„Ponyo a tengerparti sziklán” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kutyn (vitalap | szerkesztései)
Kutyn (vitalap | szerkesztései)
38. sor: 38. sor:


== A film zenéje ==
== A film zenéje ==
{{csonk-szakasz}}
A film zeneszerzője [[Hiszaisi Dzsó]] [[Richard Wagner (zeneszerző)|Richard Wagner]] [[vezérmotívum]]-rendszerét használva írta meg a film zenéjét - a filmművészetben szinte páratlan pontossággal.
A film zeneszerzője [[Hiszaisi Dzsó]] [[Richard Wagner (zeneszerző)|Richard Wagner]] [[vezérmotívum]]-rendszerét használva írta meg a film zenéjét - a filmművészetben szinte páratlan pontossággal.



A lap 2019. július 12., 23:34-kori változata

Ponyo a tengerparti sziklán
(崖の上のポニョ)
2008-as japán anime film

RendezőMijazaki Hajao
(宮崎駿)
ProducerSzuzuki Tosio
(鈴木敏夫)
Vezető producer
Műfajkaland, fantasy
ForgatókönyvíróMijazaki Hajao
ZeneHiszaisi Dzsó
(久石譲)
OperatőrOkui Acusi
(奥井敦)
VágóSzejama Takesi
(瀬山武司)
Gyártás
GyártóStudio Ghibli
Ország Japán
Nyelvjapán
Játékidő100 perc
Költségvetés1 900 000 000 jen
Forgalmazás
Forgalmazó
BemutatóJapán 2008
Bevétel259 200 000 USD
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Ponyo a tengerparti sziklán témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Ponyo a tengerparti sziklán (崖の上のポニョ; Hepburn: Gake no Ue no Ponyo?) 2008-ban bemutatott japán animációs fantasy film, amelyet a Studio Ghibli készített. A filmet Mijazaki Hajao írta és rendezte, a zenéjét Hiszaisi Dzsó szerezte, a producere pedig Szuzuki Tosio.

Történet

A Ponyo a tengerparti sziklán gyermekeknek készült, de mivel olyan jelentésrétegei is vannak, amelyek dekódolásához komoly műveltségre van szükség, azaz a film "történet alatti történetének" fölfejtése felnőttek számára is komoly kihívás, ezért nem érdemes pusztán mesefilmként nézni.

A film fő cselekménye Hans Christian Andersen A kis hableány című meséjén, illetve Richard Wagner A walkür című zenedrámáján alapul.

Fudzsimoto, a meghasonlott, az emberiségből és épp ezért saját emberségéből is kiábrándult férfi az óceán mélyén él aranyhal-lányaival. Felesége maga az óceán, azaz a tenger istennője, Granmamare. (Granmamare neve három szóból van összerakva a "gran", azaz: 'nagy'; a "mare", azaz: 'tenger'; és a "mama" szavakból - Granmamare tulajdonképpen a romlatlan, még az emberi civilizáció előtti őstermészet is, hiszen az élet a tengerben született. Ezzel az istennővel az európai mitológiában leginkább a görög Gaia, illetve a római Terra Mater, azaz a Földanya azonosítható.) Fudzsimoto és Granmamare egyik aranyhal-lánya, Brünnhilde kíváncsiságból elszökik otthonról, hogy megismerje apja eredeti közegét, a szárazföldet. Amikor partra vetődik, egy ötéves kisfiú, Szószuke talál rá, és ettől a találkozástól föltámad benne a vágy, hogy ő is ember legyen. Szószuke - mivel nem tudja, hogy igazából Brünnhilde a neve - nevezi el Ponyónak (a név jelentése: 'puha, kövérkés, duci'). Lánya szökését hamar észreveszi Fudzsimoto, utánamegy és elragadja Szószukétól Ponyót, de hiába viszi haza az óceán mélyi házába, ekkor már nincs igazán hatalma fölötte: Ponyo ellenszegül apjának, nem hisz neki, hogy az emberek undorítóak, megtagadja a Brünnhilde-nevet is, és annyira vágyakozik Szószuke és az emberi lét után, hogy vágyakozásával cunamit szabadít a szárazföldre, és a hullámok hátán futva érkezik meg Szószuke karjaiba.

A film - azon túl, hogy a végén a kisfiú és a kislány egymásra talál és teljes a happy end - az őstermészet és az emberi civilizáció, azaz óceán és a szárazföld, a női és a férfi őselem kibékülésével ér véget.[1]

A film zenéje

A film zeneszerzője Hiszaisi Dzsó Richard Wagner vezérmotívum-rendszerét használva írta meg a film zenéjét - a filmművészetben szinte páratlan pontossággal.

A film legfontosabb zenei motívuma, a Ponyo-motívum. Ennek egyik változata a cunami-motívum, de ez a kettő csak hangszerelésben és ritmikailag különbözik egymástól. A cunami-motívum ritmusában azonos Wagner Walkürenritt ('walkürök lovaglása') motívumával, illetve a Ponyo-motívum első négy hangja a Walkürenritt tükörfordítása. A Ponyo-motívum másik előzménye (szintén tükörfordítása) Schumann Fröhlicher Landmann, von der Arbeit zurückkehrend ('A munkából hazatérő vidám földműves') című zongoraműve. A Ponyo-motívum tehát a Walkürenritt és a Fröhlicher Landmann összevegyítése. Így zeneileg is megfogalmazódik, hogyan keveredik Ponyo figurájában Ponyo és Brünnhilde (a kövérkés kislány és a páncélos amazon-istennő), azaz az istennő (walkür), aki irtózik a férfiaktól és az emberi élettől, és a földi, emberi életre; férj és kisgyerek után vágyakozó lány.

További motívumok a film zenéjéből (nem teljes lista!):

Szereplők

További információk

  1. Ponyo a tengerparti sziklán – elemzés – Gyerekfilm vagy művészfilm? (magyar nyelven). Filmtekercs.hu, 2018. március 11. (Hozzáférés: 2019. július 8.)