„H–II Transfer Vehicle” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Llz78 (vitalap | szerkesztései)
járőrök
12 095 szerkesztés
kiegészítés, elrendezés
Llz78 (vitalap | szerkesztései)
járőrök
12 095 szerkesztés
kiegészítés
40. sor: 40. sor:
</ref> A rakomány össztömege az eredeti tervek szerint 7 tonna lett volna, ez később 6 tonnára csökkent. A űrállomás-program során összesen hét űrhajó gyártását és indítását (évente egyet, szükség esetén kettőt) tervezik.
</ref> A rakomány össztömege az eredeti tervek szerint 7 tonna lett volna, ez később 6 tonnára csökkent. A űrállomás-program során összesen hét űrhajó gyártását és indítását (évente egyet, szükség esetén kettőt) tervezik.


A HTV működése sokban eltér az ISS ellátásához használt korábbi teherűrhajókétól. Ez az első, a tágasabb amerikai [[Common Berthing Mechanism|CBM]] dokkolórendszert használó űrhajó. Önálló dokkolásra képtelen, robotkarral fogják el, és csatlakoztatják az űrállomáshoz, ez kisebb önállóságot, de egyúttal sokkal egyszerűbb felépítést is eredményez. A korábbi [[Progressz (űrhajó)|Progressz]] és [[Automated Transfer Vehicle|ATV]] űrhajókkal ellentétben nem csak nyomás alatt lévő raktere van, a külső tárolórekeszeket közvetlenül a Kibo modul robotkarjával rakodják ki, hasonlóan a [[Space Shuttle]] teherteréhez.
A HTV működése sokban eltér az ISS ellátásához használt korábbi teherűrhajókétól. Ez az első, a tágasabb amerikai [[Common Berthing Mechanism|CBM]] dokkolórendszert használó űrhajó. Önálló dokkolásra képtelen, [[Canadarm2|robotkarral]] fogják el, és csatlakoztatják az űrállomáshoz, ez kisebb önállóságot, de egyúttal sokkal egyszerűbb felépítést is eredményez. A korábbi [[Progressz (űrhajó)|Progressz]] és [[Automated Transfer Vehicle|ATV]] űrhajókkal ellentétben nem csak nyomás alatt lévő raktere van, a külső tárolórekeszeket közvetlenül a Kibo modul robotkarjával rakodják ki, hasonlóan a [[Space Shuttle]] teherteréhez.


2009. november 2-án a terveknek megfelelően [[Belépés a légkörbe|belépett a légkörbe]], majd megsemmisült. A küldetés ezzel sikeresen végetért.<ref>http://iss.jaxa.jp/en/htv/news/ HTV-1 reentered the atmosphere / HTV-1 mission completed</ref>
2009. november 2-án a terveknek megfelelően [[Belépés a légkörbe|belépett a légkörbe]], majd megsemmisült. A küldetés ezzel sikeresen végetért.<ref>http://iss.jaxa.jp/en/htv/news/ HTV-1 reentered the atmosphere / HTV-1 mission completed</ref>
49. sor: 49. sor:
Az űrjármű két fő részből áll, a raktérből és a műszaki egységből.
Az űrjármű két fő részből áll, a raktérből és a műszaki egységből.


A raktér légnyomás alatti, hermetikus része méretben és kapacitásban az [[Automated Transfer Vehicle|ATV]]-re hasonlít. A HTV felszerelhető nem hermetikus raktérrel is, amelyben kétféle szállítóplatform helyezhető el. Az első típus az űrállomás [[Japanese Experiment Module|japán egységének]] külső kísérleti eszközeit képes szállítani, a második típus az amerikai rácsszerkezet cserealkatrészeit és kísérleti eszközeit képes hordozni. A szállítóplatformot az űrállomás robotkarja emeli ki a raktérből és kapcsolja az űrállomáshoz.
A raktér légnyomás alatti (PLC), hermetikus része méretben és kapacitásban az [[Automated Transfer Vehicle|ATV]]-re hasonlít. A HTV felszerelhető nem hermetikus raktérrel is (ULC), amelyben kétféle szállítóplatform helyezhető el. Az első típus az űrállomás [[Japanese Experiment Module|japán egységének]] külső kísérleti eszközeit képes szállítani, a második típus az amerikai rácsszerkezet cserealkatrészeit és kísérleti eszközeit képes hordozni. A szállítóplatformot az űrállomás robotkarja emeli ki a raktérből és kapcsolja az űrállomáshoz.


