„Dávid Ferenc (püspök)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szobra Kolozsvárott
53. sor: 53. sor:
* [[1998]]-ban a [[Homoródalmás]]i Általános Iskola felveszi Dávid Ferenc nevét.
* [[1998]]-ban a [[Homoródalmás]]i Általános Iskola felveszi Dávid Ferenc nevét.
* [[1998]]-tól halálának évfordulóján évente az [[Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet]] szervez megemlékezést Déva várában.
* [[1998]]-tól halálának évfordulóján évente az [[Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet]] szervez megemlékezést Déva várában.
* [[2019]]. [[augusztus 17.|augusztus 17]]-én felavatták egész alakos köztéri szobrát a [[Kolozsvári unitárius templom|kolozsvári belvárosi unitárius templom]] és a [[János Zsigmond Unitárius Kollégium]] között.{{jegyzet|{{hiv-web |url=https://www.erdely.ma/david-ferenc-puspok-szobranak-felavatasa-kolozsvar/ |szerző=MUE Sajtóosztálya |szerzőhiv=Erdélyi Unitárius Egyház |cím=Dávid Ferenc püspök szobrának felavatása (Kolozsvár) |weblap=erdely.ma |kiadó=Erdély.ma Portál Kft. |dátum=2019-08-17 |elérés=2019-08-19 |archívurl=https://web.archive.org/web/20190817201707/https://www.erdely.ma/david-ferenc-puspok-szobranak-felavatasa-kolozsvar/ |archívdátum=2019-08-17}}}}

{{hiv-web |url= |cím= |elérés= |szerző= |családnév= |keresztnév= |szerzőhiv= |társszerzők= |dátum= |év= |hónap= |formátum= |munka= |kiadó= |oldalak= |nyelv= |doi= |archívurl= |archívdátum= |idézet= }}


==Művei==
==Művei==

A lap 2019. augusztus 18., 12:01-kori változata

Dávid Ferenc
Az erdélyi unitáriusok püspöke
Körösfői-Kriesch Aladár: A tordai országgyűlés, 1896 (részlet)
Körösfői-Kriesch Aladár: A tordai országgyűlés, 1896 (részlet)

Eredeti neveFranz David Hertel
Született1520 körül
Kolozsvár
Elhunyt1579. november 15.
(kb. 60 évesen)
Déva
Nemzetiségmagyar
IskoláiLuther Márton Tudományegyetem (–1551)
Felekezetprotestantizmus
Eredeti neveFranz David Hertel
Püspökségi ideje
1568. január 13. – 1579. július 2.
Előző püspök
Következő püspök
nem volt
Hunyadi Demeter
A Wikimédia Commons tartalmaz Dávid Ferenc témájú médiaállományokat.

Dávid Ferenc (születési neve Franz David Hertel, Kolozsvár, 1520 körül – Déva, 1579. november 15.) az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke 1568-tól haláláig.

Élete

Dávid Ferenc
Szobra a kolozsvári unitárius templom mellett, Gergely Zoltán alkotása

Tanulmányait 1545 és 1551 között Wittenbergben, és az Odera menti Frankfurtban végezte. Hazatérve katolikus plébános, de csakhamar csatlakozott a reformáció a lutheránus ágához. Lelkész, majd püspök lett. Később a helvét ágban (református) találta meg az igazságot: református püspök lett.[1] Besztercén iskolaigazgató, Petresen lelkész, majd Kolozsváron iskolaigazgató. 1555-től Kolozsvár főlelkésze. Később János Zsigmond erdélyi fejedelem udvari prédikátora lett. Ekkortól kezdett antitrinitárius (későbbi nevén „unitárius”) nézeteket vallani. 1567-ben János Zsigmond a rendelkezésére bocsátotta a gyulafehérvári nyomdát, hogy nézeteit hirdesse.

Több magyar és latin nyelvű művet adott ki, melyekben a humanizmus és a reformáció nézeteit vallotta. Jelentős részben az ő tevékenységének köszönhető, hogy Erdély a vallási türelem jelképe lett Európában. 1568. január 613. napjain tartották Tordán azt a híres országgyűlést, ahol elsőként Európában határozatot hoztak a vallásszabadság biztosítására: „A prédikátorok minden helyen hirdessék az evangéliumot mindenki az ö értelme szerint; és a közösség ha elfogadja, jó, ha nem pedig senkit ne kényszerítsenek arra amit lelke el nem fogad; de mindenki olyan prédikátort tarthasson, amelyik neki tetszik. Ezért senki az elöljárók közül, se mások a prédikátorokat ne bántsák, a vallásáért senkit ne szidalmazzanak, az előbbi szabályok szerint. Nem engedik meg senkinek, hogy a tanításért bárkit is büntessenek vagy fenyegessenek; mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.”

1571-ben János Zsigmond halála után a katolikus Báthory István lett Erdély fejedelme. Még abban az évben a gyulafehérvári nyomdát visszavette az unitáriusoktól. Az 1572. évi marosvásárhelyi országgyűlés megerősítette a vallásügyi törvényt, de egyben kimondta az újabb hitújítások tilalmát is. Dávid Ferencet ennek a tilalomnak az alapján fogta perbe 1579-ben Báthory Kristóf fejedelem. A hite miatt életfogytiglani fogságra ítélték. A dévai várbörtön foglyaként halt meg.

