„Epigenetika” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Gyógyulásunk kulcsa az elménkben van: hivatkozás??? |
zagyvaság ki |
||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
A [[pszichológia|pszichológus]] [[Erik Erikson]] a pszicho-szociális krízisekre vonatkozó emberi fejlődést modellező epigenetikus elméletet állított fel. Nézete szerint minden egyed fejlődési pontokon megy keresztül, melyeket a válságok jellemeznek. És habár ezek a fejlődési stádiumok [[genetika]]ilag meghatározottak, az a mód, ahogyan az egyes válságokat az egyén megoldja, korántsem. Analógiával élve a [[sejt]] [[differenciáció]]val, a folyamatot epigenetikusnak nevezte el, hiszen nem közvetlenül a [[gén]]ek vesznek részt benne. |
A [[pszichológia|pszichológus]] [[Erik Erikson]] a pszicho-szociális krízisekre vonatkozó emberi fejlődést modellező epigenetikus elméletet állított fel. Nézete szerint minden egyed fejlődési pontokon megy keresztül, melyeket a válságok jellemeznek. És habár ezek a fejlődési stádiumok [[genetika]]ilag meghatározottak, az a mód, ahogyan az egyes válságokat az egyén megoldja, korántsem. Analógiával élve a [[sejt]] [[differenciáció]]val, a folyamatot epigenetikusnak nevezte el, hiszen nem közvetlenül a [[gén]]ek vesznek részt benne. |
||
| ⚫ | |||
Sokáig a tudósok úgy gondolták, hogy a génjeink határozzák meg az életünket és hogy mi igazából nem tehetünk semmit ellenük. Ha rossz géneket örököltél, akkor hát magadra vess. |
|||
| ⚫ | |||
'''Ellenben az új kutatások valami olyasmire világítanak rá, amelyre eddig senki nem gondolt.''' Dr. Bruce Lipton<ref>{{Cite web |url=https://en.wikipedia.org/wiki/Bruce_Lipton |title=Dr Bruce Lipton |accessdate=2019-07-22}}</ref> sejtbiológus, kísérletekkel bizonyította, hogy '''nem a DNS-ünk, hanem a környezetünk határozza meg a sejtjeink egészségét, életképességét, tehát a gyógyulást egy kissé más megvilágításba kell helyezni.''' |
|||
Dr. Lipton kutatásai rámutattak egy epigén létezésére amely felülírja a DNS-ünk kódját. Ezek az epigének érzékeli a gondolataink, érzéseink, érzelmeink, hiedelmeink finom rezgéseit és az így kapott információt „dekódolva” hatással vannak sejtek belsejében lévő génjeinkre. '''Más szóval, az ahogyan a környezetünkre reagálunk, ahogyan gondolkodunk és érzünk egyenes úton jut el testünk minden sejtjéhez.''' Persze eddig is sokan hirdették ezt kapcsolatot az elme és a test között, de most már tudományosan bizonyítást nyert. |
|||
<br /> |
|||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
||
| 40. sor: | 34. sor: | ||
* [[C.H. Waddington]] ([[1942]]), "The epigenotype" ''Endeavour'' '''1''', 18–20. |
* [[C.H. Waddington]] ([[1942]]), "The epigenotype" ''Endeavour'' '''1''', 18–20. |
||
* R.A. Waterland, R.L. Jirtle, "Transposable elements: Targets for early nutritional effects on epigenetic gene regulation", ''Molecular and Cellular Biology'' [[2003]] August 1;'''23'''(15):5293-5300. |
* R.A. Waterland, R.L. Jirtle, "Transposable elements: Targets for early nutritional effects on epigenetic gene regulation", ''Molecular and Cellular Biology'' [[2003]] August 1;'''23'''(15):5293-5300. |
||
*[[:en:Bruce_Lipton|Dr. Bruce Lipton]] https://www.brucelipton.com/what-epigenetics |
|||
*Kaló Melinda http://valasztasereje.hu/betegsegek-kineziologus-szemevel/gyogyulasod-es-az-epigenetika/ |
|||
{{portál|biológia}} |
{{portál|biológia}} |
||
A lap 2019. augusztus 2., 12:21-kori változata
Az epigenetika a modern biológiában a gének olyan öröklődési formájának vizsgálata, amely nem jár együtt a DNS szekvenciájának megváltozásával. A vizsgálat arra a kérdésre keres választ, hogy a környezeti tényezőknek a szülőkre gyakorolt hatása milyen változásokat okoz az utódok génkifejeződését tekintve. A másik jelentése szerint egy élőlény olyan fejlődési folyamatainak a vizsgálata, mint az emlős nőstények egyik X kromoszómájának inaktivációja vagy a géncsendesítés.
