„BUX” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
47. sor: 47. sor:
|Telekommunikáció
|Telekommunikáció
|2004-09-22
|2004-09-22
|0,78
|1,21
|-
|-
|[[ANY Biztonsági Nyomda]]
|[[ANY Biztonsági Nyomda]]
54. sor: 54. sor:
|Diverzifikált iparágak
|Diverzifikált iparágak
|2005-12-08
|2005-12-08
|0,45
|0,44
|-
|-
|Appeninn
|Appeninn
61. sor: 61. sor:
|Ingatlan
|Ingatlan
|2010-07-02
|2010-07-02
|0,33
|0,31
|-
|-
|AutoWallis
|AutoWallis
68. sor: 68. sor:
|Gépjárműipar
|Gépjárműipar
|2013-06-25
|2013-06-25
|0,19
|0,15
|-
|-
|BIF
|BIF
75. sor: 75. sor:
|Ingatlan
|Ingatlan
|1998-02-16
|1998-02-16
|0,69
|0,84
|-
|-
|CIG Pannónia
|CIG Pannónia
82. sor: 82. sor:
|Biztosító
|Biztosító
|2010-11-08
|2010-11-08
|0,64
|0,60
|-
|-
|[[Graphisoft Park]]
|[[Graphisoft Park]]
89. sor: 89. sor:
|Ingatlan
|Ingatlan
|2006-08-28
|2006-08-28
|0,68
|0,75
|-
|Konzum
|[[Budapesti Értéktőzsde|BÉT]]
|KONZUM
|Diverzifikált iparágak
|1990-11-01
|0,76
|-
|-
|[[Magyar Telekom]]
|[[Magyar Telekom]]
103. sor: 96. sor:
|Telekommunikáció
|Telekommunikáció
|1997-11-14
|1997-11-14
|6,24
|6,25
|-
|-
|[[MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.]]
|[[MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.]]
110. sor: 103. sor:
|Olaj- és Gázipar
|Olaj- és Gázipar
|1995-11-28
|1995-11-28
|29,54
|27,83
|-
|-
|Opus
|Opus
117. sor: 110. sor:
|Vagyonkezelés
|Vagyonkezelés
|1998-04-22
|1998-04-22
|1,52
|3,12
|-
|-
|[[OTP Bank]]
|[[OTP Bank]]
124. sor: 117. sor:
|Bank
|Bank
|1995-08-10
|1995-08-10
|38,52
|38,38
|-
|-
|[[PannErgy Nyrt.]]
|[[PannErgy Nyrt.]]
131. sor: 124. sor:
|Ipari szolgáltatások
|Ipari szolgáltatások
|1994-06-13
|1994-06-13
|0,27
|0,28
|-
|-
|[[Richter Gedeon Nyrt.]]
|[[Richter Gedeon Nyrt.]]
138. sor: 131. sor:
|Gyógyszeripar
|Gyógyszeripar
|1994-11-09
|1994-11-09
|18,95
|19,54
|-
|-
|[[FHB Csoport|Takarék Jelzálogbank Nyrt.]]
|[[FHB Csoport|Takarék Jelzálogbank Nyrt.]]
152. sor: 145. sor:
|Ipari szállítás
|Ipari szállítás
|2017-06-20
|2017-06-20
|0,28
|0,17
|}
|}


A lap 2019. július 15., 10:12-kori változata

Áttekintés
Hivatalos név: A Budapesti Értéktőzsde Zrt. részvényindexe
Típus: Osztalékfizetés figyelembe vevő, teljes hozam index
Súlyozás: Közkézhányaddal korrigált piaci tőkeérték súlyozású részvényindex
Számítás devizaneme: Forint
Felépítés: Változó számú, de legalább 12 és legfeljebb 25 részvény
Felülvizsgálat: Évente kétszer – márciusban és szeptemberben
Számítás gyakorisága: Folyamatos, öt másodpercenként
Ticker kódok: Reuters: BUX, Bloomberg: BUX
Bázis érték: 1991. január 2-án 1 000 pont
Kereskedett termékek: BUX index határidős kontraktus, BUX index opciós kontraktus
A BUX index teljesítménye a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság alatt

A BUX index a legismertebb hazai részvényindex, mely a Budapesti Értéktőzsdén forgó legnagyobb kapitalizációjú részvények mozgását reprezentálja. A BUX a BÉT hivatalos részvényindexe, mely valós időben kerül kiszámításra az aktuális piaci árak alapján. Az index kalkulációja a Xetra tőzsdei kereskedési rendszerben jegyzett árak alapján történik, amely egyben referencia árfolyamokat is jelent a magyar tőkepiac számára. Az index funkciója, illetve a magyar gazdaságban játszott szerepe és irányjelző mivolta megegyezik az amerikai gazdaság számára a DJIA vagy a német gazdaság számára a DAX indexek szerepével.

Az index kosarába kerülő részvények súlyának meghatározásakor a Tőzsde a világon az elsők között tért át 1999. októberétől a tisztán kapitalizáció súlyozásról a piacon ténylegesen forgó állományt jobban megragadó közkézhányad alapú súlyozásra. A BUX index egyben kereskedhető index is, határidős és opciós jegyzései a BÉT származékos szekciójában lehetségesek.

