„Ujgur nyelv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
valami legyen már, ha csonk is Címke: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 50. sor: | 50. sor: | ||
| térképaláírás = |
| térképaláírás = |
||
}} |
}} |
||
Az '''ujgur nyelv''' ([[arab ábécé|arab írással]] ئۇيغۇر تىلى, [[cirill ábécé|cirill írással]] ''Уйғур тили'') [[török nyelvek|török nyelv]], amelyet a [[Belső-Ázsia]] keleti részén, a főként a [[kína]]i [[Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület]]en élő [[ujgurok]] beszélnek anyanyelvükként. A mai vagy modern ujgur nyelv megkülönböztetendő az ótörök korban, a 8–13. században fénykorukat élő, mára maroknyi [[sárga ujgurok]]{{Wd|Q34283}} vagy jugurok nyelvétől. A nyelvet beszélő ujgurok Hszincsiangon kívül kisebb számban megtalálhatóak Kína [[Sanhszi]] tartományában, [[Kazahsztán]]ban ([[Almati]], [[Ili]], [[Zsarkent]]), [[Kirgizisztán]]ban ([[Biskek]], [[ |
Az '''ujgur nyelv''' ([[arab ábécé|arab írással]] ئۇيغۇر تىلى, [[cirill ábécé|cirill írással]] ''Уйғур тили'') [[török nyelvek|török nyelv]], amelyet a [[Belső-Ázsia]] keleti részén, a főként a [[kína]]i [[Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület]]en élő [[ujgurok]] beszélnek anyanyelvükként. A mai vagy modern ujgur nyelv megkülönböztetendő az ótörök korban, a 8–13. században fénykorukat élő, mára maroknyi [[sárga ujgurok]]{{Wd|Q34283}} vagy jugurok nyelvétől. A nyelvet beszélő ujgurok Hszincsiangon kívül kisebb számban megtalálhatóak Kína [[Sanhszi]] tartományában, [[Kazahsztán]]ban ([[Almati]], [[Ili]], [[Zsarkent]]), [[Kirgizisztán]]ban ([[Biskek]], [[Tokmok]], [[Przsevalszk]], [[Os (település)|Os]]), [[Üzbegisztán]]ban ([[Ferganai-medence]]) és [[Türkmenisztán]]ban ([[Bajram-Ali]]). |
||
== Jellegzetességei == |
== Jellegzetességei == |
||
A lap 2019. július 17., 00:46-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Ujgur nyelv ئۇيغۇرچە / ئۇيغۇر تىلى | |
| Terület | Kína (Hszincsiang) |
| Nyelvcsalád | Altaji nyelvcsalád Török nyelvek Turki nyelvek |
| Írásrendszer | arab |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | Kína |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | ug |
 A Wikimédia Commons tartalmaz ئۇيغۇرچە / ئۇيغۇر تىلى témájú médiaállományokat. | |
Az ujgur nyelv (arab írással ئۇيغۇر تىلى, cirill írással Уйғур тили) török nyelv, amelyet a Belső-Ázsia keleti részén, a főként a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen élő ujgurok beszélnek anyanyelvükként. A mai vagy modern ujgur nyelv megkülönböztetendő az ótörök korban, a 8–13. században fénykorukat élő, mára maroknyi sárga ujgurok vagy jugurok nyelvétől. A nyelvet beszélő ujgurok Hszincsiangon kívül kisebb számban megtalálhatóak Kína Sanhszi tartományában, Kazahsztánban (Almati, Ili, Zsarkent), Kirgizisztánban (Biskek, Tokmok, Przsevalszk, Os), Üzbegisztánban (Ferganai-medence) és Türkmenisztánban (Bajram-Ali).
Jellegzetességei
A mai ujgur nyelv kialakulásához jelentősen hozzájárult az irodalmi csagatáj nyelv, emellett fejlődésére hatottak a kelet-belső-ázsiai kazak, kirgiz és üzbég nyelvjárások, valamint az iráni nyelvek és a kínai. Magánhangzórendszerében nyolc hang található meg, ezek: a, ɛ, e, i, o, ö, u, ü. Sajátossága, hogy – az üzbéghez hasonlóan – az ujgur nyelv hangkészletéből kikopott a török nyelvekre jellemző veláris ï, valamint a törökségi magánhangzó-harmónia felborulásával járó a > ȧ/e és u > u̇/ü hangváltozás. A mássalhangzó-rendszer területén a törökségi szókezdő k és t zárhangot č réshang váltotta fel, magánhangzóközi állásban pedig a k > šk és t > št változás figyelhető meg. Az ujgur nyelv huszonhat mássalhangzója közül speciálisabbak a veláris q, a palatális k, az x és a h hang, valamint a tiszta ng ejtésű ŋ,
Forrás
- A világ nyelvei. Főszerk. Fodor István. Budapest: Akadémiai. 1999. 1465–1468. o. ISBN 9630575973
