„Sárkányok a magyar mesékben” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Visszavontam az utolsó  változtatást (178.221.155.18), visszaállítva Inritter szerkesztésére
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
botok
25 802 szerkesztés
1. sor: 1. sor:
{{bedolgozandó|Sárkány}}
{{bedolgozandó|Sárkány}}
[[Kép:Petőfi János vitéz Franklin Térsulat.jpg|bélyegkép|Egy híres sárkány, aki János vitéz ellenfele [[Petőfi Sándor]] verses meséjében<ref>[http://mek.oszk.hu/08300/08306/ Petőfi Sándor: ''János vitéz'', AMICUS kiadóvállalat, Budapest, 1922.]</ref>]]
[[Kép:Petőfi János vitéz Franklin Térsulat.jpg|bélyegkép|Egy híres sárkány, aki János vitéz ellenfele [[Petőfi Sándor]] verses meséjében<ref>[http://mek.oszk.hu/08300/08306/ Petőfi Sándor: ''János vitéz'', AMICUS kiadóvállalat, Budapest, 1922.]</ref>]]
A magyar kultúrkörben a [[sárkány]] [[mítosz|mítoszok]] és [[Legenda|legendák]] ősi sárkánya, isteni [[szörny]]etege és a kincseket őrző lény, legtöbbször [[szárny]]as, [[pikkely]]es [[hüllők|hüllő]] alakjában, ám egyes esetekben a megjelenése ötvözheti más lények egyesített tulajdonságait is. A Magyar néprajzi lexikon szerint a néphit, illetve a hiedelemmondák kétféle alakban ismerik:
A magyar kultúrkörben a [[Sárkányok|sárkány]] [[mítosz]]ok és [[Legenda|legendák]] ősi sárkánya, isteni [[szörny]]etege és a kincseket őrző lény, legtöbbször [[szárny]]as, [[pikkely]]es [[hüllők|hüllő]] alakjában, ám egyes esetekben a megjelenése ötvözheti más lények egyesített tulajdonságait is. A Magyar néprajzi lexikon szerint a néphit, illetve a hiedelemmondák kétféle alakban ismerik:
*„A tarajos csúszó, tarajos [[kígyók|kígyó]] félelmetes, természetfeletti erejű kígyó. Szárnyas alakú, elöl [[ló|lóhoz]], hátul kígyóhoz hasonlít, pikkelyes kemény [[Bőr (anatómia)|bőr]]ű, hosszú [[köröm|körmű]], hosszú [[fog]]ú, [[láng]]oló tarajú; szikrát fúj, lángot hány. Színe különböző: sárga, fehér, fekete, vörös, kék, de lehet piros nyelvű, vörös testű, piros-fekete pikkelyes farkú, fekete-sárga szárnyas is.”
*„A tarajos csúszó, tarajos [[kígyók|kígyó]] félelmetes, természetfeletti erejű kígyó. Szárnyas alakú, elöl [[ló]]hoz, hátul kígyóhoz hasonlít, pikkelyes kemény [[Bőr (anatómia)|bőr]]ű, hosszú [[köröm|körmű]], hosszú [[fog]]ú, [[láng]]oló tarajú; szikrát fúj, lángot hány. Színe különböző: sárga, fehér, fekete, vörös, kék, de lehet piros nyelvű, vörös testű, piros-fekete pikkelyes farkú, fekete-sárga szárnyas is.”
*„Sárkány, mint a garabonciás lova, kapcsolatban áll a [[Vihar (időjárás)|vihar]]ral, [[jégeső]]vel és a kincsekkel. Olyan [[halak|halból]] vagy kígyóból lesz, amelyet [[mocsár]]ban, [[Kőzet|kőszirtben]] elbújva hét évig emberi [[szem]] nem látott.”
*„Sárkány, mint a garabonciás lova, kapcsolatban áll a [[Vihar (időjárás)|vihar]]ral, [[jégeső]]vel és a kincsekkel. Olyan [[halak|halból]] vagy kígyóból lesz, amelyet [[mocsár]]ban, [[Kőzet|kőszirtben]] elbújva hét évig emberi [[szem]] nem látott.”


