„Novoselci (Pleterniceszentmiklós)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
új lap
 
51. sor: 51. sor:
[[Magyarország első katonai felmérése|Az első katonai felmérés térképén]] ''„Dorf Novo Szelczi”'' néven található. Lipszky János [[1808]]-ban Budán kiadott repertóriumában ''„Novoszelczi”'' néven szerepel. <ref name="Lipszky"> [https://archive.org/details/agv6489.0001.001.umich.edu Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 466. o.]</ref> Nagy Lajos [[1829]]-ben kiadott művében ''„Novoszelczi”'' néven 6 házzal, 41 katolikus és 12 ortodox vallású lakossal találjuk. <ref>[https://archive.org/details/bub_gb_MrgAAAAAcAAJ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829.] </ref>
[[Magyarország első katonai felmérése|Az első katonai felmérés térképén]] ''„Dorf Novo Szelczi”'' néven található. Lipszky János [[1808]]-ban Budán kiadott repertóriumában ''„Novoszelczi”'' néven szerepel. <ref name="Lipszky"> [https://archive.org/details/agv6489.0001.001.umich.edu Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 466. o.]</ref> Nagy Lajos [[1829]]-ben kiadott művében ''„Novoszelczi”'' néven 6 házzal, 41 katolikus és 12 ortodox vallású lakossal találjuk. <ref>[https://archive.org/details/bub_gb_MrgAAAAAcAAJ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829.] </ref>


A településnek 1857-ben 57, 1910-ben 185 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 68%-a horvát, 15%-a szlovák, 12%-a szerb, 5%-a cseh anyanyelvű volt. [[Pozsega vármegye]] Pozsegai járásának része volt. Az [[első világháború]] után [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 198 lakosa volt.
A településnek 1857-ben 57, 1910-ben 150 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 68%-a horvát, 15%-a szlovák, 12%-a szerb, 5%-a cseh anyanyelvű volt. [[Pozsega vármegye]] Pozsegai járásának része volt. Az [[első világháború]] után [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 198 lakosa volt.


== Lakossága ==
== Lakossága ==

A lap 2019. augusztus 10., 19:11-kori változata

Novoselci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPleterniceszentmiklós
Jogállásfalu
Irányítószám34310
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség157 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság145 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 19′ 59″, k. h. 17° 47′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 59″, k. h. 17° 47′ 10″
SablonWikidataSegítség

Novoselci (1991-ig Novoselci Jakšićki) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 8, közúton 10 km-re keletre, községközpontjától 6 km-re északra, a Pozsegai-medencében, Blacko és Trapari között fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területe már ősidők óta lakott. Történelem előtti, főként kőkorszaki települések maradványai találhatók a „Šikare”, „Paljevine” és „Polje Markovac” nevű lelőhelyeken. Az 1999-es ásatások során a „Pašnjak” lelőhelyen a középső rézkorban virágzott Balaton-Lasinja kultúra leleteit, főként cseréptöredékeket találtak. Ókori település maradványai is kerültek itt elő.

Novoselci, amint az a nevéből is kövezkeztethető újabb alapítású település. Elődjének, a középkori falunak a maradványai ma is megtalálhatók a falu határában. Pusztulásának oka nem ismert, talán a török égette fel. Ezután a falu nem a régi helyén, hanem a mai helyen muzulmán lakossággal települt újra. A bécsi kamara iratai szerint ez a lakosság muzulmán hitre tért szerb volt. A muzulmánok a török kiűzése során 1687 körül Boszniába települtek. 1697 körül Boszniából katolikus horvátok és pravoszláv szerbek települtek be. [2] 1698-ban „Novozelo” néven 2 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [3] 1760-ban 13 ház állt a településen. [4]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Novo Szelczi” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Novoszelczi” néven szerepel. [5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Novoszelczi” néven 6 házzal, 41 katolikus és 12 ortodox vallású lakossal találjuk. [6]

A településnek 1857-ben 57, 1910-ben 150 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 68%-a horvát, 15%-a szlovák, 12%-a szerb, 5%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 198 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
57 63 90 123 129 150 178 188 213 226 276 247 232 216 225 198

Jegyzetek

Források

További információk