szóval még egyszer kérem: ne keverjük a mitológiát és az etimológiát a nevezéktannal! Egyébként itt van egy magyar nyelvű forrás, amelyik egészen szépen összeszedi, hol miért azt használjuk a nevezéktanban, amit: http://www.konkoly.hu/public/kozmaphd.pdf (4.3 pont) MrFringilla ^vita 2015. március 27., 00:26 (CET)

Szép. Lenne. Csakhogy ez egy Ph.D.-dolgozat, ami nemhogy nem jelent meg hivatalos csillagászati szakszótárként, hanem azt sem tudjuk, egyáltalán megfelelt-e, és az opponensek milyen értékelést adtak rá. A magam részéről komoly problémákat látok a készítő részéről a görög-latin mitológia és a görög-latin írások terén.

„a Jupiter négy belső holdját Galileo Galilei 1610-ben fedezte föl, és ő nevezte el őket a görög mitológia alakjairól (Io, Europa, Ganymedes, Callisto)” […]

A görög mitológia alakjairól nevezte el, akiket ugyan Galilei korában a latin tudományosság és az olasz nyelv is így nevezett, de ezeknek a neve magyarul Ió, Európé, Ganümédész, Kallisztó. Mégpedig éppenséggel egy helyesírási szabály alapján, amely kiszorította a görög eredetű szavak közvetítő nyelveken keresztüli átvételét. Hogy ezek latin nevek, és nem a görög alakok szabályos akadémiai tudományos átírása, azt éppen az Europa bizonyítja, amely itt görögből átírva a tudományos átírással Europe, a magyaros átírással Európé kéne legyen. Néhány sorral lejjebb kiderül, hogy a készítőnek a görög átírásról dunsztja nincs, ugyanis Árész nevű görög isten nincs, mivel a görög ábécében nincs á-betű. Az isten neve Arész. A latinnal is akad probléma, mivel a római isten neve Iuppiter, a bolygóé magyarosan Jupiter. A törpebolygó Pluto még mindig Plútóként szerepel, indoklás nélkül. Még elírás is van benne, a táblázatban szereplő Pasiphae helyett a szövegben Pasithee van. Hasonlóképpen az OH-ban tételesen szereplő Titánnak a Titan írásmódja sem nyer magyarázatot, pedig a dolgozat a címe és bevezetője szerint a szakmai helyesírásról szól, de egyetlen szó sincs benne helyesírásról, névetimológiákról és szimpla felsorolásokról van szó, hogy a közölt neveket miért éppen úgy írja, ahogy, arról nem beszél, pedig ez lenne a lényeg.

Egy ilyen Ph.D. dolgozatot csak csillagászok értékelnek. Ahhoz, hogy ebből szakmai helyesírási szótár legyen, még legalább két szakma, a történész és nyelvész is át kell tekintse, és felhívni a figyelmét a fentiekhez hasonló hiányosságokra. Ezzel tehát nem azt vitatom, hogy ne lehetne az Európét Europának nevezni, hanem pusztán azt, hogy a linken található szöveg forrásként szolgálhatna a helyesírási eltéréshez. – LA^pankuš 2015. március 27., 08:44 (CET)

Nem csak ez a Ph.D. dolgozat áll rendelkezésre. Szakemberek egy csoportja, éppen egységesítési céllal, korábbi hasonló munkákra alapozva alkotta meg a javaslatait ezeknek a neveknek a helyesírására. Mivel a csillagászat képviselői a leginkább kompetensek az égitestek nevének egységesített használatában, én nem a nyelvészeket és történészeket hívnám segítségül, amikor nem nyelvészeti és történelmi kérdésről van szó! Szóval javaslom még ennek az áttekintését is: http://www.magyarhelyesiras.hu/csillag.php Ebben a dokumentumban pedig a 300-302. oldalon egyértelmű az ajánlás a 4 Galilei-hold neveire vonatkozóan is: http://www.magyarhelyesiras.hu/pdf/nevanyag.pdf Hangsúlyozom, hogy itt van egy adott szakma, aminek a képviselői (Magyar Csillagászati Egyesület, a Magyar Állami Földtani Intézet, az ELTE Csillagászati Tanszék és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet) megfogalmaznak egy ajánlást a magyar nevezéktanra (a Nemzetközi Csillagászati Unió nevezéktanát véve alapul), ahol nemcsak általános szabályokat fogalmaznak meg, hanem konkrétan leírják a kívánt szóalakokat. Szóval nem érzem erősebb érvnek az AkH és az OH konkrétumokat mellőző, általános szabályokra vonatkozó javaslatait, mint a fent linkelt dokumentumok egyértelműen megfogalmazott formában javasolt alakjait. MrFringilla ^vita 2015. március 27., 09:23 (CET)

