„Boeing 787 Dreamliner” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
a El Mexicano átnevezte a(z) Boeing 787 lapot Boeing 787 Dreamliner lapra az átirányítást felülírva: Ez a hivatalos típusnév, az angol Wikiben is így szerepel
(Nincs különbség)

A lap 2019. július 13., 17:33-kori változata

 Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
Boeing 787
Egy 787–8-as a japán All Nippon Airways színeiben. Az ANA a típus első és legnagyobb üzemeltetője.
Egy 787–8-as a japán All Nippon Airways színeiben. Az ANA a típus első és legnagyobb üzemeltetője.
FunkcióUtasszállító repülőgép
GyártóBoeing
TervezőBoeing
Sorozatgyártás2007-
Gyártási darabszám787 (2018. december)[1]
Ár787–8: 239 millió dollár
787–9: 281,6 millió dollár
787–10: 325,8 millió dollár (2018-as árak)[2]
Kapacitás242-330 fő
Személyzet2 fő
Típusváltozatok787–8
787–9
787–10
787–3 (törölve)
Első felszállás2009. december 15.
Szolgálatba állítás2011. október 26.
Méretek
Hossz56,72–68,28 m
Fesztáv60,12 m
Magasság17,02 m
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg119 950–128 850 kg
Max. felszállótömeg227 930–254 011 kg
Hajtómű
Hajtómű2x General Electric GEnx-1B vagy Rolls-Royce Trent 1000
Tolóerő2x 280–340 kN
Repülési jellemzők
Max. sebesség0,90 Mach (956 km/h)
Utazósebesség0,85 Mach (903 km/h)
Hatótávolság11 908-14 140 km
Legnagyobb repülési magasság13 100 m
A Wikimédia Commons tartalmaz Boeing 787 Dreamliner témájú médiaállományokat.

A Boeing 787 Dreamliner (fejlesztési nevén 7E7 vagy Y2) a Boeing Commercial Airplanes legújabb hosszútávú, közepes méretű, széles törzsű, két hajtóműves utasszállító repülőgépe, melyet az Amerikai Egyesült Államokban terveztek és gyártanak. Különböző változataiban 242-335 utas fér el, három osztályon. Ez az első utasszállító repülőgép, amelynek törzse nagy része kompozit anyagokból készült. Úgy tervezték, hogy 20%-kal kevesebb üzemanyagot fogyasszon, mint a Boeing 767. A gép típusjogosítása azonos a nagyobb Boeing 777 repülőgéppel, így a 777-et vezetni jogosult pilóta ezt is vezetheti.

A Boeing a Yellowstone Project keretében több korábbi gyártmányát, a Boeing 757, Boeing 767 és a Boeing 777–200 típusokat tervezte leváltani egyetlen géppel, konkurenciát állítva ezzel az Airbus A330-nak. Eredetileg a Sonic Cruiserrel tervezték ezt, de a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után a légitársaságok olcsóbban üzemeltethető repülőgépeket szerettek volna vásárolni, hogy az alacsony árakkal visszahódítsák az elbátortalanodott utasokat, ezért a Sonic Cruiser fejlesztését leállították, és egy konvencionálisabb repülőgép fejlesztésébe fogtak. A korszerű hajtóművek kevesebbet fogyasztanak, a nagy mennyiségű kompozit anyag miatt a repülőgép szerkezete könnyebb lesz, így olcsóbbá válik az üzemeltetés, és csökken a károsanyag-kibocsátás. A repülőgépen a megszokottnál nagyobb ablakok vannak, a kabinbelső is eltér a megszokottól.

A repülőgép a fejlesztés során eredetileg a 7E7 nevet viselte, 2005 januárjában kapta végleges nevét. Az első példányt 2007. július 8-án mutatták be a Boeing everetti gyárában. Fejlesztése és gyártása során a Boeing világszerte számos beszállítóval működött együtt. A gépek összeszerelése a Boeing everetti gyárában (a Washington állambeli Everettben), valamint a cég dél-karolinai gyárában (a dél-karolinai Észak-Charlestonban) zajlik. A gépek az eredeti tervek szerint 2008 májusában kerültek volna forgalomba, de a fejlesztés jelentős késésbe került, ami miatt 2009 elejéig 33 gép megrendelését mondták vissza a légitársaságok.[3] Végül 2009. december 15-én került sor az első Dreamliner repülésére. A próbarepülések 2011 közepéig zajlottak. A programra a Boeing 32 milliárd amerikai dollárt költött.

