„A–7 Corsair II” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Llz78 (vitalap | szerkesztései)
a +1 kategória
49. sor: 49. sor:
{{Csatarep}}
{{Csatarep}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}

{{Portál|Hadtudomány|i }}
{{Portál|Hadtudomány|i }}


[[Kategória:Csatarepülőgépek]]
[[Kategória:Csatarepülőgépek]]
[[Kategória:Hordozófedélzeti repülőgépek]]
[[Kategória:Az USA katonai repülőgépei]]
[[Kategória:Az USA katonai repülőgépei]]

A lap 2019. augusztus 23., 10:34-kori változata

A–7 Corsair II
A Görög Légierő TA-7C Corsair II repülőgépe
A Görög Légierő TA-7C Corsair II repülőgépe

FunkcióHarcászati vadászbombázó repülőgép
GyártóLing-Temco-Vought
Gyártási darabszám1569 db

Személyzet1 fő
Első felszállás1965. szeptember 26.
Szolgálatba állítás1967. február
Méretek
Hossz14,06 m
Fesztáv11,81 m
Magasság4,90 m
Szárnyfelület34,8 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg9033 kg
Max. felszállótömeg19 050 kg
Hajtómű
Hajtómű1 db Allison TF41-A-1 kétáramú gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő64,5 kN
Repülési jellemzők
Max. sebesség1123 km/h
Hatósugár1150 km
Legnagyobb repülési magasság12 800 m
Emelkedőképesség76 m/s
Szárny felületi terhelése379 kg/m²
Tolóerő-tömeg arány0,50
Avionika
RádiólokátorAN/APQ–116
Fegyverzet
Beépített fegyverzet1 db M61 Vulcan gépágyú
Háromnézeti rajz
Az A-7A Corsair II 3 nézeti rajza
Az A-7A Corsair II 3 nézeti rajza
A Wikimédia Commons tartalmaz A–7 Corsair II témájú médiaállományokat.

Az A–7 Corsair II szubszonikus vadászbombázó repülőgép, melyet az F–8 Crusader áttervezésével az Amerikai Egyesült Államokban fejlesztettek ki az Amerikai Haditengerészet igényeinek megfelelően.

Ezen a repülőgépen alkalmaztak először Head-up display-t, radarral helyesbített tehetetlenségi navigációs rendszert, valamint ez volt az első harci repülőgép, amelynek kétáramú gázturbinás sugárhajtóműve volt. A repülőgépet rendszeresítette az Amerikai Légierő is, az A–1 Skyraidereket váltották le a lelőtt pilótákat kereső és mentő helikopterek támogatásában. A gép részt vett a vietnámi háborúban, Líbia 1986-os bombázásában, és az Öbölháborúban. Görögország, Portugália és Thaiföld is vásárolt a repülőgépből. Az amerikai gépeket 1993.-ra, a portugálokat 2001-re vonták ki a hadrendből, a görög és a thai gépek még repülnek.

Története

Gyártás

Harci alkalmazása

Szerkezeti felépítés és tervezési sajátosságok

Típusváltozatok

Fegyverzet

Megrendelő és üzemeltető országok

Korszerűsítési programok

További információk