„Kovács András (filmrendező)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
kép beillesztése |
a [061] <ref> hibás központozással AWB |
||
25. sor: | 25. sor: | ||
== Életpályája == |
== Életpályája == |
||
Pszichológiát, szociológiát és esztétikát tanult [[Kolozsvár]]ott, a [[Bolyai Tudományegyetem|Bolyai Egyetemen]], majd [[Budapest]]en a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Egyetem]]en. [[1946]]-ban a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskola]] rendezői szakán folytatta tanulmányait, [[1950]]-ben diplomázott. A [[Mafilm]]hoz került [[1950]]-ben, ahol egy éven át dramaturg, majd 1951-től 1957-ig a dramaturgiai osztály vezetője volt. 1952 és 1954 között filmrendezést tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1957-ben lemondott vezetői tisztségéről, s dramaturg és rendezőasszisztensi munkákat végzett. Első játékfilmjét [[1960]]-ban rendezte ''Zápor'' címmel. Ismertté az 1964-ben készült ''Nehéz emberek'' című filmjével vált. Elnyerte a filmkritikusok díját, s az első magyar filmszemlén is díjazták. 1966-ban készítette el a [[Cseres Tibor]] regényéből készült [[Hideg napok]] című filmjét, amely az [[1942]]-es [[Újvidéki vérengzés (1942)|újvidéki vérengzést]] dolgozta fel. A film [[Karlovy Vary]]ban a Filmfesztivál fődíját kapta. [[1981]]-től [[1986]]-ig a Filmművészeti Szövetség elnöke volt. 1985-ben készítette el kétrészes filmjét [[Andrássy Katinka|Andrássy Katinkáról]], [[Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály]] feleségéről ''[[A vörös grófnő (film)|A vörös grófnő]]'' címmel. 1988-ban alelnök lett a ''Károlyi Mihály Társaság''ban. A [[Magyar Televízió]] Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt 1996 és 1998 között. [[2004]]-től a [[Magyar Mozgókép Mestere]]. Fia, [[Kovács András Bálint]] filmesztéta, az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] tanszékvezetője, lánya Kovács Eszter vágó<ref>[http://www.ekmk.hu/lexikon/talalatok3.php?beture=KOV%C3%81CS%20Andr%C3%A1s Veszprém megyei kortárs lexikon]</ref> |
Pszichológiát, szociológiát és esztétikát tanult [[Kolozsvár]]ott, a [[Bolyai Tudományegyetem|Bolyai Egyetemen]], majd [[Budapest]]en a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Egyetem]]en. [[1946]]-ban a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskola]] rendezői szakán folytatta tanulmányait, [[1950]]-ben diplomázott. A [[Mafilm]]hoz került [[1950]]-ben, ahol egy éven át dramaturg, majd 1951-től 1957-ig a dramaturgiai osztály vezetője volt. 1952 és 1954 között filmrendezést tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1957-ben lemondott vezetői tisztségéről, s dramaturg és rendezőasszisztensi munkákat végzett. Első játékfilmjét [[1960]]-ban rendezte ''Zápor'' címmel. Ismertté az 1964-ben készült ''Nehéz emberek'' című filmjével vált. Elnyerte a filmkritikusok díját, s az első magyar filmszemlén is díjazták. 1966-ban készítette el a [[Cseres Tibor]] regényéből készült [[Hideg napok]] című filmjét, amely az [[1942]]-es [[Újvidéki vérengzés (1942)|újvidéki vérengzést]] dolgozta fel. A film [[Karlovy Vary]]ban a Filmfesztivál fődíját kapta. [[1981]]-től [[1986]]-ig a Filmművészeti Szövetség elnöke volt. 1985-ben készítette el kétrészes filmjét [[Andrássy Katinka|Andrássy Katinkáról]], [[Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály]] feleségéről ''[[A vörös grófnő (film)|A vörös grófnő]]'' címmel. 1988-ban alelnök lett a ''Károlyi Mihály Társaság''ban. A [[Magyar Televízió]] Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt 1996 és 1998 között. [[2004]]-től a [[Magyar Mozgókép Mestere]]. Fia, [[Kovács András Bálint]] filmesztéta, az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] tanszékvezetője, lánya Kovács Eszter vágó.<ref>[http://www.ekmk.hu/lexikon/talalatok3.php?beture=KOV%C3%81CS%20Andr%C3%A1s Veszprém megyei kortárs lexikon]</ref> |
||
== Filmjei == |
== Filmjei == |
A lap 2019. július 12., 10:40-kori változata
Kovács András | |
A XXI. Század Társaság rendezvényén (Eifert János felvétele) | |
Született | 1925. június 20. Kide |
Elhunyt | 2017. március 11.[1] (91 évesen) Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Kovács András Bálint |
Foglalkozása | filmrendező |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1950, rendezés) |
Kitüntetései | Kossuth-díj (1970) Magyar Mozgókép Mestere (2004) |
Sírhelye | Farkasréti temető (25-7-10)[3] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács András témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kovács András (Kide, 1925. június 20. – Budapest, 2017. március 11.[4]) Kossuth-díjas és kétszeres Balázs Béla-díjas magyar filmrendező.
