Római számírás

Római számokat tartalmazó óra,
a négyes (IV) korábbi változatával

A római számírás az ókori Rómából származó alfabetikus számjelölési rendszer. A rendszer elve szerint néhány kiválasztott betűnek számértéket adnak, és ezek kombinációival írják le a számokat. A római számrendszer additív számábrázolási rendszer, amely azt jelenti, hogy egy szám értékét a jelek összevonásából lehet létrehozni. A felhasznált betűk a latin ábécéből származnak. Összesen hét betűt használnak:

• I = 1,
• V = 5,
• X = 10,
• L = 50,
• C = 100,
• D = 500,
• M = 1000.

Nagyobb számok helyes leírása a következő módon történik: először az ezresek, aztán a százasok, aztán a tízesek, végül az egyesek. Például:

1988 = M + CM + LXXX + VIII = MCMLXXXVIII

A rövidítés nagy számoknál nem megengedett (nem kölcsönösen egyértelmű a megfeleltetése a számértékéhez), mégis használatos:

1998 = M + CM + XC + VIII = MCMXCVIII, de e helyett használatos az MIIM és az IIMM forma is…

Az I csak V, illetve X előtt állhat!

A korai időszakban a fenti betűket használták, de a többszörözésre 4 ezer felett az I és egy fordított C szimbólumot „Ɔ” használtak. Később ezt megváltoztatták: egy vízszintes vonal a betű felett ezerszerest jelölt, a betű mindkét oldalán szereplő függőleges vonal pedig százszorost jelölt. Példák:

_         _          _               _
I = 1000  V = 5000  |I| = 100 000   |V| = 500 000

Ugyanezt a felülvonást más értelemben is használták, ezzel jelezték, hogy az adott betű számként értelmezendő.

Az idők folyamán egyes számértékek jelölése eltérő lehetett. Így találhatunk 4 értékben IIII-t és IV-t is, hasonlóan 8 értékben VIII-t és IIX-et is – még furcsább eset a 99 jelölésére az XCIX helyett az IC –, előfordult, hogy ugyanabban a dokumentumban ugyanazokat a számértékeket más-más formában jegyezték le.

A római számokat a 14. században kezdte kiszorítani a ma használatos arab számírás. Napjainkban a római számok leginkább sorszámozásra, fejezetszámozásra, valamint uralkodók sorszámozására használatosak (például II. Erzsébet, I. István). Ezen kívül általában régi épületeken az építés évét jelzik, valamint filmes produkciók végén a gyártási év jelölésére is gyakran római számokat használnak. Továbbá előfordul, hogy a világháborúk sorszámát is így jelölik (például a második világháború egyes szövegekben „II. világháború” írásmóddal szerepel), bár manapság azt inkább kiírják betűkkel. Római számjegyekkel jelölik Budapest kerületeit is (például Budapest VII. kerülete).

A „modern” római számok a következők:

Római	Hindu–arab	Megjegyzés
nincs	0	Nem használták a nullát.
I	1
II	2
III	3
IV	4	A IIII-t órákon és kártyákon még használják.
V	5
VI	6
VII	7
VIII	8
IX	9
X	10
XI	11
XII	12
XIII	13
XIV	14
XV	15
XVI	16
XVII	17
XVIII	18
XIX	19
XX	20
XXX	30
XL	40
L	50
LX	60
LXX	70	A Septuaginta rövidítése
LXXX	80
XC	90
C	100
CC	200
CCXLVIII	248
CCC	300
CD	400
D	500
DC	600
DCC	700
DCCC	800
DCCCXXXIX	839
CM	900
CMXI	911
M	1000
ⅭⅠƆ vagy ↀ	1000	Egyesített C, I és fordított C, az M alternatívája.
∞	1000	Hasonlít a végtelen jelére, az M alternatívája.
MCXI	1111
MCMXLV	1945
MCMXCIX	1999	Szabályosan nem lehet rövidíteni az I csak V és X előtt állhat.
MM	2000
MMM	3000
MMMCMXCIX	3999
IƆƆ vagy ↁ	5000	Két fordított C-vel.
ⅭⅭIƆƆ vagy ↂ	10000	CCI, aztán két fordított C
Ɔ	Fordított 100	fordított C, nagy számoknál C-vel és I-vel kombinálva.

A Unicode rendelkezik speciális karakterekkel a római számjegyek írásához, ezek az U2160-U2183-as (tízes számrendszerben: 8544-8579) intervallumban helyezkednek el. Ez a sorozat lefedi mind a nagybetűs, mind a kisbetűs számjegyeket, valamint 12-ig a számkombinációkat. Lehetőség szerint inkább ezeket használjuk a római számjegyek írására. Így tehát a MCMLXXXVIII leírható ⅯⅭⅯⅬⅩⅩⅩⅧ-ként vagy ⅯⅭⅯⅬⅩⅩⅩⅤⅠⅠⅠ (ajánlott). Természetesen ezek megjelenítéséhez szükség van speciális betűtípusra (például: Arial Unicode MS).

Érdekesség

A reneszánsz idején általános volt, hogy a könyvek első oldalára egy latin szöveget helyeztek el, amelyben összeadva az I, V, X, L, C, D, M betűket, az eredmény a könyv kiadási dátuma lett.

Templomok és más épületek bejárata fölött is hasonlóan olvasható az építés évszáma. Az ilyen számot tartalmazó feliratokat kronogrammának nevezik.

További információk

• Miért cseréltük arabra a római számokat?
• FAQ: Roman IIII vs. IV on Clock Dials
• Tanmenetjavaslat, Nemzeti Tankönyvkiadó