Na ez egy fokkal már jobb. A névanyagos pdf használható, de meg kell jegyeznem, hogy javaslat, ami nem ment át hivatalos szakszótárba. Hogy miért, az egy másik kérdés. Vagyis nem írja felül egyelőre az AkH-ból levezethető dolgokat. Esetenként önmagának is ellentmond, amikor nemzetközi névalakokról beszél, miközben kiderül, hogy a franciák Ganymèdét írnak, mi pedig Ganymedest, pedig a nemzetközi forma Ganymede. Mindenesetre ebben meg lehet állapodni, hogy használható. Ez esetben a nagybolygókon kívül mindent latinos alakban kell használni, kivéve a Titánt. Ha a műhely megállapodik ennek a következetes használatában, nincs akadálya. – LA^pankuš 2015. március 27., 09:44 (CET)

Hadd tegyem hozzá, hogy az AkH sem kötelező érvényű, szintén ajánlásként alkalmazandó. Ugyanakkor csak szabályokat fogalmaz meg, konkrétumokat nem. MrFringilla ^vita 2015. március 27., 09:47 (CET)

Na ez viszont konkrét tévedés. Az AkH az egyetlen, ami helyesírásban mértékadó és alkalmazandó. A helyesírás általában nem opcionális. Szakmai nevezéktanokat lehet alkotni, de még attól is eltérünk helyenként itt a wikin a helyesírási képtelenségek miatt. Teszem azt a földtani közlönyben megjelenő formációnevek csupa nagybetűvel írása egy nonszensz.

Szomorú jelenségnek tartom, hogy egyes szakmák feltétlenül fontosnak tartják, hogy a saját nevezéktanuk eltérjen az általános helyesírástól. A szakmai nevezéktanoknak arra szabadna csak kiterjedni, hogy minek mi a neve, de hogy azt hogyan kell írni, már nem nekik kéne eldönteni. – LA^pankuš 2015. március 27., 09:54 (CET)

Szerintem elég önkényes dolog már eleve az akadémia által erőltetett helyesírás, de azt elfogadom, hogy hasznos, ha van egy egységes keretrendszer. De még önkényesebbnek találom nonszensznek titulálni egy adott szakma saját nyelvezetének a szakma által meghatározott sajátosságait. És szerintem nincs kimondottan olyan törekvés, hogy eltérjenek az általános helyesírástól. A formációk neveinek nagybetűvel írása szerintem nem ilyen törekvésből fakad. Szóval azért ne essünk bele abba a hibába se, hogy önkényesen elutasítjuk egy, meglehetősen szélesen megfogalmazott szabályrendszerre hivatkozva, egy adott szakterület ajánlását a saját nevezéktanának alkalmazására! Igen, Te megteheted, hogy átírod a neveket a saját szád íze szerint, mert nyelvészeti-történeti szempontoknak akarsz megfelelni, de szerintem helytelenül teszed. MrFringilla ^vita 2015. március 27., 17:48 (CET)