Életpályája
Pszichológiát, szociológiát és esztétikát tanult Kolozsvárott, a Bolyai Egyetemen, majd Budapesten a Pázmány Péter Egyetemen. 1946-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán folytatta tanulmányait, 1950-ben diplomázott. A Mafilmhoz került 1950-ben, ahol egy éven át dramaturg, majd 1951-től 1957-ig a dramaturgiai osztály vezetője volt. 1952 és 1954 között filmrendezést tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1957-ben lemondott vezetői tisztségéről, s dramaturg és rendezőasszisztensi munkákat végzett. Első játékfilmjét 1960-ban rendezte Zápor címmel. Ismertté az 1964-ben készült Nehéz emberek című filmjével vált. Elnyerte a filmkritikusok díját, s az első magyar filmszemlén is díjazták. 1966-ban készítette el a Cseres Tibor regényéből készült Hideg napok című filmjét, amely az 1942-es újvidéki vérengzést dolgozta fel. A film Karlovy Varyban a Filmfesztivál fődíját kapta. 1981-től 1986-ig a Filmművészeti Szövetség elnöke volt. 1985-ben készítette el kétrészes filmjét Andrássy Katinkáról, Károlyi Mihály feleségéről A vörös grófnő címmel. 1988-ban alelnök lett a Károlyi Mihály Társaságban. A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt 1996 és 1998 között. 2004-től a Magyar Mozgókép Mestere. Fia, Kovács András Bálint filmesztéta, az ELTE tanszékvezetője, lánya Kovács Eszter vágó.[5]
Filmjei
Játékfilmek
|
|
Tévéfilmek
- Találkozás Lukács Györggyel (1972)
- Együtt Károlyi Mihállyal (1973)
- Menekülés Magyarországra (1981)
- Weingut Őry TV (1993)
- Benkő Samu (1994-portréfilm)
- Szülőföldem (1994)
- Üzenet egykori iskolámba (1996)
- Két szólamban (2000)
- A Kallós-gyűjtemény (2001)
- Film egy regényről (2002)
- Polixéna és John (2007)
Dokumentumfilmek
- Nehéz emberek (1964)
- Extázis 7-től 10-ig (1969)
- Örökösök (1970)
- Szülőföldem, Pápa (1994)
- Volt egyszer egy egyetem (1995)
- A nehéz emberek ma (1996)
- Egy nehéz ember Kaliforniában (1996)
- Reggeltől hajnalig Válaszúton (2001)
- Egy borértő ember (2004)
Díjai
- Balázs Béla-díj (1962, 1965)
- Érdemes művész (1967)
- SZOT-díj (1968)
- Kossuth-díj (1970)
- Kiváló művész (1980)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995)
- Hazám-díj (2002)
- Magyar Mozgókép Mestere (2004)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2005)
- Radnóti Miklós antirasszista díj (2006)
Jegyzetek
- ↑ Sarkadi Zsolt: Meghalt Kovács András (HTML). 444.hu, 2017. március 11. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 26.
- ↑ MTI: Elhunyt Kovács András filmrendező (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2017. március 11. [2017. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
- ↑ Veszprém megyei kortárs lexikon
Források
- Kovács András 85 éves
- Duna tv.hu
- Beretvás Gábor: Kidétől Párizsig: egy frankomán Erdélyből (magyar nyelven). Filmtett
További információk
- 1925-ben született személyek
- 2017-ben elhunyt személyek
- Magyar filmrendezők
- Kossuth-díjasok
- Balázs Béla-díjasok
- Hazám-díjasok
- Radnóti Miklós antirasszista díjasok
- SZOT-díjasok
- A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok
- Magyar Mozgókép Mestere cím tulajdonosai