„Operációs rendszerek listája” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 92.249.207.135 (vita) szerkesztéséről Malatinszky szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
82. sor: | 82. sor: | ||
* [[FreeDOS]] (nyílt forráskódú MS-DOS-kompatibilis változat) |
* [[FreeDOS]] (nyílt forráskódú MS-DOS-kompatibilis változat) |
||
* [[GEM]] (grafikus felhasználói felület [GUI] MS-DOS/DR-DOS-ra) – Digital Research |
* [[GEM]] (grafikus felhasználói felület [GUI] MS-DOS/DR-DOS-ra) – Digital Research |
||
* [[GEOS]] (Graphic Environment Operating System) |
|||
* [[GEOS]] |
|||
* [[MS-DOS]] (IBM PC-kompatibilis számítógépekhez) – Microsoft |
* [[MS-DOS]] (IBM PC-kompatibilis számítógépekhez) – Microsoft |
||
* [[PC-DOS]] (IBM DOS) |
* [[PC-DOS]] (IBM DOS) |
A lap 2019. augusztus 9., 18:22-kori változata
Ez a cikk az operációs rendszerek szócikkeinek listáját tartalmazza.
Korai és történelmileg fontos rendszerek
- CTSS (A Compatible Timeshare System, az MIT és Corbato és mások által fejlesztett operációs rendszer)
- Incompatible Timesharing System (rövidítve ITS, az MIT-ben fejlesztették a Digital Equipment Corporation PDP-6 és PDP-10 mainframe-jeihez)
- THE multiprogramming system (Edsger Dijkstra és sokan mások által fejlesztve)
- Multics (közös operációs rendszer fejlesztési projekt a Bell Labs, a GE és az MIT között)
- Master programme (a Leo Computers, Leo III-nek fejlesztették 1962-ben)
- RC 4000 Multiprogramming System (a Regnecentralen által fejlesztett rendszer, 1969-ből)
Korai, védett mikroszámítógép-rendszerek
- Apple Computer által fejlesztett Apple DOS (korai változatai Read-only memory firmware-rel voltak ellátva, valamint Integer BASIC-kel; a későbbi változatok már tartalmaztak egy Microsoft BASIC fordítót)
- Business Operating System (rövidítve BOS, platformfüggetlen, parancssoros rendszer)
- Commodore PET, Commodore 64, Commodore VIC-20
- A nagyon első IBM PC (3 operációs rendszer volt képes elindulni rajta: a UCSD p-System, a CP/M-86 s végül – természetesen – a PC-DOS)
- Sinclair Micro és QX stb.
- TRS-DOS, NEW-DOS, ROM OS (leginkább Microsoft BASIC implementációk voltak, fájlrendszer kiegészítésekkel)
- TI-99/4A
- FLEX (Motorola 6800-alapú mikroszámítógépekre: SWTPC, Tano, Smoke Signal Broadcasting, Gimix stb.) – Technical Systems Consultants fejlesztette
- Flex (a Technical Systems Consultants fejlesztette a Motorola 6800 alapú mikroszámítógépekre: SWTPC, Tano, Smoke Signal Broadcasting, Gimix stb.)