Nekem mindig az az érzésem ezekben az esetekben, hogy legyen valaki bármilyen jó a saját szakmájában, nem feltétlenül járatos – sőt egyre kevésbé feltétlenül – a helyesírásban. A formációnevek például egészen nyugodtan lehetnének a helyesírási szabályok szerint is jók, csak tudni kellett volna az összeállítóknak, hogy azt hogyan kell helyesen leírni. Semmi extra oka nincsen az eltérésnek ezen kívül. Ezért mondtam, amit mondtam. A helyesírás nem erőltetett dolog, hanem az egyik legfontosabb része a nyelvnek. Bárki eltérhet tőle a magánírásaiban (meg is van ezekről a véleményem), de ott mindjárt látható is, hogy miért fontos azt betartani. Nem ragozom én ezt tovább, a véleményem fenntartom, és ha a közösség úgy dönt, hogy elfogadja az ajánlott, de hivatalosan még nem megjelenő nevezéktant, akkor legyen. De az is csak egységesen. – LA^pankuš 2015. március 27., 17:56 (CET)

Europa, harmadik kör

Már bocsánat, de ezen nincs mit vitatkozni. A hold neve Europa, és kérem, hogy a lap tetején lévő címet is legyetek szívesek átírni Europa-ra. (Nekem nem sikerült, nem ismerem a wikipédia oldalainak minden titkát.) A főszövegben talán sikerült minden helyen Europa-ra javítanom. Ennek oka igen egyszerű: a csillagászatban így használják, nem görögösítik vissza semmilyen mértékben sem, és ezt nem magyarizálják. A 17. században javasolták a nevet, eleve latinos formában. A csillagászati nevek helyes írásmódja több helyen is megtalálható az Űrhajózási Lexikontól kezdve, ezt nem változtathatjuk. A szakma az Űrhajózási Lexikont, illetve ezt a doktori dolgozatot: https://docplayer.hu/10062051-Tulajdonnevek-helyesirasa-a-csillagaszati-es-az-urtani-szaknyelvben-doktori-disszertacio-kozma-judit-temavezeto-dr-laczko-krisztina-egy-doc.html, valamint más, belsős szószedeteket tekint irányadónak. Szeretnénk kérni, hogy a wikipédia is ezt használja, hogy ne a dilettáns művek listájára, hanem a valóban forrásértékű oldalak listájára kerüljön. tehát Callisto, Ganymedes, Io, és Europa... A kivételek és okaik a fentebb idézett művekben megtalálhatók. Amikor magyarosítva lett egy név, annak oka van. (Pl. a Titán szaturnuszholdra magyarul azért tesszük ki az ékezetet, hogy ne lehessen összekeverni írásban a Titan hordozórakétával. De hasonló ok nincs az Europa esetében.) Nagyon sokat jelentene, ha a wikipédia sem terjesztene el saját kútfőből, rossz indokok alapján helytelen írásmódot. Köszönettel: Dr. Csizmadia Szilárd (PhD), csillagász. 2019. március 5. 09:03 CET, módosítva 09:13 CET

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Dr. Csizmadia Szilárd (vitalap | szerkesztései) 2019. március 5., 09:15‎

@Alensha, Bennó, Laszlovszky András: Vissza kellene térni ide a régmúltból! :) Lásd a szócikk újabb laptörténetét. – Pagony ^foxhole 2019. augusztus 20., 21:06 (CEST)

Elég egyértelműnek tűnik a latinos alak elsőbbsége. Fentebb a hosszadalmas vita a görög eredetből indult ki, de hát ezen az alapon egész sor csillagászati elnevezést kellene görögösíteni, holott a latinos névforma a bevett. @Pasztilla: Bennó^fogadó 2019. augusztus 20., 21:25 (CEST)

Azt hiszem, itt ismét a „tudományos vagy köznyelvi változatot használjuk, és ha tudományosat, akkor az adott tudományét vagy a nyelvészetét” kérdésről van szó, ami már korábban is sok véres vita forrása volt (lásd még Vita:Srínivásza Rámánudzsan cikke, ahol a matematikában bevett írásmód csapott össze a magyar helyesírási szabályzattal). Én valahol mindkét álláspontot megértem, csak a logikát nem látom abban, hogy a holdak latin eredetű nevét latinosan írjuk, míg a bolygók szintén latin eredetű nevét Merkúr, Vénusz, Jupiter stb. formában. Alensha 2019. augusztus 20., 21:40 (CEST)