Családja

Első felesége, akinek neve nem ismert, 1570-ben halt meg. Második felesége a kolozsvári főbíró lánya, Barát Kata lett, akitől azonban 1576-ban elvált. A régebbi források szerint két házasságából két lánya és két fia született, az újabb kutatások azonban csak három gyermek létét tekintik bizonyítottnak:[2]

  • Käthe/Kata(?) Trauzner Lukács városi számvevő felesége
  • David/Dávid Hertel (1560-1582)
  • Johann Seivert szerint Sophia/Zsófia(?) nevű lánya Johannes Sommer (1542-1572) teológus, humanista író felesége volt; ezt az állítását többen is átvették, de erre nézve nincsenek közvetlen bizonyítékok, és az állítás ellenmond más tényeknek.[2]
  • Johannes/János, kolozsvári orvosdoktor.

Szinnyei Józsefnél szerepel egy ifjabb Dávid Ferenc is, akinek Defensio Francisci Davidis in negotio de non invocando Jesu Christo in precibus (Basileae, 1581) című munkáját és külföldi tanulmányait említi,[3] de a mű szerzőségét utóbb vitatták, a Ferenc nevű fiú létezését kétségbe vonták. A kérdéses művet egyes források szerint maga Dávid Ferenc írta,[4] más források szerint Dávid vagy János fia.[5]

Emlékezete

Dávid Ferenc emléktáblája - Budapest, 1929
Dávid Ferenc-emléktábla Déván
  • 1879-ben halálára való első nyilvános megemlékezés a székelykeresztúri zsinat alkalmával.
  • 1885-ben megalakult a Dávid Ferenc Egylet.
  • 1910-ben születésének 400-ik évfordulóján emléktáblát helyeztek el a Dévai várban. Felirata: „Déva vára börtönében szenvedett ki 1579-ben vallásos meggyőződésének hirdetéséért halálig tartó fogságra ítélt Dávid Ferenc, a Magyarországi Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke. A nagy reformátor születésének 400-ik évfordulóján kegyelettel állította az emléktáblát szellemének örököse, a Magyarországi Unitárius Egyház 1910-ben”.
  • 1948. augusztus 8-án harmadszor állítanak emléktáblát, mivel a korábbiak megrongálódtak.
  • 1998-ban a Homoródalmási Általános Iskola felveszi Dávid Ferenc nevét.
  • 1998-tól halálának évfordulóján évente az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet szervez megemlékezést Déva várában.
  • 2019. augusztus 17-én felavatták egész alakos köztéri szobrát a kolozsvári belvárosi unitárius templom és a János Zsigmond Unitárius Kollégium között.[6]

Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni!Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!

Művei

Kéziratos munkái

  • Epistola ad Ecclesias Polonicas, super quaestione de Regno millenario Jesu Christi hic in terris. Albae Juliae 1570;
  • De Justitia, Theses tres, quas Fr. Davidis in aedibus suis in quorundam praesentia caepit quaerere;
  • Articuli Synodi Thordanae ad diem 24. febr. initae A. 1579. Agendái, alkalmi egyházi beszédei és zsoltárfordításai a kolozsvári unitár. főiskola könyvtárában

Jegyzetek

  1. Archivált másolat. [2011. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 4.)
  2. a b Sebesi Pál: Újabb adatok Dávid Ferenc családjáról és nemzetiségéről. Keresztény Magvető, LXXVIII. évf. 1. sz. (1972) 36. o.
  3. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
  4. Dávid Ferenc szellemi hagyatéka. Keresztény Magvető, LXXXV. évf. 2–3. sz. (1979) 158. o.
  5. Binder Pál: Dávid Ferenc családja: a kolozsvári Hertel nemzetség. Keresztény Magvető, LXXXV. évf. 2–3. sz. (1979) 114. o.
  6. MUE Sajtóosztálya: Dávid Ferenc püspök szobrának felavatása (Kolozsvár). Erdély.ma Portál Kft., 2019. augusztus 17. [2019. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 19.)

Források

További információk

  • Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke, Kolozsvár, 1879
  • Páskándi Géza: Vendégség (dráma), 1970
  • Szász János: Dávid Ferenc, Magyarországi Unitaris Egyház, Budapest, 1982
  • Sebesi Pál: Újabb adatok Dávid Ferenc családjáról és nemzetiségéről, in: Keresztény Magvető, 78. évfolyam (1972), 1. szám, Kolozsvár, 30-48 old.
  • Binder Pál: Dávid Ferenc családja: a kolozsvári Hertel nemzetség, in: Keresztény Magvető, 85. évfolyam (1979), 2-3. szám, Kolozsvár, 104-124 old.
  • Joseph Trausch: Schriftsteller-Lexikon der Siebenbürger Deutschen – unveränderter Nachdruck der unter dem Titel Schriftstellerlexikon oder biographisch-literärische Denk-Blätter der Siebenbürger Deutschen 1868 in Kronstadt erschienenen Ausgabe, Böhlau kiadó, Köln/Wien, I. kötet, 235. old.

Kapcsolódó szócikkek