„Bilice (Pleterniceszentmiklós)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
új lap
 
47. sor: 47. sor:
A mai Bilice területén a [[13. század]]ban a ''„Greda”'' nevű tepelülés feküdt, melyet a [[14. század]]tól Gnojnicának hívtak. Gnojnica első írásos említése [[1337]]-ben ''„Gnoynicha”'' alakban történt. [[1375]]-ben ''„Gnoynycha”'', [[1464]]-ben ''„Gnoynycza”'' néven említik a korabeli források. <ref> Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.]</ref> Az [[1545]]-ös török [[defter]] Gnojnicát náhije székhelyeként említi. <ref> Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. </ref> A falu a [[18. század]]ban a bučjei plébániához tartozott. [[1730]]-ban az itteni Szent György templom volt a bučjei plébánia székhelye, mivel a plébániatemplom Zagrađén romokban állt. Gnojnica a 18. század végére elnéptelenedett. [[Magyarország első katonai felmérése|Az első katonai felmérés térképén]] már nem található. A Gnojnica nevet mára a patak neve őrizte meg.
A mai Bilice területén a [[13. század]]ban a ''„Greda”'' nevű tepelülés feküdt, melyet a [[14. század]]tól Gnojnicának hívtak. Gnojnica első írásos említése [[1337]]-ben ''„Gnoynicha”'' alakban történt. [[1375]]-ben ''„Gnoynycha”'', [[1464]]-ben ''„Gnoynycza”'' néven említik a korabeli források. <ref> Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.]</ref> Az [[1545]]-ös török [[defter]] Gnojnicát náhije székhelyeként említi. <ref> Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. </ref> A falu a [[18. század]]ban a bučjei plébániához tartozott. [[1730]]-ban az itteni Szent György templom volt a bučjei plébánia székhelye, mivel a plébániatemplom Zagrađén romokban állt. Gnojnica a 18. század végére elnéptelenedett. [[Magyarország első katonai felmérése|Az első katonai felmérés térképén]] már nem található. A Gnojnica nevet mára a patak neve őrizte meg.


A mai település csak a [[19. század]] végén keletkezett a Dilj-hegység nyugati részén, a Gnojnica-patak jobb partján, a Belice-völgy bejáratánál. 1931-ig a mára már megszűnt Odvorci településrésze volt. Lakosságát 1910-ben számlálták meg először önállóan, akkor 55 lakosa volt. [[Pozsega vármegye]] Pozsegai járásának része volt. Az [[első világháború]] után [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 188 lakosa volt.
A mai település csak a [[19. század]] végén keletkezett a Dilj-hegység nyugati részén, a Gnojnica-patak jobb partján, a Belice-völgy bejáratánál. 1931-ig a mára már Grgurevićinek nevezett Odvorce településrésze volt. Lakosságát 1910-ben számlálták meg először önállóan, akkor 55 lakosa volt. [[Pozsega vármegye]] Pozsegai járásának része volt. Az [[első világháború]] után [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 188 lakosa volt.


== Lakossága ==
== Lakossága ==

A lap 2019. augusztus 19., 15:29-kori változata

Bilice
Utcakép.
Utcakép.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPleterniceszentmiklós
Jogállásfalu
Irányítószám34310
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség150 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság135 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 14′ 13″, k. h. 17° 50′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 13″, k. h. 17° 50′ 28″
A Wikimédia Commons tartalmaz Bilice témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bilice falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 16, közúton 19 km-re délkeletre, községközpontjától 6 km-re délkeletre, a Dilj-hegység nyugati lejtői alatt, a Gnojnica-patak jobb partján fekszik.

Története

A mai Bilice területén a 13. században a „Greda” nevű tepelülés feküdt, melyet a 14. századtól Gnojnicának hívtak. Gnojnica első írásos említése 1337-ben „Gnoynicha” alakban történt. 1375-ben „Gnoynycha”, 1464-ben „Gnoynycza” néven említik a korabeli források. [2] Az 1545-ös török defter Gnojnicát náhije székhelyeként említi. [3] A falu a 18. században a bučjei plébániához tartozott. 1730-ban az itteni Szent György templom volt a bučjei plébánia székhelye, mivel a plébániatemplom Zagrađén romokban állt. Gnojnica a 18. század végére elnéptelenedett. Az első katonai felmérés térképén már nem található. A Gnojnica nevet mára a patak neve őrizte meg.

A mai település csak a 19. század végén keletkezett a Dilj-hegység nyugati részén, a Gnojnica-patak jobb partján, a Belice-völgy bejáratánál. 1931-ig a mára már Grgurevićinek nevezett Odvorce településrésze volt. Lakosságát 1910-ben számlálták meg először önállóan, akkor 55 lakosa volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 188 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 55 54 84 135 152 160 143 159 179 196 188

(1910 és 1931 között településrészként.)

Nevezetességei

Szent György tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája valószínűleg kora középkori eredetű. Talán a 13. századi település temploma volt. A kérdést egy régészeti feltárás tisztázhatná. A 18. században átépítették. A kápolna egyhajós épület, keletre néző félköríves apszissal. Kis tornya a keleti homlokzat felett áll, piramis alakú toronysisak fedi. Berendezése szépen fel van újítva. Körülötte egykor temető volt.

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.]
  3. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
  4. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  5. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

További információk