- mini-FLEX (TSC 5.25"-es hajlékonylemezes 6800-alapú mikrogépekre)
- MOBI-X (hordozható adatgyűjtő INTEL 8bites mikroszámítógépre, magyar szabadalom)
- FLEX9 (a TSCfejlesztette a Motorola 6809 alapú mikroszámítógépekre)
- mini-FLEX (a TSC fejlesztette az 5.25" lemezes, 6800 alapú gépekhez)
- CMT-ROS
Unix-szerű és más POSIX-kompatibilis rendszerek
- AIX (Unix) – IBM
- Amoeba (kutatórendszer) – Andrew S. Tanenbaum
- AtheOS (folytatása a Syllable)
- A/UX (Unix-alapú rendszer) – Apple
- Berkeley Software Distribution (Unix; a Digital Equipment Corporation VAX hardverére)
- Cromix (Unix-emuláló rendszer) – Cromemco
- Coherent (Unix-emuláló rendszer PC-alapú számítógépekhez) – Mark Williams és társai
- DNIX
- Digital UNIX – később HP (Tru64)
- FreeBSD (a CSRG BSD Unix alapjaira épült nyílt forráskódú [„open source”] rendszer)
- GNU/Hurd
- GNU/Linux (lásd: Linux)
- HP-UX – HP
- IRIX – SGI
- LainOS (FreeBSD alapokról indított rendszer)
- Linux (szabad forráskódú, Unixhoz hasonló kernel)
- Mac OS X –Apple Computer
- Minix – Andrew S. Tanenbaum
- MenuetOS
- NetBSD (a CSRG utáni nyílt forráskódú BSD-fejlesztés)
- NeXTSTEP
- OS-9 (Motorola 6809-alapú gépekre)
- OS-9/68k (Motorola 680x0-alapú gépekre)
- OS-9000 (OS-9; C-ben íródott, Intel és más processzorokra)
- OS/360
- OSF/1
- OpenBSD (a CSRG utáni nyílt forráskódú BSD-fejlesztés)
- Plan 9 (hálózati rendszer) – Bell Labs
- QNX (POSIX, mikrokerneles rendszer; „valósidejű”, beépített rendszerekben)
- RiscOS
- SCO UNIX (a Caldera megvette az, majd visszanevezte SCO-ra) – SCO
- Solaris – Sun Microsystems
- SunOS (később Solaris) – Sun Microsystems
- Unix System V (AT&T Unix, „SVr4” volt a negyedik kiadás)
- UNIX – Bell Labs, eredetileg Ken Thompson
- UNIflex (Unix-emuláló rendszer) Motorola 6809-alapú rendszerekhez; SWTPC, GIMIX stb.) – TSC
- Ultrix (a DEC első Unix verziója, a VAX és PDP-11 gépekhez; BSD-alapú)
- UniCOS
- Xenix (különféle hardverekre) – Microsoft Corporation
- z/OS (az IBM legutolsó ún. „mainframe” rendszere)
- Jolicloud
Általános, alapszintű, nem-UNIX és egyéb rendszerek
- AOS (lásd: Bluebottle)
- AROS (az Amiga kutatási rendszere)
- Bluebottle (az Oberon operációs rendszer továbbfejlesztése; előző neve AOS volt)
- Control Program/Monitor-80 (CPM)
- MP/M-80 (CP/M-86-alapú, a Digital Research által továbbfejlesztett változat)
- UCSD P-system (hordozható [platformfüggetlen] teljes fejlesztői környezet) – kaliforniai San Diegó-i Egyetem tanulói Ken Bowles prof. vezetésével
- FLEX9 (Motorola 6809-alapú gépek számára; a FLEX jogutódja, amely Motorola 6800-alapú gépekre íródott) – TSC
- SSB-DOS (a Smoke Signal Broadcasting részére; a FLEX egy változata) – TSC
- CP/M-86 (CP/M Intel 8088/86 gépekre) – Digital Research
- DESQView (ablakkezelő grafikus felhasználói felület [GUI] MS-DOS-ra, kb. 1985)
- DR-DOS (MS-DOS-kompatibilis rendszer; még ma is használják, speciális területeken) – Digital Research, később Novell, majd Caldera
- FreeDOS (nyílt forráskódú MS-DOS-kompatibilis változat)
- GEM (grafikus felhasználói felület [GUI] MS-DOS/DR-DOS-ra) – Digital Research
- GEOS (Graphic Environment Operating System)
- MS-DOS (IBM PC-kompatibilis számítógépekhez) – Microsoft
- PC-DOS (IBM DOS)
