„Székely Aladár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Életútja: szövegben 7 helyett "hét" |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért2|a fotóművészről|Székely Aladár (egyértelműsítő lap)}} |
|||
{{Személy infobox}} |
{{Személy infobox}} |
||
'''Székely Aladár''' (''Bleyer Aladár'', [[Gyula (település)|Békésgyula]], [[1870]]. [[március 5.]] – [[Budapest]], [[1940]]. [[szeptember 27.]]) fényképész. |
'''Székely Aladár''' (''Bleyer Aladár'', [[Gyula (település)|Békésgyula]], [[1870]]. [[március 5.]] – [[Budapest]], [[1940]]. [[szeptember 27.]]) fényképész. |
||
A lap 2019. július 24., 10:45-kori változata
| Székely Aladár | |
 | |
| Önarckép (1912 körül) | |
| Született | 1870. március 5.[1][2] Gyula |
| Elhunyt | 1940. szeptember 27. (70 évesen)[1][2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | fotográfus |
| Sírhelye | Új köztemető (47/1-1-6) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Székely Aladár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Székely Aladár (Bleyer Aladár, Békésgyula, 1870. március 5. – Budapest, 1940. szeptember 27.) fényképész.
Életútja
A szakmát hivatásos fényképészektől tanulta, először a Dunky fivéreknél Kolozsvárott, később pedig Budapesten. Az 1890-es évek Mertens Edénél volt inas Rónai Dénessel, unokaöccsével együtt. Gyulán és Orosházán dolgozott az 1890-es években, majd a századfordulón Budapestre, a Mária Terézia tér (ma Horváth Mihály tér) 1. szám alá helyezte át műtermét. 1908-ban elsőként nyitott utcára nyíló kirakatos műtermet, a József körút 62.-ben. 1910-ben az Andrássy út 29. szám társtulajdonosa volt, egyidejűleg másik két műtermét is működtette. Az 1910-es évek elejétől a Váci utca 18. szám alatt is dolgozott.[4] Fotókat készített Karácsonyi János Békésmegye története (Gyula, 1896) című monográfiájához. Magyarországon a fotoművészeti realizmus első jelentős képviselője volt. Nevezetesek a 20. százád elején készült portréi, melyek a magyar művészeti élet kiemelkedő alakjait ábrázolják. Ezek a fotók a Írók és művészek című albumában (Bp., 1914) jelentek meg.[5] A Nyugat írógárdájának tagjait is fotózta, többek között Rippl-Rónait, Bartók Bélát, Eötvös Lorándot. Albumához Ady Endre és Ignotus írtak előszót.[4] Ady különösen nagyra becsülte művészetét, Székely számos mell- és egész alakos képet készített róla. Ady halálát követően adta ki azt az albumot, amelyben hét eredeti Ady-arckép található, és amelyhez Móricz Zsigmond írt előszót. Gyula városa 1966-ban alapította meg a Székely Aladár-emlékdíjat.[5]
Kötetei
- Székely Aladár fényképei. Írók és művészek (Ady Endre és Ignotus előszavával), Budapest, é. n. [1914 k.]
- Ady (Székely Aladár eredeti fényképei Móricz Zsigmond előszavával), Budapest, Székely Aladár fényképészeti műterme kiadása, é. n. [1926 k.].[4]
Jegyzetek
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ a b c Artportal. [2011. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 21.)
- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk
- Gisser Gyula: A magyar fotográfia mesterei (Foto, 1965).
- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
- Kincses Károly: Fotográfusok - Made in Hungary. Kecskemét-Milano, Magyar Fotográfia Múzeum-Federico Motta, 1998.