Én a magam részéről maradok a fenti véleményemnél. A csillagászati szaknyelv szótára nem létezik, következésképp nincs mindenképpen használatos sztenderd. Ami van, az OH, amit érdemes elolvasni (211–212. oldal). Röviden azt mondja, hogy latin eredetű nevet latinosan, görög eredetű nevet görögösen, de mindkettőt magyaros átírással, ha ismertebb nevek. Az Európé vitathatatlanul görög eredetű. Ha a latinos alakot akarnánk használni, annak a magyaros írásmódja Európa. Az OH külön kiemeli, hogy a Charon–Kharón és a Junó–Iuno formák is helyesek, csak legyen egységes legalább egy íráson belül a használata. Én az Európét támogatom. – LA^pankuš 2019. augusztus 20., 21:42 (CEST)

A csillagász szaknyelv Europának nevezi, az űrkutatással foglalkozók is Europának nevezik (lásd pl. Űrhajózási Lexikon), a fentebb hivatkozott disszertációban nyelvész szerint is az Europa a helyes, akkor nem értem, hogy mi itt a gond? Az Európé nevet meg lehet említeni a mitológiai eredet/nevezéktani résznél, de hogy mindenhol így írjuk, azt teljességgel hibásnak tartom. -- Pintér Sándor^posta 2019. augusztus 21., 01:08 (CEST)

Arra mindenesetre megkérném a feleket, hogy amíg a név nem dől el, és a cím Európé, addig ne irkálják át folyton azt a nyamvadt nevet a cikken belül! Köszönöm. – LA^pankuš 2019. augusztus 21., 08:30 (CEST)

És ki és mikor fogja eldönteni? Hivatkoznám a Wikipédia szerkesztési irányelveit: 1.4-es pont, Megállapodás: A dolgok és személyek elnevezésére a legelterjedtebb magyar kifejezést használd, hacsak az nem ütközik más dolgok vagy személyek nevével. A Wikipédia szócikke mellett igen kevés helyen használják az Európé nevet a Jupiter holdjára (~3600 Európé vs. ~318000 Európa találat). Tehát a helyes lépés az egész oldal átnevezése, és az Európé írásmód elfelejtése. -- Pintér Sándor^posta 2019. augusztus 22., 00:45 (CEST)

@Sanya008: Nem kellene elfelejteni, hogy a Google találatok száma nem számít és nem érv. A szemét mindig több, mint az érték. Hozzatok elfogadható forrásokat a javasolt elnevezésekre, amiket lehetne mérlegre tenni és később dönteni azok alapján. Vélemények ütköztetésével nem sokat lépünk előbbre.

Sanya008, az aláírásod nem jó, mert nem ad linket és félrevezető a név. misibacsi*^üzenet 2019. augusztus 22., 05:04 (CEST)

@Misibacsi: Általában nem is számít, de a Wikipedián 2007-ben lett először átnevezve az oldal Európéra, azt megelőzően egyetlen kiadvány (ISBN 963-19-2397-5) használta ezt a megnevezést (más szakmai kiadványok, újságok, weboldalak nem). A hatályos A magyar helyesírás szabályai szerint:

• 214.: A latin betűs írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot, például: Cervantes, Chopin, Eminescu... -- Mivel az Europa/Európa hold elnevezésének eredete latin.
• 218.: A szépirodalmi művekben, a sajtóban, a közoktatást szolgáló kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvekből átvett tulajdonneveket és közszavakat a magyar ábécé betűivel [vö. 10.], lehetőleg egyenesen a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. Átíráskor az idegen hangsort (pl. a kínai esetében) vagy az idegen betű- és hangsort együtt figyelembe véve (pl. az orosz, az arab, a görög esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal, illetve az ezeknek megfelelő magyar betűkkel. -- Idáig helyes is lenne az Európé alak, ha görög lenne az eredeti, de nem az!
• 218. folyt.: A magyaros átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ. Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg, hagyományos formájában használjuk. [Vö. 205., 210.] -- Itt ismét visszatértünk az Europa (legfeljebb Európa) alakhoz, mert ha a 2007 előtti egy darab forráson kívül mindenhol Europa, akkor azt már lehet meghonosodásnak nevezni. -- Pintér Sándor^posta 2019. augusztus 22., 10:48 (CEST)