Az űrhajó nem képes önálló dokkolásra, ugyanis csak a modulok csatlakoztatására használt összekapcsoló szerkezettel (CBM) szerelik fel. A nagyobb csatlakozó 127&nbsp;cm széles négyszögletes keresztmetszetű ajtaja lehetővé teszi, hogy a hermetikus raktérben nagyméretű berendezéseket is az űrállomásra lehet szállítani.
Az űrhajó nem képes önálló dokkolásra, ugyanis csak a modulok csatlakoztatására használt összekapcsoló szerkezettel (CBM) szerelik fel. A nagyobb csatlakozó 127&nbsp;cm széles négyszögletes keresztmetszetű ajtaja lehetővé teszi, hogy a hermetikus raktérben nagyméretű berendezéseket is az űrállomásra lehet szállítani.
130. sor: 130. sor:
* MCE felszerlés
* MCE felszerlés
* SCAN platform
* SCAN platform
* Összesen 1100 kg<ref>{{cite web|url=http://iss.jaxa.jp/en/htv/mission/htv-3/payload/|title=JAXA HTV3 Payload|date=2012-06-12|accessdate=2015-08-21}}</ref>
* Összesen ''1100 kg''<ref>{{cite web|url=http://iss.jaxa.jp/en/htv/mission/htv-3/payload/|title=JAXA HTV3 Payload|date=2012-06-12|accessdate=2015-08-21}}</ref>
|-
|-
|align="center"|[[HTV–4]]
|align="center"|[[HTV–4]]
197. sor: 197. sor:
;Külső teher (ULC):
;Külső teher (ULC):
|-
|-
|align="center"|[[HTV–9]]
|align="center" rowspan="2"|[[HTV–9]]
|align="left"|
|align="left"|
* Indítás:&nbsp;''[[2020]]. február (tervezett)''<ref>{{cite web |url=http://spaceflight101.com/iss/iss-calendar/ |title=International Space Station Calendar |work=Spaceflight 101 |date=29 July 2017 |access-date=3 August 2017}}</ref>
* Indítás:&nbsp;''[[2020]]. február (tervezett)''<ref>{{cite web |url=http://spaceflight101.com/iss/iss-calendar/ |title=International Space Station Calendar |work=Spaceflight 101 |date=29 July 2017 |access-date=3 August 2017}}</ref>
205. sor: 205. sor:
;Belső teher (PLC):
;Belső teher (PLC):
;Külső teher (ULC):
;Külső teher (ULC):
|-
|colspan="2" style="background:#f4f4f4;"| Az utolsó HTV típus repülése, Váltótípusa a HTV–X.
|}
|}
== Lásd még ==
== Lásd még ==

A lap 2019. augusztus 12., 11:11-kori változata

Ez a szócikk az űrhajóról szól. Hasonló címmel lásd még: HTV (egyértelműsítő lap).
H–II Transfer Vehicle
A Kounotori 2 megközelíti az Nemzetközi Űrállomást.
A Kounotori 2 megközelíti az Nemzetközi Űrállomást.
Általános adatok
Ország Japán
ŰrügynökségJapán Űrügynökség Japán Űrügynökség
RendeltetésTeherűrhajó
Rakomány6 tonna (ebből 4,5 t nyomás alatti, 1,5 t nyomás nélküli térben)
Dokkolás az ISS-hez7 alkalommal
Műszaki adatok
HordozórakétaH–IIB
Hossz10 m
Átmérő4,4 m
Össztömegrakománnyal együtt max. 16,5 tonna t
ÉlettartamKb. 100 óra önálló repülés
Kb. Egy hét készenléti állapotban
Maximum 45 nap az űrállomáshoz kapcsolva

A H–II Teherűrhajó (HTV) (más néven Kounotori, magyarul: „fehér gólya”) a Japán Űrügynökség (JAXA) A személyzet nélküli teherszállító űrhajója. Feladata utánpótlás és kísérleti eszközök szállítása a Nemzetközi Űrállomásra.