A repülő 2011 augusztusában kapta meg a típusengedélyt az Amerikai Szövetségi Légügyi Hatóságtól (FAA) és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségtől (EASA). Az első 787-8-as gépet 2011 szeptemberében szállították le első megrendelőjének, a japán All Nippon Airwaysnek, ahol 2011. október 26-ától teljesít járatokat. A gép hosszabb változata, a 787-9, amely hat méterrel hosszabb és 833 kilométerrel hosszabb távot tud megtenni, 2013 szeptemberében repült először, 2014 júliusában kezdték leszállítani a megrendelőknek, és 2014. augusztus 7-étől teljesít járatokat, szintén az All Nippon Airways gépeként; első megrendelője, az Air New Zealand két nappal később repült vele először. 2017 júniusáig 67 légitársaság rendelt a gépből, összesen 1275 darabot, a legnagyobb megrendelő az All Nippon Airways. Európában először a LOT lengyel légitársaság vásárolt belőle. Az Airbus a repülőgép fejlesztésének hírére kezdte meg az Airbus A350 tervezését, amelyet konkurenciájának szán.

A Boeing 2018. december 13-án adta át a 787. Boeing 787-es repülőgépet.

Fejlesztéstörténet

 Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyó szöveg helyett.
„A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (Lásd Stilisztikai útmutató.)
Kérjük, segíts átírni a szócikket folyó szöveggé!
  • 2005. január 28.: Boeing 7E7 program elindítása.
  • 2005. szeptember: Megszületik a végleges döntés egy forradalmian új utasszállító repülőgép fejlesztéséről.
  • 2005. szeptember: Bemutatkozik a Dreamliner pilótafülkéje.
  • 2006. június: Boeing elkészíti a Dreamliner végleges terveinek huszonöt százalékát.
  • 2006. december 6.: Boeing 787 Dreamliner virtuális példányának bemutatója.
  • 2007. február: A Dreamlifter nevet kapta a Boeing átalakított 747 LFC (Large Cargo Freighter) változata, amelynek feladata a B787-es alkatrészeinek szállítása.
  • 2007. március: Elkészül a második átalakított Boeing 747-400LFC Dreamlifter.
  • 2007. május 21.: Megkezdik az első Boeing 787 végszerelését a Boeing everetti szerelőcsarnokában.
  • 2007. július 8.: Bemutatkozik a Boeing 787 Dreamliner.
  • 2008. június 20.: Sikeres "Power ON" (repülőgép bekapcsolása)
  • 2008. július 2.: Sikeres szerkezeti teszt
  • 2008. szeptember 27.: Sikeres túlnyomás teszt
  • 2008. november 15.: Sikeres szárny terhelés teszt
  • 2009. május 21.: Első hajtómű beindítás teszt
  • 2009 júliusában egy terheléses teszt során az átlagos körülmények közt fellépő terhelést is csak nehezen viselte el az új Boeing, ezért el kellett halasztani az első felszállást.[4]
  • 2009. december 15.: Magyar idő szerint 19.30 órakor első felszállása a seattle-i Boeing Field repülőtérről
  • 2011. szeptember 25.: Az első üzemeltető (a japán All Nippon Airways) átveszi az első gépét
  • 2013. szeptember 17.: Felszáll a hosszabb törzsű 787-9-es
  • 2014. augusztus 9.: Az Air New Zeland forgalomba állítja a hosszabb törzsű 787-9-est
  • 2015. január : Az ANA 3 db 787-10-est rendel így a japán társaság lesz az első aki a 787-es minden változatát üzemelteti

Fejlesztési irányelvei

Boeing 787-8 felszállása a Boeing telephelyéről

A 787-es fejlesztésének fő jellemzője volt a repülőgép súlyának csökkentése. A repülőgép 80%-ban kompozit anyagokból épült.[5] A repülőgépbe épített anyagok súly szerint csökkenő sorrendben a következőek: 50% kompozit anyagokból, 20% alumínium, 15% titán, 10% acél, és 5% egyéb.[6][7] Alumíniumot a szárnyak és a farokrész éleinél, titánt elsősorban a hajtóművekben és a rögzítő elemeknél, bizonyos helyeken pedig acélt használtak.[7] Külső jellemzői a felkanyarított szárnyvég és a zajcsökkentő fogazott élű hajtóműburkolat. A legnagyobb hatótávolságú változata 15 750 km-t tud egy üzemanyag tankkal repülni, ami elég Los Angeles-Bangkok vagy New York-Hongkong út megtételére. Utazási sebessége 0.85[8] Mach (ami 903 km/h a szokásos utazási magasságban).