Mindkét esetben a vizsgálat tárgya azonos: egy gén információja hogyan kerül át egyik generációból a másikba.
A szó eredete
- Sokan C.H. Waddington biológusnak tulajdonítják a kifejezés megalkotását (1942), azonban már 1896-ból is vannak feljegyzések a szó használatára vonatkozóan[1]
- A felett' jelentésű ógörög epi prefixum arra utal, hogy az információ átkerülése a DNS-szekvencia megváltozása nélkül (felett) történik.
Mechanizmusai
Az elmúlt években közelebb kerültünk az epigenetika mechanizmusainak megértéséhez, nagyrészt a DNS metiláció és a kromatin struktúra szabályozásának kutatásával. Valószínűleg a színtest és a mitokondrium genomja is szerepet játszik a folyamatban.
Az epigenom a sejt epigenetikus tényezőinek összessége. Ahogyan egy embrió több sejtfejlődési útvonalat is választhat, úgy egy genom is több epigenetikus útvonallal rendelkezik.
A génkifejezés egy módja a nukleoszómák belső hisztonjainak N-terminális lizin oldalláncon történő acetilálás. Mivel a lizinnek nitrogénje miatt pozitív töltése van, a DNS foszfátjának pedig negatív, ez akadályozza meg a taszítást a hiszton és a DNS között. Ha a pozitív töltés semlegesség válik, a DNS lecsavarodhat a hiszton fehérjékről és így hozzáférhetővé válik a transzkripciós gépezet számára. Amikor egy acetil csoport kötődik a lizin +NH2 végéhez, semlegessé téve annak pozitív töltését, a DNS részben elválhat a hisztonoktól, transzkripciós fehérjék kötődhetnek hozzá, melyek akadálytalanná teszik az utat az RNS-polimeráz számára.
Történeti megjegyzések
Egyes biológusok egykoron azt gondolták, a genotípus-fenotípus megfeleltetés alapján nem lehet a sejt differenciációt maradéktalanul magyarázni. Ezért alkottak egy elméletet, mely szerint a sejt élete kezdetén átesik egy krízisen, ami meghatározza sorsát, és ez a folyamat nincs kapcsolatban génjeivel, hanem epigenetikus.
A pszichológus Erik Erikson a pszicho-szociális krízisekre vonatkozó emberi fejlődést modellező epigenetikus elméletet állított fel. Nézete szerint minden egyed fejlődési pontokon megy keresztül, melyeket a válságok jellemeznek. És habár ezek a fejlődési stádiumok genetikailag meghatározottak, az a mód, ahogyan az egyes válságokat az egyén megoldja, korántsem. Analógiával élve a sejt differenciációval, a folyamatot epigenetikusnak nevezte el, hiszen nem közvetlenül a gének vesznek részt benne.
Az epigenetikus öröklődés megértésének modern szemlélete emlékeztethet Jean-Baptiste Lamarck evolúciós elméletére.
Kapcsolódó szócikkek
- ↑ Biological problem of today: preformation or epigenesis? The basis of a theory of organic development
Hivatkozások
- Oscar Hertwig, 1849-1922. "Biological problem of today: preformation or epigenesis? The basis of a theory of organic development". W. Heinemann: London, 1896.
- Eva Jablonka and Marion J. Lamb. The Changing Concept of Epigenetics. Annals of the New York Academy of Sciences 981:82-96 (2002).
- Joshua Lederberg, "The Meaning of Epigenetics", The Scientist 15(18):6, Sep. 17, 2001.
- C.H. Waddington (1942), "The epigenotype" Endeavour 1, 18–20.
- R.A. Waterland, R.L. Jirtle, "Transposable elements: Targets for early nutritional effects on epigenetic gene regulation", Molecular and Cellular Biology 2003 August 1;23(15):5293-5300.