Az ügynökség 1997-ben kezdett dolgozni a terven, ekkor készültek az előtanulmányok.[1] Az építés fővállalkozójának a Mitsubishi Heavy Industries vállalatot választotta ki még a NASDA japán űrügynökség, melyet később Japán másik űrügynökségével, az ISAS-szal összevonva jött létre a JAXA.

Az eredeti tervek szerint 2001-ben indították volna először egy megerősített H–IIA hordozórakétával. Az első HTV 2009. szeptember 10-én indult 17:01 UTC-kor a H–IIA-ból kifejlesztett H–IIB hordozórakétával. Az űrállomáshoz hét nappal az indulás után kapcsolódott.[2] A rakomány össztömege az eredeti tervek szerint 7 tonna lett volna, ez később 6 tonnára csökkent. A űrállomás-program során összesen hét űrhajó gyártását és indítását (évente egyet, szükség esetén kettőt) tervezik.

A HTV működése sokban eltér az ISS ellátásához használt korábbi teherűrhajókétól. Ez az első, a tágasabb amerikai CBM dokkolórendszert használó űrhajó. Önálló dokkolásra képtelen, robotkarral fogják el, és csatlakoztatják az űrállomáshoz, ez kisebb önállóságot, de egyúttal sokkal egyszerűbb felépítést is eredményez. A korábbi Progressz és ATV űrhajókkal ellentétben nem csak nyomás alatt lévő raktere van, a külső tárolórekeszeket közvetlenül a Kibo modul robotkarjával rakodják ki, hasonlóan a Space Shuttle teherteréhez.

2009. november 2-án a terveknek megfelelően belépett a légkörbe, majd megsemmisült. A küldetés ezzel sikeresen végetért.[3]

2015-ben az űrhajó az ötödik küldetésénél tartott, 2016. december 9-én pedig felbocsátották a Kounotori 6-ot. A személyzet nélküli teherűrhajó, mely élelmet és műholdakat szállított a Nemzetközi Űrállomásra, december 13-án kapcsolódott az ISS-hez.[4]

Felépítése

Az űrjármű két fő részből áll, a raktérből és a műszaki egységből.

A raktér légnyomás alatti (PLC), hermetikus része méretben és kapacitásban az ATV-re hasonlít. A HTV felszerelhető nem hermetikus raktérrel is (ULC), amelyben kétféle szállítóplatform helyezhető el. Az első típus az űrállomás japán egységének külső kísérleti eszközeit képes szállítani, a második típus az amerikai rácsszerkezet cserealkatrészeit és kísérleti eszközeit képes hordozni. A szállítóplatformot az űrállomás robotkarja emeli ki a raktérből és kapcsolja az űrállomáshoz.

Az űrhajó nem képes önálló dokkolásra, ugyanis csak a modulok csatlakoztatására használt összekapcsoló szerkezettel (CBM) szerelik fel. A nagyobb csatlakozó 127 cm széles négyszögletes keresztmetszetű ajtaja lehetővé teszi, hogy a hermetikus raktérben nagyméretű berendezéseket is az űrállomásra lehet szállítani.

A műszaki egység szintén két részből áll, a hengeres műszeregységből és a csonka kúp alakú hajtóműegységből, amely a főhajtóműveket és az üzemanyagtartályokat tartalmazza. Az űrhajó energiaellátását a felületét borító napelemek és nem feltölthető lítiumion-akkumulátorok biztosítják. Az akkumulátorok korlátozzák az önálló repülési időt maximum 100 órára.

A küldetés menete

A HTV1 a Nemzetközi Űrállomás mellett, a kép előterében, jobb oldalon egy Szojuz űrhajó látszik
A HTV1

A HTV-t a japán Tanegasima Űrközpontból indítják H2B hordozórakétával. A küldetést a Cukuba Űrközpontból irányítják (angol rövidítése: TKSC).

Az űrhajó tesztelése és az űrállomás megközelítése kb. hét napig tart. A rakomány kirakodása után a teherűrhajót hulladékkal töltik fel.