Fedélzeti rendszerei

A 787-es fedélzeti rendszerei között a legfigyelemreméltóbb az új hatékony elektronikus architektúra, ami a korábbi sűrített levegő és hidraulikán alapuló részeket, elektromos kompresszorokkal és pumpákkal váltja le, valamint teljesen megszüntette a pneumatikus és hidraulikát néhány alrendszerben (pl hajtómű indító vagy fékek).[9] A 787-es másik újdonsága az elektronikus szárnyfűtés, ami elektrotermikusan fűti a szárny felületét - ezzel váltották le a korábban megszokott forró levegővel fűtő rendszert.[10][11]

Technikai adatok

787-8 All Nippon Airways
787-8 LOT Polish Airlines

2010-ben a Boeing bejelentette, hogy az alacsony számú rendelés miatt nem kezdik el a 787-3 fejlesztését.

Model 787-3 787-8 787-9 787-10
Személyzet 2 fő
Utasszám 210–250 fő 250–290 fő 290–330 fő 323 fő(3 osztályos elrendezésben)
Hossz 57 m 63 m 68,3 m
Szárnyfesztávolság 52 m 60 m 63 m 60,1 m
Magasság 16,92 m 17 m
Törzsmagasság 5,91 m
Törzsszélesség 5,75 m
Kabinszélesség 5,49 m
Szerkezeti tömeg 101 151 kg 109 769 kg 115 212 kg -
Tankolható üzemanyag 126 206 l (101 323 kg) 138 700 l
Maximális felszállótömeg 165 107 kg 219 538 kg 244 940 kg 253 000 kg
Utazósebesség 0,85 Mach (903 km/h)
Maximális sebesség 0,89 Mach (945 km/h)
Hatótávolság 4650 – 5650 km 14 200 – 15 200 km 14 800 – 15 750 km 13000 km
Repülési magasság 13 106 m
Hajtóművek (2x) General Electric GEnx vagy Rolls-Royce Trent 1000
Maximális tolóerő 235,8 kN 284,7 kN 311,4 kN 340 kN

A Boeing 787 megrendelői

A gép pilótafülkéje. A pilóták ablaka elé felülről a HUD reflexüvege lóg be
A Boeing 787 utaskabinjának makettje

Jegyzetek

  1. ↑ Boeing Delivers the 787th 787 Dreamliner. Boeing, 2018. december. (Hozzáférés: 2018. december 23.)
  2. ↑ About Boeing Commercial Airplanes: Prices. Boeing, 2018. (Hozzáférés: 2018. január 21.)
  3. ↑ Ray, Susanna: Boeing Loses Lau’s 787 Order; Cancellations Now at 33 (Update2) (angol nyelven). [Bloomberg.com http://www.bloomberg.com/], 2009. február 19. (Hozzáférés: 2009. február 20.)
  4. ↑ Komoly bajban a Boeing reménysége
  5. ↑ "Boeing 787: A Matter of Materials – Special Report: Anatomy of a Supply Chain" Archiválva 2012. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben. IndustryWeek.com, December 1, 2007.
  6. ↑ 787 Dreamliner Program Fact Sheet. Boeing web page. The Boeing Company. (Hozzáférés: 2007. július 10.)
  7. ↑ a b Hawk, Jeff (Director Certification, Government and Environment 787 Programs): The Boeing 787 Dreamliner: More Than an Airplane (PDF). Presentation to AIAA/AAAF Aircraft Noise and Emissions Reduction Symposium. American Institute of Aeronautics and Astronautics and Association Aéronautique et Astronautique de France, 2005. május 25. [2006. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 15.)
  8. ↑ Boeing 787 program background. (Hozzáférés: 2007. május 4.)
  9. ↑ "Boeing 787 from the Ground Up" Boeing, AERO magazine, QTR_04/06
  10. ↑ "787 No Bleed Systems". Boeing AERO magazine, Quarter 4, 2007.
  11. ↑ 787 integrates new composite wing deicing system. Composites World, December 30, 2008.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Boeing_787_Dreamliner&oldid=21516928”