Akárhogy is nézzük, Európé neve görög eredetű, még ha a csillagászok kora újkori konyhalatinja volt is a korabeli tudomány közlekedőnyelve. A név görög eredetű, ahogy az összes többi Jupiter-holdé. – LA^pankuš 2019. augusztus 22., 12:18 (CEST)

@Laszlovszky András: Mint ahogy a földrészé is ugyanonnan ered, tehát akkor mostantól Magyarország Európéban van és Európéi Unió a helyes magyar megnevezés? -- Pintér Sándor^posta 2019. augusztus 22., 14:08 (CEST)

A szalmabábozás nem túl szerencsés érvelési mód. – LA^pankuš 2019. augusztus 22., 14:52 (CEST)

Mint ahogy a mazsolázgatás sem. Szóval akkor beszéljünk az AkH. 218. pontjának második feléről: ha egy (bármilyen eredetű is) szó már meghonosodott egy formában a magyar nyelvben (habár főként csak a szakmai/ismeretterjesztő rétegben), akkor nem a Wikipédia dolga ezt felülbírálni, és egyetlen kiragadott forrás alapján kötelezővé tenni egy másikat. -- Pintér Sándor^posta 2019. augusztus 22., 16:08 (CEST)

A honosodást többnyire rögzíteni szokták a helyesírási példatárak. Ha nem nevesítenek valamit, akkor arra az általános szabályok szoktak vonatkozni, főleg ha az úgynevezett szakmai névtár nem létezik. Én mellesleg roppant rossz néven veszem egyes szakmáktól, hogy mindenáron mást akarnak írni, mint kéne, ezért inkább nonszensz szakmai helyesírást alkotnak, aminek a helyesíráshoz roppant kevés köze van, ellenben a megrögzött helytelenségekhez annál inkább. A Jupiter holdjainak névírásának helyes alakjáról nincs egyetlen forrás sem. Hogy a csillagászok hogyan használják, harmadrangú kérdés, főleg hogy ez az egész nem helyes–helytelen viszonylatban van (se az Európé, se az Europa, se az Európa nem helytelen), hanem mindössze egy írásmód kiválasztásáról. – LA^pankuš 2019. augusztus 22., 16:50 (CEST)

@Sanya008: Valószínűleg elkerülte a figyelmedet, ezért hangsúlyoznám, hogy MUTASS FORRÁSOKAT arra, amit igazolni szeretnél. A "csillagászok így mondják" és egyéb, pletykaszintű információ nem számít. Mondhatjuk úgy is, hogy még nem mondtál semmit, ez eddig csak kötekedés. Nem baj, már megszoktuk ezt. Próbálj tárgyszerű lenni. misibacsi*^üzenet 2019. augusztus 22., 18:33 (CEST)

A teljesség igénye nélkül:

• Vízpára felhő az Európa sarkvidékénél. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 69. 2014. jan. 10. 2. sz. pp. 58-59. "A NASA Hubble-űrtávcsöve vízpárát figyelt meg a Jupiter Európa holdja jeges déli sarkvidéke fölött, ami az eddigi legerősebb bizonyíték lehet a jégpáncél alatt feltételezett óceán vizének feláramlására, illetve kitörésére. [...] Az eredményekről a kutatók a Science-ben számoltak be..."
• ILLÉS Erzsébet: A Galileo félidei eredményei 4. Az Európa hold, a jégvilág. = Aero Magazin 2-[3]. 2000. dec. 12. sz. - 2001. jan. 1. sz. pp. 54-56.
• MOLNÁR Péter: Vízkitörések a Jupiter Európa holdján. = Meteor 46. 2016. nov. 11.(488.) sz. pp. 21-22. Csillagászati hírek.
• Óceán az Európa kérge alatt. = Delta 21. 1987. szept. 9. sz. p. 6. Az Europa jupiterhold.
• Sarki jégsapka a Jupiter holdján. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 29. 1974. jún. 21. 25. sz. p. 1196. Az Europa távcsöves megfigyelése.
• MURMANN Ágost: Európa bolygó elemei annak tiz első észlelt szembenállása szerint. Kiad. a Magyar Tudományos Akadémia, Pest, 1871. Eggenberger Ferdinánd kiadása, Athenaeum nyomda. 36 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 1. köt. 9. sz./ Bemutattatott a III. osztály ülésén 1871. jún. 19-én. Az Europa kisbolygóról.
• ILLÉS Erzsébet: Az Europa hold globális gleccsere. = Föld és Ég 25. 1990. 11. sz. p. 325.
• Az Europa oxigénburka. = Vega 5. 1995. júl. 4.(23.) sz. p. 16. Astronomy 1995. júl. Fordította: Csizmadia Ákos.
• ILLÉS Erzsébet: Az Io és az Europa "lábnyoma" a Jupiter légkörében. In: Meteor csillagászati évkönyv 1998. Szerk.: Benkő József, Holl András, Mizser Attila, Taracsák Gábor. Budapest, 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, G-PRINT BT. nyomda. pp. 139-140. A csillagászat legújabb eredményei.
• BICSÁK Mátyás: Az Europa titkai nyomában. = Természet Világa Természettudományi Közlöny 129. 1998. okt. 10. sz. mell. pp. 156-158.
• Dollármilliók a NASA-nak. A tudomány világa. = Élet és Tudomány 56. 2001. nov. 30. 48. sz. p. 1532. "Az amerikai űrkutatás vezetői szakemberei megkönnyebbülve és örömmel fogadták, hogy az Egyesült Államok képviselőháza és szenátusa 30 millió dollárt szavazott meg a Plútó-misszió előkészítésére, és támogatja a Jupiter Europa nevű holdjára (amelynek jégkérge alatt életet sejtenek) küldendő szonda tervét is..."

És még egy jó pár tucatot találhattok a http://csimabi.csillagaszat.hu/cs-onlin.htm oldalon. Egy a tény: még a csillagászok között se eldöntött, hogy hosszú vagy rövid az o, de Európét összesen egy szakmai forrásban lehet találni, melyet már fent említettem. -- Pintér Sándor^posta 2019. augusztus 22., 19:38 (CEST)

Jelzem, hogy nem állok egyik oldalon sem, csak pár dologra rámutatnék, ahol szerintem félrement az érvelés, mindkét félnél.

1. Ha egy görög eredetű szó a latinon keresztül került a magyarba, akkor az a magyarban latin eredetű szónak minősül. Visszagörögösíteni már hiperkorrekció.
2. Ugyanakkor az, hogy a 17. században latinos formában javasolták a nevet, az nem jó érv, mert akkoriban egy rakás mindent latinosabban írtak, amit ma már nem, többek közt a görög neveket is (lefogadom, hogy egy 17. századi műben Ázsia is Asia és Szókratész is Socrates).
3. Az Europa esetében az a jó, hogy mindennemű homonímiát el lehet vele kerülni, se a kontinenssel, se a mitikus alakkal nem egyezik meg, legalább írásban. Egyértelműsíteni se kell. Ez is egy praktikus szempont. (A Callisto, Ganymedes viszont nekem már szokatlannak hat, de ez szubjektív.)
4. Necces helyzetben vagyunk, mert ha nem követjük az egyes szakmák szaknyelvét, akkor a Wikipédia kap megint rossz hírnevet tudományos körökben, és a tudósoknak egyre kevesebb kedvük lesz foglalkozni vele. Viszont ha itt elfogadjuk a szaknyelvet, akkor mindenhol máshol is el kell (lásd Rámánudzsan). Én úgy érzem, ez túlmutat azon, hogy minden egyes cikknél külön beszéljük meg, lehet, hogy kellene egy átfogó vita a témáról.
5. Kérek mindenkit, hogy próbáljon visszafogottan, indulatoktól, nagybetűktől és félkövér betűktől mentesen érvelni. Alensha 2019. augusztus 22., 19:55 (CEST)

Egyetértek Alenshával. El kell mondanom, hogy kismillió helyen eltértünk az úgynevezett szaknyelvektől az egységesség és más megfontolások alapján. Elkezdve a Hubble űrtávcsőtől, keresztül a geológiai formációk megnevezésén, bezárva az ókori uralkodók eredeti nyelvből átírt, de korántsem honosodottnak tekinthető neveiig. Ugyanakkor más helyeken azokat a szakmai helyesírási elveket se követjük, amik egyébként tökéletesen indokolhatók, mint például a jegesmedve egybeírt neve, ami mind a helyesírásnak, mind a szakmai nevezéktannak ellentmond, csak mert az a megszokott.