Az ISS megközelítése

  1. A H–IIB rakétától való elválasztás után a HTV-nek automatikusan elindul a kommunikációs rendszere és kezdeményezi a kommunikációt a NASA Tracking and Data Relay Satellite-jával (TDRS).
  2. A HTV állapotát a HTVMCR-ből (HTV Mission Control Room) a Cukuba Űrközpontból ellenőrzik. Körülbelül három nap alatt a HTV megközelíti az ISS-t.
  3. Amikor a HTV eléri a „közelségi kommunikációs övezetet” (23 km az ISS-től), a HTV képes lesz közvetlenül kommunikálni az ISS-el.
  4. A HTV közvetlen kommunikációt létesít az ISS „Közelségi Kommunikációs Rendszerével” (PROX).
  5. A PROX-szal való kommunikáció alatt a HTV GPS segítségével az ISS mögött haladva 7 km-re megközelíti az ISS-t. Ezen a ponton a HTV tartja a távolságot az ISS-től.

Dokkolási fázis az ISS-nél

A HTV lassan közelít a legalacsonyabb (a Föld felé eső) oldalon az ISS felé. A HTV-t ezután megfogja a Canadarm2 robotkar és csatlakoztatja az ISS-hez. Ezt a fázist hívják „dokkolási fázis”-nak .

A HTV dokkolási fázisa a következőkből áll:

  1. GPS-jelek alapján a HTV a Föld felőli oldalról 500 méterre megközelíti az ISS-t.
  2. A lézeres távolságmérésen alapuló érzékelő (RVS) használata közben a HTV közelebb kerül az ISS-hez a Kibo modulra telepített fényvisszaverők által vezetve.
  3. Ezen a ponton a HTV fenntartja a 10 méteren belüli távolságot az ISS alatt. A HTV megközelítési sebessége ebben a szakaszban 1-10 méter / perc.

A megközelítés alatt az ISS legénysége négyféle parancsot küldhet a HTV felé, mint: „maradj” (hold), „vissza”(retreat), „szabad sodródás” (free drift) és „megszakítás” (abort).

Műveletek az űrállomáshoz kapcsolt teherűrhajón

Amíg a HTV csatlakoztatva van az ISS-hez, a HTV és az ISS fedélzeti nyílása nyitva van. Az ISS legénysége átrakja az ellátmányt (ISPR, ivóvíz, ruházat, stb) a HTV nyomás alatti rakteréből (HTV-PLC) az ISS-re. Miután a készleteket átrakták, a HTV-t megtöltik az ISS hulladékaival (ebben a már nem használt kísérleti berendezések is benne vannak). Eközben az űrállomás személyzete kiemeli a nyitott palettát a HTV rakteréből és csatlakoztatja a rácsszerkezethez vagy a Kibo kísérleti palettájához, a Canadarm2 és a Kibo modul robotkarjának (Kibo-RMS) felhasználásával. Az üres palettát később visszahelyezik a HTV rakterébe.

Leválás

A küldetés végén a robotkar lekapcsolja és elengedi a szállítóhajót. A HTV ezután lassan eltávolodik az űrállomástól, majd néhány nap múlva a főhajtóművek begyújtásával a légkörbe irányítva a Csendes-óceán déli térségében megsemmisül (tartalék leérkezési pont az Indiai-óceán).

