„Tulnik” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Újabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
új lap
 
67. sor: 67. sor:


==Nevezetességei ==
==Nevezetességei ==
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a [[18. század]]ban épült. Először [[1730]]-ban említik, tornyát 1760 körül építették. Körülötte taláható a falu temetője. Ma a falutól északnyugatra emelekdő magaslaton elhagyottan, romos állapotban áll. <ref>[https://www.coolinarika.com/slika/1179991/ Kép az épületről.</ref>
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a [[18. század]]ban épült. Először [[1730]]-ban említik, tornyát 1760 körül építették. Körülötte taláható a falu temetője. Ma a falutól északnyugatra emelekdő magaslaton elhagyottan, romos állapotban áll. <ref>[https://www.coolinarika.com/slika/1179991/ Kép az épületről.]</ref>


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2019. augusztus 18., 10:53-kori változata

Tulnik
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPleterniceszentmiklós
Jogállásfalu
Irányítószám34310
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség16 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság155 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 19′ 30″, k. h. 17° 53′ 31″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 30″, k. h. 17° 53′ 31″
Sablon • Wikidata • Segítség

Tulnik falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 17, közúton 23 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re északkeletre, a Pozsegáról Diakóvárra menő főúttól északra, a Dilj-hegység északi lejtőin és a Longya mellékvize a Jeličinac-patak völgyében fekszik.

Története

A falutól keletre a „Mula i Kršnjak” nevű régészeti lelőhelyen történelem előtti települések maradványait találták meg. Ezen a területen nyolc halomsír található, melyek a Pozsegai-medence peremén található Longya-pataktól a Dilj-hegység lejtőjéig sorakoznak. Átmérőjük 20-tól 70 méterig, magasságuk 2-től 8 méterig terjed. A halomsírok közelében két nagyobb történelem előtti település nyomai látszanak, mely közül az egyik a rézkori Lasinja kultúrához, a másik a késő bronzkori urnamezős kultúrához tartozik. A települések egyértelmű bizonyítékai a házak maradványai, a cseréptöredékek és az itt talált bronztűk. Ezen a lelőhelyen a további régészeti feltárások még több értékes lelettel kecsegtetnek.

A falut helyiek Tulnicinak nevezik és így szerepel a régi iratokban is. Hivatalos neve viszont Tulnik, ahogyan első említésekor 1545-ös török defterben szerepel. A középkori forrásokban nem találunk Tulnik nevű falut, ezért elképzelhető, hogy ekkor még más neve volt. [2] A népi hagyomány a falu nevét úgy magyarázza, hogy a Ruševóról a hegyi ösvényen Vrčindolba menő ferences barátok a falu felett fújták (tulio) meg kürtjüket jelezve, hogy a nép gyűljön össze az istentiszteletre. Ezt a hegyi ösvényt ma is „Fratrova staza”-nak, azaz barátok ösvényének nevezik.[3]

1698-ban „Tulniczi” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [4] A török alóli felszabadulás után a bécsi kamara birtoka volt. A 1702-ben 9, 1730-ban 12, 1746-ban 20 ház állt a településen.[5]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Tulniki” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Tulnik” néven szerepel. [6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Tulnik” néven összesen 26 házzal, 209 katolikus vallású lakossal találjuk. [7] A 19. században Morvaországból cseh nyelvű lakosság telepedett ide.

A településnek 1857-ben 218, 1910-ben 254 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 91%-a horvát, 8%-a cseh, 1%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 22, többnyire idős lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek.

Lakossága

Lakosság változása[8][9]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
218 219 193 209 199 254 244 251 192 186 171 132 70 50 35 22

Nevezetességei

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 18. században épült. Először 1730-ban említik, tornyát 1760 körül építették. Körülötte taláható a falu temetője. Ma a falutól északnyugatra emelekdő magaslaton elhagyottan, romos állapotban áll. [10]

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
  3. ↑ Hrvatski planinar 1898. évi 2. szám 24. oldal
  4. ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
  5. ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
  6. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 696. o.
  7. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 30. o.
  8. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  9. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  10. ↑ Kép az épületről.

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tulnik&oldid=21615047”