Nekem végül is tök mindegy, hogy melyik változat lesz a nyerő, de az biztos, hogy ha ennek a holdnak a használt neve Europa, akkor a másik három Io, Ganymedes és Callisto. Ez a négy hold kizárólag egyben kezelhető, nem vitázhatunk az egyik elnevezéséről a másik három nélkül. – LA^pankuš 2019. augusztus 23., 10:59 (CEST)

Nekem mint laikusnak logikusabbnak tűnik, ha az említett 3 hold írásmódját szépen békén hagynánk, mert a magyaros nevek legalább kiejthetők, azonban belenézve a fentebb megadott szakmai írásba (ami csillagászati tulajdonnevek helyesírásával foglalkozik), ingadozok erre-arra, de ez is a latinos írásmódot támogatja a fenti 4 hold nevében, és hozzáteszi:

Az első holdakat, a Jupiter négy belső holdját Galileo Galilei 1610-ben fedezte föl, és ő nevezte el őket a görög mitológia alakjairól (Io, Europa, Ganymedes, Callisto), ettől kezdve a Jupiter holdjait Zeusz/Jupiter szeretőiről és leszármazottairól kapják a nevüket.

Érdemes belenézni az írásba, mert magyarázatot is fűz az elnevezésekhez, valószínűleg ez később is hasznos lehet a hasonló témájú szócikkeknél.

Tulajdonnevek helyesírása a csillagászati és az űrtani szaknyelvben

Doktori disszertáció

KOZMA JUDIT

Témavezető: dr. Laczkó Krisztina egy. doc.

BUDAPEST
2012.

misibacsi*^üzenet 2019. augusztus 23., 15:40 (CEST)

Ez is mind a négy holdra a latinos nevet közli. Legyen mind a négy, vagy egy sem. Mellékesen megjegyzem, ez a latinozás pusztán abból ered, hogy a tudomány nyelve a latin volt. Zeusz szeretőinek nevét az akkori latinos műveltségben akkor is így írták, ha görögből írták át, illetve a görög átírásnak ma is ez az egyik módja. Ugyanaz a név, amit a normális nyelvérzékkel bíró népek skrupulusok nélkül használnak a saját íráshagyományaiknak megfelelően. Egy orosz se mondaná, hogy Еуропа legyen, amikor az neki Европа. És persze a görögöknek is Ευρώπη, függetlenül attól, hogy Galilei hogyan írta. Mégy egyszer leszögezném, ez nem helyesírási kérdés. – LA^pankuš 2019. augusztus 23., 15:56 (CEST)

 megjegyzésMint a csillagászat iránt komolyabban érdeklődő személy figyelemmel kísértem a vitát, de nem szóltam hozzá, mert úgy éreztem, hogy ez itt a Wikipédián nem szakmai, hanem nyelvi kérdés. Kb. 100 kötetes csillagászati könyvtáram van, de nem emlékszem, hogy valamelyikben is találkoztam volna Europé névvel. Ma azonban eszembe jutott két régi magyar nyelvű könyvem, mondom, kíváncsiságból megnézem.

David Todd 1901-ben kiadott könyvében meglepetésemre nem találtam holdneveket, csak I-IV római számokkal különbözteti meg őket.

Flammarion Kamill (sic!) 1897-es könyvének (fordította Feleki József) 94. oldalán ez olvasható. „E holdak nevei a következők: Ió, Európa, Ganimédes, Callistó.” – Porrima^eszmecsere 2019. augusztus 23., 17:09 (CEST)