„Bebek Detre” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Királynéi udvarmesterek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 50. sor: | 50. sor: | ||
Bebek Detrét [[1397]]-ben a nikápolyi csatában fogságba esett Ilsvai(Jolsvai) Leusták utódjaként [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] nádorrá nevezte ki, ezt a méltóságot [[1402]]-ig viselte, ám még később is, az [[1403]]-ban [[Zára|Zárában]] Magyarország királyává koronázott [[László nápolyi király|Anjou László]] okleveleiben is nádorként szerepelt. [[1397]]–[[1398]]-ban fejéri ispán. A Laczkfiak pártjának fölszámolásakor – a két Laczkfi István meggyilkolásához beleegyezését adja – még a király híve, amiért megkapja a hűtlen Prodavizi Ördög István szlavóniai várait, de néhány évvel később már az elégedetlen főurak élén találjuk. Nádorsága ideján számos megye – Abaúj?, Borsod, Liptó, Nógrád?, Szepes, Turóc – főispánja volt. |
Bebek Detrét [[1397]]-ben a nikápolyi csatában fogságba esett Ilsvai(Jolsvai) Leusták utódjaként [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] nádorrá nevezte ki, ezt a méltóságot [[1402]]-ig viselte, ám még később is, az [[1403]]-ban [[Zára|Zárában]] Magyarország királyává koronázott [[László nápolyi király|Anjou László]] okleveleiben is nádorként szerepelt. [[1397]]–[[1398]]-ban fejéri ispán. A Laczkfiak pártjának fölszámolásakor – a két Laczkfi István meggyilkolásához beleegyezését adja – még a király híve, amiért megkapja a hűtlen Prodavizi Ördög István szlavóniai várait, de néhány évvel később már az elégedetlen főurak élén találjuk. Nádorsága ideján számos megye – Abaúj?, Borsod, Liptó, Nógrád?, Szepes, Turóc – főispánja volt. |
||
[[1401]]-ben az ő vezetésével fogják el a főurak a királyt, amikor a [[Garai család|Garaiak]] és a ''siklósi liga'' túlhatalma miatt [[László nápolyi király|Nápolyi László]] híve lett. A Zsigmond király elleni [[1403]]. évi lázadás elfojtása után kegyelmet kapott, de a hatalomból kiszorulva és délvidéki birtokait elveszítve, ismeretlen esztendőben hunyt el. |
[[1401]]-ben az ő vezetésével [[A Zsigmond király elleni összeesküvés és fogsága 1401-ben|fogják el]] a főurak a királyt, amikor a [[Garai család|Garaiak]] és a ''siklósi liga'' túlhatalma miatt [[László nápolyi király|Nápolyi László]] híve lett. A Zsigmond király elleni [[1403]]. évi lázadás elfojtása után kegyelmet kapott, de a hatalomból kiszorulva és délvidéki birtokait elveszítve, ismeretlen esztendőben hunyt el. |
||
== Családja == |
== Családja == |
||
A lap 2019. július 12., 19:39-kori változata
| Bebek Detre | |
| A Magyar Királyság nádora | |
| Hivatali idő 1397 – 1402 | |
| Előd | Jolsvai Leusták |
| Utód | Garai Miklós |
| Született | születési ideje nem ismert nem ismert |
| Elhunyt | 1404 után nem ismert |
| Gyermekei | |
| Foglalkozás |
|
| Vallás | római katolikus |
Bebek Detre (14. század közepe – 1404 után) nádor.
Élete
Az Ákos nemzetségbeli Bebek család pelsőci ágának vámosi ágát alapító nagybirtokos főúr, Bebek György királynéi tárnokmester fia. Karrierjét már Nagy Lajos király udvarában kezdte: 1379-ben királynéi asztalnokmester és árvai várnagy. 1388-ban királyi zászlótartó, királynéi udvarmester volt. 1389-ben Garai Miklós bukása után horvát–dalmát és szlavón bán lett 1392-ig. Harcolt I. Tvrtko bosnyák király ellen is. 1391–1392-ben horvát–dalmát, 1392–1393-ban szörényi bán és temesi ispán, 1394–1397-ben ismét szlavón bán volt.
1398-ban macsói bán lett.
A nikápolyi csata és a Lackfiak bukása után a Bebekek néhány esztendeig az ország legbefolyásosabb famíliája. Nádorrá való kinevezése évében, Imre bátyja erdélyi vajda, ugyancsak Imre nevű fia már ekkor a horvát-szlavón-dalmát bánságot és vránai perjelséget, valamint az ezzel együttjáró dubicai grófságot bírta, Miklós fia ugyanekkor igen fiatalon a kalocsai érsekséget töltötte be, a pelsőci ágból származó unokaöccse Bebek Ferenc pedig macsói bán volt.
Bebek Detrét 1397-ben a nikápolyi csatában fogságba esett Ilsvai(Jolsvai) Leusták utódjaként Zsigmond király nádorrá nevezte ki, ezt a méltóságot 1402-ig viselte, ám még később is, az 1403-ban Zárában Magyarország királyává koronázott Anjou László okleveleiben is nádorként szerepelt. 1397–1398-ban fejéri ispán. A Laczkfiak pártjának fölszámolásakor – a két Laczkfi István meggyilkolásához beleegyezését adja – még a király híve, amiért megkapja a hűtlen Prodavizi Ördög István szlavóniai várait, de néhány évvel később már az elégedetlen főurak élén találjuk. Nádorsága ideján számos megye – Abaúj?, Borsod, Liptó, Nógrád?, Szepes, Turóc – főispánja volt.
1401-ben az ő vezetésével fogják el a főurak a királyt, amikor a Garaiak és a siklósi liga túlhatalma miatt Nápolyi László híve lett. A Zsigmond király elleni 1403. évi lázadás elfojtása után kegyelmet kapott, de a hatalomból kiszorulva és délvidéki birtokait elveszítve, ismeretlen esztendőben hunyt el.
Családja
Források
- Markó László: A magyar állam főméltóságai. Magyar Könyvklub, Bp. 2000.
- Hóman Bálint-Szekfű Gyula: Magyar történet II. kötet. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp. 1939.