A BUX összetétele

A BUX jelenlegi összetevői és súlyarányuk: BUX összetétele

A legutóbb hatályba lépett átsúlyozás óta az alábbi vezető magyar vállalatokból áll össze a magyar blue chip index:

Vállalat Tőzsde Ticker ICB Szektor Listázás kezdete Index súly (%)
4iG BÉT 4IG Telekommunikáció 2004-09-22 1,21
ANY Biztonsági Nyomda BÉT ANY Diverzifikált iparágak 2005-12-08 0,44
Appeninn BÉT APPENINN Ingatlan 2010-07-02 0,31
AutoWallis BÉT AUTOWALLIS Gépjárműipar 2013-06-25 0,15
BIF BÉT BIF Ingatlan 1998-02-16 0,84
CIG Pannónia BÉT CIGPANNONIA Biztosító 2010-11-08 0,60
Graphisoft Park BÉT GSPARK Ingatlan 2006-08-28 0,75
Magyar Telekom BÉT MTELEKOM Telekommunikáció 1997-11-14 6,25
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. BÉT MOL Olaj- és Gázipar 1995-11-28 27,83
Opus BÉT OPUS Vagyonkezelés 1998-04-22 3,12
OTP Bank BÉT OTP Bank 1995-08-10 38,38
PannErgy Nyrt. BÉT PANNERGY Ipari szolgáltatások 1994-06-13 0,28
Richter Gedeon Nyrt. BÉT RICHTER Gyógyszeripar 1994-11-09 19,54
Takarék Jelzálogbank Nyrt. BÉT TAKAREKJZB Bank 2003-11-24 0,14
Waberer’s International Nyrt. BÉT WABERERS Ipari szállítás 2017-06-20 0,17

Az index alakulása

A BUX-index értéke 1997 januárjában mintegy 200 ponttal haladta meg a 4 000 pontos értéket, amely 1997 júliusára 8 500 pont közelébe emelkedett. Ekkor az úgynevezett Kelet-ázsiai válság miatt 1997 novemberéig 5 700 pont környékére zuhant az index. 1997 végétől kezdve 1998 márciusáig 5 700 pontról 9 000 pontra emelkedett az index, majd a kialakult 1998-as orosz gazdasági válság hatására a márciusi 9 000 pontról 1998 szeptemberére 4 000 pont alá esett az index értéke. 1998 szeptemberétől kezdve több hullámban ismét 9 000 pont környékére emelkedett az árfolyam 1999 decemberére. A BUX-index árfolyam 2012 januárja után (2012 január 16 000 pont környéke) oldalazó mozgást mutatott be az árfolyam, amely több (8) hullámhegyével sem tudta átlépni a 2012 január-2014 december közti időszakban a 20 000 pontos értékhatárt. 2014 decemberében az orosz gazdaság gyengélkedése és a többek közt ezzel kapcsolatos világpiaci folyamatok hatására az index értéke ismét 16 000 pont környékére esett vissza.[1]

A válság utáni pozitív fordulat 2015-ben következett be a magyar részvénypiacon, amikor az index mozgása kitört az addigi szűk sávból, és a forgalom is növekedésnek indult. 2015 eleje óta 2017 év végéig a BUX összesen 137 százalékot emelkedett, ezzel nemcsak régiós, hanem globális összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott.[2] 2018-ban a BUX index több mint három éve tartó emelkedő trendje megtorpant, az index értéke 0,6 százalékot csökkent a tavalyi évi záróárhoz képest.[3]

Az index története

A magyar értéktőzsde 1864. január 8-án nyitotta meg kapuit az értékpapír-kereskedők előtt. Az első négy évben értékpapírtőzsdeként működött, majd 1868-ban nevét Pesti Érték-, Árutőzsde és Gabonacsarnokra változtatták és ekkortól árutőzsdei és gabonatőzsdei ágazatai is voltak. Elnevezése 1873-tól Budapesti Áru-és Értéktőzsde (BÁÉT) volt. 1889-től kezdve a budapesti kereskedési adatokat közölték Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is. A második világháború után, 1948. május 25-én a tőzsde és az általa kezelt vagyon az államosítás keretén belül állami tulajdonba került. A rendszerváltást követően 1990. június 21-én nyitotta meg ismét kapuit a pesti börze.[4]

A Budapesti Értéktőzsde ideiglenes tőzsdeindexét 1991. április 2-án publikálták először (az év elejéig visszaszámolva), kezdőértéke az 1990. január 1-jei állapot, 1000 pont volt. Hivatalosan 1995. január 6-án publikálták először a BUX-indexet.

Jegyzetek

  1. ↑ Ismétli magát a riasztó orosz történelem?. investor.hu. (Hozzáférés: 2014. december 17.)
  2. ↑ BÉT Stratégiai Jelentés - 2017 - BÉT (magyar nyelven). bet.hu. (Hozzáférés: 2018. január 26.)
  3. ↑ BÉT Stratégiai Jelentés - 2018. (Hozzáférés: 2019. január 24.)
  4. ↑ A BÉT rövid története. bet.hu. [2017. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 24.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=BUX&oldid=21521661”