„Purgly Emil” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
75. sor: | 75. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
Evangélikus nemesi földbirtokos családba született Purgly Lajos ([[1844]]–[[1901]]),<ref name="purglylajosgyász">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/506443#|title=Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Purgly Lajos}}</ref> és monzai Konstantiny Berta ifjabbik gyermekeként. Apai nagyszülei jószáshelyi Purgly János ([[1800]]–[[1876]]),<ref name="urglyjánosgyász">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/506434#|title=Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Purgly János}}</ref> jószási postamester, Arad vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, az Aradi Első Takarékpénztár elnöke, és [[rajka]]i Friebeisz Emília ([[1815]]–[[1901]]) voltak.<ref name="purglynégyász">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/bitstream/handle/20.500.12346/506437/4328640_00538_mormon.jpg?sequence=4&isAllowed=y|title=Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Purgly Jánosné Friebeisz Emília}}</ref> Apai nagybátyja, az [[Evangélikus kereszténység|evangélikus felekezetű]] jószáshelyi Purgly János ([[1839]]–[[1911]]), [[Arad vármegye]] törvényhatósági bizottságának tagja, az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak és Takarékpénztár igazgatója, aki emellett országgyűlési képviselő volt; Purgly János országgyűlési képviselő és neje Vásárhelyi Ilona frigyéből született [[Purgly Magdolna]] kormányzóné. |
Evangélikus nemesi földbirtokos családba született Purgly Lajos ([[1844]]–[[1901]]),<ref name="purglylajosgyász">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/506443#|title=Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Purgly Lajos}}</ref> és monzai Konstantiny Berta ifjabbik gyermekeként. Apai nagyszülei jószáshelyi Purgly János ([[1800]]–[[1876]]),<ref name="urglyjánosgyász">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/506434#|title=Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Purgly János}}</ref> jószási postamester, Arad vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, az Aradi Első Takarékpénztár elnöke, és [[rajka]]i Friebeisz Emília ([[1815]]–[[1901]]) voltak.<ref name="purglynégyász">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/bitstream/handle/20.500.12346/506437/4328640_00538_mormon.jpg?sequence=4&isAllowed=y|title=Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Purgly Jánosné Friebeisz Emília}}</ref> Anyai nagyapja, monzai Konstantiny György ([[1822]]–[[1903]]), ügyvéd, [[Arad vármnegye]] másodalispánja, jószáshelyi kerület országgyűlési képviselője volt.<ref name="konstantinygyörgy">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/bitstream/handle/20.500.12346/200233/4311490_00537_mormon.jpg?sequence=4&isAllowed=y|title=Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Konstantiny György}}</ref> Apai nagybátyja, az [[Evangélikus kereszténység|evangélikus felekezetű]] jószáshelyi Purgly János ([[1839]]–[[1911]]), [[Arad vármegye]] törvényhatósági bizottságának tagja, az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak és Takarékpénztár igazgatója, aki emellett országgyűlési képviselő volt; Purgly János országgyűlési képviselő és neje Vásárhelyi Ilona frigyéből született [[Purgly Magdolna]] kormányzóné. |
||
A [[Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar|Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia]] növendéke volt, oklevelet is szerzett, majd a fővárosban jogi tanulmányokat folytatott. Nem sokkal később már [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] életébe is bekapcsolódott. Az [[első világháború]]ban a szerb és az olasz fronton szolgált. Tagja lett [[Csanád vármegye]] törvényhatósági bizottságának, [[1922]]-ben előbb Csanád és Arad vármegye, majd [[1923]]-tól [[Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye]] főispánjává nevezték ki, e tisztét több mint 8 évig viselte. [[1925]]-ben a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara elnöki székébe került. E minőségében jelentős lépéseket tett a szikes talaj javítása, a lecsapolás és a tanyák ügyében. [[1932]]-ben [[Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947)|Károlyi Gyula]] [[Károlyi Gyula-kormány|kormányában]] az [[Egységes Párt]] színeiben a földművelésügyi tárcát vezette. Miniszterként jelentős kedvezményeket adott a mezőgazdaságnak és az őstermelőknek. Bevezette a gabonajegyet, csökkentette, sőt részben el is engedte a földadót, csökkentette továbbá a közmunkaváltságot is, de egyéb adókedvezményeket is bevezetett. A terményexport előmozdítása érdekében tárgyalásokat folytatott [[Ausztria|Ausztriával]] és [[Német Birodalom|Németországgal]] is. Az Országos Mezőgazdasági Kamara küldötteként [[1929]] és [[1944]] között a Felsőház tagja. |
