„Vízityúk” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
új térkép a taxobox-ba, kicsereltem újabbra IUCN 2019.2 szerint |
||
27. sor: | 27. sor: | ||
| binomial_authority = ([[Carl von Linné|Linnaeus]], 1758) |
| binomial_authority = ([[Carl von Linné|Linnaeus]], 1758) |
||
| synonyms = |
| synonyms = |
||
| range_map = |
| range_map = GallinulaChloropusIUCNver2019-2.png |
||
| range_map_caption = |
| range_map_caption = A vízityúk elterjedési területe |
||
<div style="text-align:left; margin:10px;"> |
|||
{{jelmagyarázat|#00FF00|költőhely (nyáron)}} |
|||
{{jelmagyarázat|#008000|egész éves}} |
|||
{{jelmagyarázat|#007FFF|telelőhely}} |
|||
{{jelmagyarázat|#FF8080|valószínűleg kihalt}} |
|||
</div> |
|||
| wikispecies = Gallinula chloropus |
| wikispecies = Gallinula chloropus |
||
| wikicommonscat = Gallinula chloropus |
| wikicommonscat = Gallinula chloropus |
A lap 2019. augusztus 19., 13:42-kori változata
Vízityúk | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Vízityúk a természetes élőhelyén
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon védett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gallinula chloropus (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A vízityúk elterjedési területe
költőhely (nyáron)
egész éves
telelőhely
valószínűleg kihalt
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vízityúk témájú médiaállományokat és Vízityúk témájú kategóriát. |
A vízityúk (Gallinula chloropus) a madarak (Aves) osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, ezen belül a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
Egész Európában megtalálható, kivéve Skandinávia és Finnország nagy részét, és Oroszország északi területeit. Fellelhető Nyugat-Ázsiában, Japánban, a Fülöp-szigeteken és Afrikában. Észak- és Dél-Amerikába betelepítették.
Kárpát-medencei előfordulása
Áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő. Megfelelő időjárás mellett kis példányban itt is telel.
Megjelenése
A vízityúk hossza 35 centiméter, szárnyfesztávolsága 50-55 centiméter és testtömege 145-490 gramm. A tollazata fekete, helyenként sötétbarnás árnyalatú, a farka alul fehér. A hím és a tojó hasonló kinézetű. Hosszúra nyúlt lábujjai segítik az ingoványos talajon való közlekedésben; járás közben jellegzetesen „kilép”. A csibék tollazata fekete, csőrük és szemük környéke piros, fejük teljesen kopasz. Csak 6 hónapos korukban lesz élénkpiros a csőrük, addig narancssárga vagy citromsárga színűek.
Életmódja
A költési szezon kivételével társas lény. Tápláléka növények, bogyók, rovarok és egyéb kis termetű gerinctelenek. Biztonságos környezetben akár 15 évig is élhet, de a természetben átlagban csak 3 évig él.
Szaporodása
Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak áprilistól augusztusig tart, ebben az időben 2-3 fészekaljat nevel fel a pár. A fészket a part menti növényzetben vagy egy úszó szigeten helyezik el a madarak; vázát nádból és más vízinövényből készítik, belsejét puha növényekkel bélelik, és mindkét madár részt vesz a fészeképítésben. Egy fészekaljban 10 tojás van, ezek vörösesbarnán pettyezett sárgásbarnák. Az öregek mintegy három héten át felváltva melengetik őket. Az előző fészekaljból kikerült madarak segítenek felnevelni az öregeknek a következő fészekaljakat. A kirepülés 6-7 hetes korban következik el.
Képek
-
Vízityúk a Kew-ban
-
Fiatal példány
-
Repülés közben Tiszaalpáron
Források
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. július 19.)