Repülések

ISS küldetés azonosító Fontosabb időpontok Hasznos teher
HTV–1
Belső teher (PLC)
  • 3,6 t élelem, alkatrész, stb.
Külső teher (ULC)
  • SMILES műszeregység 475 kg
  • HREP műszeregység 381 kg[8]
HTV–2
  • Indítás: 2011. január 22.
  • Dokkolás: 2011. január 27.
  • Leválás: 2011. március 28.
Belső teher (PLC)
  • 4 tonna élelem, alkatrész, KOBAIRO, MSPR kutatóeszközök
Külső teher (ULC)
  • FHRC tartalék alkatrész
  • CTC tartalék alkatrész tárolóegység
  • Összesen 1500 kg[9]
HTV–3
  • Indítás: 2012. július 22.
  • Dokkolás: 2012. július 27.
  • Leválás: 2012. szeptember 12. 
Belső teher (PLC)
  • 3,5 tonna élelem, alkatrész, stb.
Külső teher (ULC)
  • MCE felszerlés
  • SCAN platform
  • Összesen 1100 kg[10]
HTV–4
  • Indítás: 2013. augusztus 3.
  • Dokkolás: 2013. augusztus 9.
  • Leválás: 2013. szeptember 4. 
Belső teher (PLC)
  • 3,9 tonna élelem, alkatrész, stb.
Külső teher (ULC)
  • MSBU tartalék alkatrész
  • UTA tartalék alkatrész
  • STP-H2 kísérleti platform
  • Összesen 1500 kg[11]
HTV–5
  • Indítás: 2015. augusztus 19.
  • Dokkolás: 2015. augusztus 24.
  • Leválás: 2015. szeptember 28.
Belső teher (PLC)
  • 4,5 tonna élelem, alkatrész, stb.
Külső teher (ULC)
  • CALET obszervatórium 1000 kg[12]
HTV–6
  • Indítás: 2016. december 9.
  • Dokkolás: 2016. december 13.
  • Leválás: 2017. január 28.
Belső teher (PLC)
  • JEM kisméretű műhold pályára állító eszköz (J-SSOD)
  • 7 db mikroműhold (CubeSat): AOBAVeloxIII, TuPOD, EGG, ITF-2, STARS-C, FREEDOM, WASEDA-SAT3
  • TPF kísérlet, PS-TEPC, HDTV-EF2, CDRA
  • 600 liter víz a Tanegashima szigetről
  • Élelmiszer
Összesen 3,9 tonna
Külső teher (ULC)
  • Csere akkumulátorok az ISS-re (ORU)
Nem az ISS-re szánt kísérletek:
  • Kounotori Integrated Tether Experiment (KITE)
  • Kísérleti új generációs napelemek (SFINKS)
Összesen 1,9 tonna[13]
HTV–7
  • Indítás: 2018. szeptember 23.
  • Dokkolás: 2018. szeptember 28.
  • Leválás: 2018. november 8.
Belső teher (PLC)
Külső teher (ULC)
[14]
HTV–8
  • Indítás: 2019.szeptember 11. (tervezett)
  • Dokkolás: 2019.szeptember 14. (tervezett)[15]
  • Leválás: 
Belső teher (PLC)
Külső teher (ULC)
HTV–9
  • Indítás: 2020. február (tervezett)[16]
  • Dokkolás: 
  • Leválás: 
Belső teher (PLC)
Külső teher (ULC)
Az utolsó HTV típus repülése, Váltótípusa a HTV–X.

Lásd még

Források

  1. ↑ Encyclopedia Astronautica H-2 Transfer Vehicle
  2. ↑ nasaspaceflight.com forum ISS schedule events
  3. ↑ http://iss.jaxa.jp/en/htv/news/ HTV-1 reentered the atmosphere / HTV-1 mission completed
  4. ↑ Már nagyon várják ezt a rakományt a Nemzetközi Űrállomáson
  5. ↑ Frey, Sándor: Úton a japán teherűrhajó. Űrvilág.hu, 2009. szeptember 10. (Hozzáférés: 2009. szeptember 20.)
  6. ↑ Frey, Sándor: Befogták a HTV-1-et. Űrvilág.hu, 2009. szeptember 18. (Hozzáférés: 2009. szeptember 20.)
  7. ↑ NASAspaceflight Schedule of ISS events 2009. szeptember 10.
  8. ↑ NASA HTV1 Press Kit, 2009. szeptember 9.
  9. ↑ JAXA HTV2 Press Kit, 2011. január 20.
  10. ↑ JAXA HTV3 Payload, 2012. június 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 21.)
  11. ↑ JAXA HTV4 Press Kit, 2013. augusztus 2.
  12. ↑ JAXA HTV5 Payload. (Hozzáférés: 2015. augusztus 21.)
  13. ↑ JAXA HTV6 Payload. (Hozzáférés: 2016. december 10.)
  14. ↑ HTV7 Mission, 2018. november 11. (Hozzáférés: 2019. augusztus 11.)
  15. ↑ HTV8 Mission, 2019. augusztus 7. (Hozzáférés: 2019. augusztus 11.)
  16. ↑ International Space Station Calendar. Spaceflight 101, 2017. július 29. (Hozzáférés: 2017. augusztus 3.)

Külső hivatkozások

Commons:Category:HTV
A Wikimédia Commons tartalmaz H–II Transfer Vehicle témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=H–II_Transfer_Vehicle&oldid=21599637”