A [[Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar|Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia]] növendéke volt, oklevelet is szerzett, majd a fővárosban jogi tanulmányokat folytatott. Nem sokkal később már [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] életébe is bekapcsolódott. Az [[első világháború]]ban a szerb és az olasz fronton szolgált. Tagja lett [[Csanád vármegye]] törvényhatósági bizottságának, [[1922]]-ben előbb Csanád és Arad vármegye, majd [[1923]]-tól [[Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye]] főispánjává nevezték ki, e tisztét több mint 8 évig viselte. [[1925]]-ben a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara elnöki székébe került. E minőségében jelentős lépéseket tett a szikes talaj javítása, a lecsapolás és a tanyák ügyében. [[1932]]-ben [[Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947)|Károlyi Gyula]] [[Károlyi Gyula-kormány|kormányában]] az [[Egységes Párt]] színeiben a földművelésügyi tárcát vezette. Miniszterként jelentős kedvezményeket adott a mezőgazdaságnak és az őstermelőknek. Bevezette a gabonajegyet, csökkentette, sőt részben el is engedte a földadót, csökkentette továbbá a közmunkaváltságot is, de egyéb adókedvezményeket is bevezetett. A terményexport előmozdítása érdekében tárgyalásokat folytatott [[Ausztria|Ausztriával]] és [[Német Birodalom|Németországgal]] is. Az Országos Mezőgazdasági Kamara küldötteként [[1929]] és [[1944]] között a Felsőház tagja. |
A lap 2019. augusztus 19., 10:56-kori változata
Purgly Emil | |
Magyarország földművelésügyi minisztere | |
Hivatali idő 1932. február 4. – október 1. | |
Előd | Ivády Béla |
Utód | Kállay Miklós |
Született | 1880. február 19. Battonya |
Elhunyt | 1964. május 13. (84 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Foglalkozás | politikus |
Iskolái | SZE Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar |
Vallás | evangélikus kereszténység |
A Wikimédia Commons tartalmaz Purgly Emil témájú médiaállományokat. |
Vitéz jószáshelyi Purgly Emil Lajos Károly Benedek (Tompapuszta, 1880. február 19. – Budapest, 1964. május 13.) földbirtokos, politikus, főispán, miniszter, Purgly Magdolna kormányzóné unokatestvére.
Élete
Evangélikus nemesi földbirtokos családba született Purgly Lajos (1844–1901),[1] és monzai Konstantiny Berta ifjabbik gyermekeként. Apai nagyszülei jószáshelyi Purgly János (1800–1876),[2] jószási postamester, Arad vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, az Aradi Első Takarékpénztár elnöke, és rajkai Friebeisz Emília (1815–1901) voltak.[3] Anyai nagyapja, monzai Konstantiny György (1822–1903), ügyvéd, Arad vármnegye másodalispánja, jószáshelyi kerület országgyűlési képviselője volt.[4] Apai nagybátyja, az evangélikus felekezetű jószáshelyi Purgly János (1839–1911), Arad vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak és Takarékpénztár igazgatója, aki emellett országgyűlési képviselő volt; Purgly János országgyűlési képviselő és neje Vásárhelyi Ilona frigyéből született Purgly Magdolna kormányzóné.
A Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia növendéke volt, oklevelet is szerzett, majd a fővárosban jogi tanulmányokat folytatott. Nem sokkal később már Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye életébe is bekapcsolódott. Az első világháborúban a szerb és az olasz fronton szolgált. Tagja lett Csanád vármegye törvényhatósági bizottságának, 1922-ben előbb Csanád és Arad vármegye, majd 1923-tól Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye főispánjává nevezték ki, e tisztét több mint 8 évig viselte. 1925-ben a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara elnöki székébe került. E minőségében jelentős lépéseket tett a szikes talaj javítása, a lecsapolás és a tanyák ügyében. 1932-ben Károlyi Gyula kormányában az Egységes Párt színeiben a földművelésügyi tárcát vezette. Miniszterként jelentős kedvezményeket adott a mezőgazdaságnak és az őstermelőknek. Bevezette a gabonajegyet, csökkentette, sőt részben el is engedte a földadót, csökkentette továbbá a közmunkaváltságot is, de egyéb adókedvezményeket is bevezetett. A terményexport előmozdítása érdekében tárgyalásokat folytatott Ausztriával és Németországgal is. Az Országos Mezőgazdasági Kamara küldötteként 1929 és 1944 között a Felsőház tagja.
Tevékenységeinek elismeréséül Horthy Miklós 1926-ban a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet a csillaggal adta neki, majd 1932-ben az I. osztályú Magyar Érdemkeresztet is elnyerte. Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagjává és a Csanád-Csongrádi evangélikus esperesség világi felügyelőjévé is kinevezte a kormányzó.
Családja
1903-ban feleségül vette dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Ignác államtitkár és csengeri Háczky Ilona leányát, dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Máriát (1881–1962), négy gyermekük született:
- Emília Ludovika Benediktina (1904–1959); első férje: szentmiklósi Szentmiklóssy Andor (1893–1944); második férje: gróf Hessenstein Sándor (1905–?); harmadik férje: Markó Dezső
- Mária Georgina Benediktina (1905–1989); férje: nagysarlói Magyary-Kossa Péter (1888–1989)
- Lajos János József Benedek (1906–1983); neje: velikei és bessenyői Skublics Lívia (1918–1997)
- János (1909–?); neje: lázi és berniczei báró Ghillány Theodóra (1919–?)
Források
- Magyar életrajzi lexikon
- Országgyűlési Almanach 1935-1940[halott link]
- A battonyai plébánia története[halott link]
- Purgly Emil családfája
Elődje: Ivády Béla |
Magyarország földművelésügyi minisztere 1932. február 4. – október 1. |
Utódja: Kállay Miklós |