- Mach (a NestStephez hasonló) – CMU
- NewOS
- Oberon (a „Ceres” és a „Chameleon” munkaállomás-projekt keretében készült) – ETH-Zurich: Niklaus Wirth)
- OS/2 (Windows-/MS-DOS-kompatibilis rendszer; jelentős technológiai fejlesztés volt, a korai Windows és MS-DOS alapjain. Az Odin nyílt forráskódú rendszer Windows 9x kompatibilitást biztosít az OS/2-nek.) – Microsoft, később IBM
- OS-9 (Unix-emuláló rendszer a Microware-től, Motorola 6809-alapú gépekre)
- OS-9/68k (Unix-emuláló rendszer a Microware-től, Motorola 680x0-alapú gépekre; OS-9-ből fejlesztették tovább)
- OS-9000 (hordozható Unix-emuláló rendszer a Microware-től; volt Intel x86-os verziója is)
- ReactOS (nyílt forráskódú Windows NT-klón)
- SkyOS
- TripOS
- TUNES
- QDOS (új Intel 808x processzorokra) – Seattle Computer Products (Tim Paterson), később Microsoft (MS-DOS/PC-DOS)
- VisiOn (az egyik első grafikus felület PC-re, üzletileg sikertelen)
- VME – International Computers Limited
- MorphOS – Genesi
- NetWare – Novell
- NeXTStep
- Plan 9, Inferno (hálózati rendszer) – Bell Labs Computer Research
- Primos Prime Computer
- BS2000 Siemens AG
- Visopsys
- EyeOS - Bongészó alapú operációs rendszer
- SharpOS - Nyílt kódú C#-on írt rendszer
Acorn
Amiga
Atari ST
Apple/Macintosh
BlackPanther Ltd
- blackPanther OS (Magyar Linux-disztribúció)[1]
Canonical Ltd
Be Incorporated
Digital/Compaq/HP
- HP-Ux
- AIS
- OS-8
- ITS (a PDP-6 és a PDP-10 gépekre)
- TOPS-10 (a PDP-10 gépre)
- WAITS
- TENEX (BBN-től)
- TOPS-20 (a PDP-10 gépre)
- RSTS/E (több gépen is futott, főképpen a PDP-11-en)
- RSX-11 (többfelhasználós, több feladat párhuzamos futtatására képes többfeladatos rendszer a PDP-11-re)
- RT-11 (egyfelhasználós rendszer a PDP-11-re)
- VMS (VAX gépekre; később átnevezték OpenVMS-re) – DEC
IBM
- OS/2
- AIX (Unix-verzió)
- OS/400
- OS/390
- VM/CMS
- DOS/VSE
- OS/360 (az első rendszer, amelyet a System 360 hardverre terveztek)
- OS/360 HASP (az első hálózati rendszer, amelyet az OS/360-hoz terveztek, magyar résztvevőkkel)
- MFT (későbbi neve OS/VS1)
- MVT (későbbi neve OS/VS2)
- ADIOS (adaptiv vezérlés OS/VS2-höz, magyar fejlesztés)
- SVS
- MVS (az MVT egy későbbi változata)
- TPF
- ALCS
- OS/390
- z/OS
- Basic Operating System (az első kiadott rendszer System 360 gépekre, átmenetileg)
- PC-DOS (más néven MS-DOS) – Microsoft
Microsoft
- MS-DOS
- Microsoft Windows
- Windows asztali termékek
- Windows 1.0
- Windows 2.0
- Windows 3.0, 3.1 és Windows for Workgroups 3.11
- Windows NT 3.1
- Windows NT 3.5
- Windows 95
- Windows NT 4.0
- Windows 98
- Windows 98 második kiadás (Second Edition; SE)
- Windows Me (Millennium Edition)
- Windows 2000 Professional
- Windows XP
- Windows XP Professional
- Windows XP Home Edition
- Windows XP 64-Bit Edition
- Windows XP Media Center Edition
- Windows XP Tablet PC Edition
- Windows Vista
- Windows Vista Home Basic
- Windows Vista Home Basic N
- Windows Vista Home Premium
- Windows Vista Ultimate
- Windows Vista Business
- Windows Vista Business N
- Windows Vista Enterprise
- Windows 7
- Windows 7 Beta és Relase candidate
- Windows 7 Starter
- Windows 7 Starter N
- Windows 7 Home Premium
- Windows 7 Home Premium N
- Windows 7 Professional
- Windows 7 Professional N
