„Nyköping” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Törölt kép(ek) linkje ki |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15) |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
| rang = megyeszékhely |
| rang = megyeszékhely |
||
| irányítószám = 61166 |
| irányítószám = 61166 |
||
| népsűrűség = 2253<ref name=tatort>{{cite web |url=http://www.scb.se/statistik/MI/MI0810/2005A01B/T%E4torternami0810tab1.xls |title=Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 |accessdate=2008-10-25 |format=xls |publisher=Statistics Sweden |language=svéd}}</ref> |
| népsűrűség = 2253<ref name=tatort>{{cite web |url=http://www.scb.se/statistik/MI/MI0810/2005A01B/T%E4torternami0810tab1.xls |title=Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 |accessdate=2008-10-25 |format=xls |publisher=Statistics Sweden |language=svéd |archiveurl=https://www.webcitation.org/619NtRc58?url=http://www.scb.se/statistik/MI/MI0810/2005A01B/T%E4torternami0810tab1.xls |archivedate=2011-08-23 }}</ref> |
||
| terület = 12,31<ref name=tatort/> |
| terület = 12,31<ref name=tatort/> |
||
| szélességi fok = 58 |
| szélességi fok = 58 |
||
A lap 2019. augusztus 7., 21:27-kori változata
| Nyköping | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svédország | ||
| Megye | Södermanland megye | ||
| Község | Nyköping község | ||
| Rang | megyeszékhely | ||
| Irányítószám | 61166 | ||
| Testvérvárosok | Lista nincs | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 38 780 fő (2020. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 2253[2] fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,31[2] km² | ||
| Összesen | 12,31[2] km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 58° 45′ 30″, k. h. 17° 01′ 06″Koordináták: é. sz. 58° 45′ 30″, k. h. 17° 01′ 06″ | |||
| Nyköping weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyköping témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nyköping város Svédországban, a Balti-tenger egyik öblénél, a Nyköpingsa folyó két partján. Södermanland megye székhelye.
Története
A 20. század elején (1915-ben) 10,781 lakosú volt, az itt élők gép-, hajó-, dohánygyártással, posztószövéssel foglalkoztak. Kikötője nagyon elhomokosodott. Egykor fontos erősség volt a vár és a kikötő is. A város kedvelt pihenő helye volt a svéd uralkodóknak. 1302-ben Erik és Valdemár hercegek itt voltak fogságban és itt is haltak meg de IX. Károly svéd király is gyakran lakott itt. Ferences kolostorát a reformáció söpörte el. Vára, templomai is a XIII. században épültek. A várban, a középkorban többször ülésezett a svéd parlament. A középkori eredetű település 1254-ben kapott városi rangot. Nevének jelentése 'új vásár' (ny köping).
Napjainkban közel 50 ezer lakosú város, Södermanland megye közigazgatási székhelye. A kikötője igazán nyáron él, ekkor működik a kikötőhivatal (Hamnkontor), és tele vannak a régi stílusban fából épült éttermek teraszai, járnak a hajók, a raktárakba és a gabonasilóba ki-be áramlik az áru. Nyáron nagyon sok programnak, fesztiválnak ad otthont.
Repülőtér
A városnak van egy repülőtere, a Stockholm-Skavsta repülőtér, ahonnan a Ryanair[1] 30 járatot indít naponta, Európa minden pontjába. Az E4-es autópálya a város mellett halad és emiatt ill. a repülőtér közelsége miatt újabb és újabb hotelek, bevásárló központok épülnek.
A kulcs története
1250-ben a Folkunga nemzetségből származó Birger Jarl, a kiváló szervezői adottságokkal rendelkező királyi gyám, két bástyával és erős falakkal bevehetetlen erődítménnyé tette a Mälaren tó bejáratát védő Stockholmot. Birger Jarl 1251-ben fiát, Valdemárt (1266-1274) választatta királynak. Uralkodásuk alatt hozták az első, egész országra kiterjedő törvényeket. Egyezményt kötöttek a Balti-tenger déli partját uraló Hanza-szövetség városaival, melynek értelmében a befolyásos városállam hajói vámmentességet élveztek a svéd kikötőkben. Az egyre inkább főváros szerepét betöltő Stockholmban lübecki német kereskedők telepedtek le. A beáramlott német tőke és szervezés megalapozta a fémipart, Svédország legfontosabb kiviteli termékének forrását. Valdemárt 1274-ben testvére, Magnus Ladulås fosztotta meg a hatalomtól. Magnus király megerősítette az egyház hatalmát, megalapozta a svéd nemességet, és bőkezű adományokkal látta el a szürkebarátokat. Ladulås szó szerint „istálló-lakatot” jelent, és Magnus azon intézkedésére utal, mellyel megtiltotta a birodalmi nagyuraknak az ellenszolgáltatás nélkül vendégeskedést. Magnus Ladulås volt az első király, akit a svéd királyok temetkezőhelyén, a stockholmi Riddarholm-templomban temettek el. Magnus Ladulås utódjának 1290-ben legnagyobb fiát, Birger Magnussont választották.
Birger állandó viszályban élt testvéreivel, Erik és Valdemar hercegekkel. Az irigy testvérek 1306 szeptemberében a Sigtuna melletti Håtuna birtokon foglyul ejtették, és a Stockholmtól 100 km-re délre fekvő Nyköping várába zárták Birger királyt. Birger kétévi fogság után kiszabadult, és apósa, a dán király segítségével visszaszerezte a trónt, majd 1317 karácsonyán engesztelő vacsorára hívta öccseit Nyköping várába. A nagy eszem-iszom közben a hercegek fegyvereseit különféle okokkal kicsalogatták a környező városba. A feledékeny testvérek másnap reggel a vár börtönében ébredtek. - „Emlékeztek-e a håtunai csínyre?” - válaszolt kérdéssel a kérdésre Birger, és a cella kulcsát a vár tornyáról a közeli folyóba dobta.
Erik és Valdemar felbőszült hívei hónapokon át tartó ostrom után bevették a várat, és Birger király Dániába menekült. A hercegek hívei a „nyköpingi vendéglátásban” éhhalált halt Erik herceg fiát, a hároméves Magnus Erikssont (1318-1364) választották királynak, aki helyett kezdetben Magnus gyámja, Mats Kettilmundsson kormányozta az országot. Számos haladó intézkedést foganatosított, többek között megszüntette a rabszolgatartás intézményét (1335).
Jegyzetek
- ↑ Statistiska tätorter 2020, befolkning, landareal, befolkningstäthet per tätort. Svéd Statisztikai Hivatal, 2021. november 24.
- ↑ a b Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 25.)
További információk