- Windows 7 Ultimate
- Windows 7 Ultimate N
- Windows 7 Enterprise
- Windows 8
- Windows 8
- Windows 8 N
- Windows 8 Pro
- Windows 8 Pro N
- Windows RT
- Windows RT N
- Windows 8.1
- Windows 8.1
- Windows 8.1 N
- Windows 8.1 Pro
- Windows 8.1 Pro N
- Windows RT 8.1
- Windows RT 8.1 N
- Windows NT Advanced Server 3.1
- Windows NT Server 3.5
- Windows NT Server 3.51
- Windows NT Server 4.0
- Windows NT Server 4.0 Enterprise Edition
- Windows NT Server 4.0, Terminal Server Edition
- Windows 2000 Server-család
- Windows 2000 Server
- Windows 2000 Advanced Server
- Windows 2000 Datacenter Server
- Windows Server 2003 / Windows Server 2003 R2
- Windows Server 2003, Standard Edition
- Windows Server 2003, Enterprise Edition
- Windows Server 2003, Datacenter Edition
- Windows Server 2003, Web Edition
- Windows Server 2008 / Windows Server 2008 R2
- Windows Server 2008 Standard Edition (x86 és x64)
- Windows Server 2008 Enterprise Edition (x86 és x64)
- Windows Server 2008 Datacenter Edition (x86 és x64)
- Windows HPC Server 2008
- Windows Web Server 2008 (x86 és x64)
- Windows Storage Server 2008 (x86 és x64)
- Windows Small Business Server 2008
- Windows Essential Business Server
- Windows Server 2008 for Itanium-based Systems
- Windows Server 2012
- Windows Server 2012 Foundation
- Windows Server 2012 Essentials
- Windows Server 2012 Standard
- Windows Server 2012 Datacenter
- Windows 10
- Windows 10 Home
- Windows 10 Home N
- Windows 10 Pro
- Windows 10 Pro N
- Windows 10 Enterprise
- Windows 10 Enterprise N
- Windows 10 Education
- Windows 10 Education N
- Windows 10 N
- Egyéb Windows termékek
- Windows CE .NET (lásd még: Windows CE 3.0)
- Windows XP Embedded
- Windows asztali termékek
- Xenix (Unix) – később SCO
Mobil eszközök operációs rendszere
Android
- Alpha (1.0)
- Beta (1.1)
- Cupcake (1.5)
- Donut (1.6)
- Eclair (2.0–2.1)
- Froyo (2.2–2.2.3)
- Gingerbread (2.3–2.3.7)
- Honeycomb (3.0–3.2.6)
- Ice Cream Sandwich (4.0–4.0.4)
- Jelly Bean (4.1–4.3.1)
- KitKat (4.4–4.4.4)
- Lollipop (5.0-5.1.1)
- Marshmallow (6.0-6.0.1)
- Nougat (7.0)
- Oreo (8.0-)
- Pie (9.0)
Az iOS változatai
- Kiadások
- iPhone OS 1.x
- iPhone OS 2.x
- iPhone OS 3.x
- iOS 4
- iOS 5
- iOS 6
- iOS 7
- iOS 8
- iOS 9
- iOS 10
- iOS 11
- iOS 12
- Verziók
- 3.1.3 - iPhone I.generáció, iPod Touch I.generáció
- 4.2.1 - iPhone 3G, iPod Touch II.generáció
- 5.1.1 - iPad I.generáció, iPod Touch III.generáció
- 6.1.6 - iPhone 3GS, iPod Touch IV.generáció
- 7.1.2 - iPhone 4
- 8.3 - iPhone 4S, iPhone 5, iPhone 5C, iPhone 5S, iPhone 6, iPhone 6 Plus, iPad 2, iPad 3, iPad 4, iPad Air, iPad Air 2, iPad Mini, iPad Mini 2 (retina), iPad Mini 3
- 8.4 - iPhone 6,6+,5,5s
- 9.1-iPhone 6,6+,5,5s,6s,6s+
Symbian
- EPOC16
- EPOC32
- Symbian OS 6.0 / 6.1
- Symbian OS 7.0 / 7.0s
- Symbian OS 8.0
- Symbian OS 8.1
- Symbian OS 9.0
- Symbian OS 9.1
- Symbian OS 9.2
- Symbian OS 9.3
- Symbian OS 9.4
- Symbian^2
- Symbian^3 (Symbian OS 9.5) / Symbian Anna
- Nokia Belle (Symbian OS 10.1)
Windows Phone (WP)
- Windows Phone 7
- Windows Phone 7.5 (Mango)
- Windows Phone 7.5 update (Tango)
- Windows Phone 7.8
- Windows Phone 8 (Apollo)
- GDR1
- GDR2
- GDR3
- Windows Phone 8.1 (Blue)
- GDR1
- GDR2
- Windows 10 Mobile