==Korai megjelenések==
==Korai megjelenések==
A 18. század előtt a [[sárkány|sárkányok]], mint ősi hitvilág elemei jelennek meg. A legrégebbi, univerzális funkciójuk alapján az anyagi és szellemi világ közötti kapcsolatot szimbolizálják, amelyek között szabad átjárásuk van.{{refhely|Pál Edit és Újvári József|azonos=SZI}} Később általában a természeti erőkkel, jelenségekkel azonosították őket, melyeknek vagy az okozói, vagy az elmulasztói lehettek. Általánosságban kijelenthető, hogy legtöbbször a pusztító, [[villám]]ló viharokkal hozták összefüggésbe a sárkányok megjelenését, ahol a vihar [[mennydörgés]]e tulajdonképpen a sárkányok tombolása volt az [[ég]]ben {{refhely|Ortutay Gyula|azonos=MNL}}. [[Pivárcsi István]] ''[[Székelyföld]]i legendárium'' című műve<ref>[https://www.libri.hu/konyv/pivarcsi_istvan.szekelyfoldi-legendarium-1.html Pivárcsi István: Székelyföldi legendárium], libri.hu</ref> szerint az égben egymással csatározó sárkányok a farkukkal összetörték a felhőket, melyekből hatalmas özönvíz zúdúlt a magyar földekre.{{refhely|Pivárcsi István|azonos=SZL}}
A 18. század előtt a [[sárkány]]ok, mint ősi hitvilág elemei jelennek meg. A legrégebbi, univerzális funkciójuk alapján az anyagi és szellemi világ közötti kapcsolatot szimbolizálják, amelyek között szabad átjárásuk van.{{refhely|Pál Edit és Újvári József|azonos=SZI}} Később általában a természeti erőkkel, jelenségekkel azonosították őket, melyeknek vagy az okozói, vagy az elmulasztói lehettek. Általánosságban kijelenthető, hogy legtöbbször a pusztító, [[villám]]ló viharokkal hozták összefüggésbe a sárkányok megjelenését, ahol a vihar [[mennydörgés]]e tulajdonképpen a sárkányok tombolása volt az [[ég]]ben {{refhely|Ortutay Gyula|azonos=MNL}}. [[Pivárcsi István]] ''[[Székelyföld]]i legendárium'' című műve<ref>[https://www.libri.hu/konyv/pivarcsi_istvan.szekelyfoldi-legendarium-1.html Pivárcsi István: Székelyföldi legendárium], libri.hu</ref> szerint az égben egymással csatározó sárkányok a farkukkal összetörték a felhőket, melyekből hatalmas özönvíz zúdúlt a magyar földekre.{{refhely|Pivárcsi István|azonos=SZL}}


==Tulajdonságaik és létrejöttük==
==Tulajdonságaik és létrejöttük==
12. sor: 12. sor:
A középkori humanista zoológusok leírása és ábrázolása szerint: pikkelyes, krokodilhoz hasonló állat, hosszú farokkal és denevérszárnyakkal. [[Miskolczi Gáspár]] is a [[17. század]] végén azonban azt írta: „''semmi szárnyuk nints, hanem tsak igen vén és meg nevekedett Kígyók.''”<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-1121.html Magyar Néprajzi Lexikon - sárkány], mek.oszk.hu</ref>
A középkori humanista zoológusok leírása és ábrázolása szerint: pikkelyes, krokodilhoz hasonló állat, hosszú farokkal és denevérszárnyakkal. [[Miskolczi Gáspár]] is a [[17. század]] végén azonban azt írta: „''semmi szárnyuk nints, hanem tsak igen vén és meg nevekedett Kígyók.''”<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-1121.html Magyar Néprajzi Lexikon - sárkány], mek.oszk.hu</ref>
A mitikus keveréklény a sárkány, a magyar kultúrkörben is - egyéb lényekkel együtt - a Sátán-szimbólumok (baziliszkusz, béka, boszorkány, denevér, gyík,egér, farkas, kaméleon, kecskebak, kígyó, kutya, légy, macska, majom, medve, mókus, oroszlán, pók, róka, sárkány, varjú) között szerepel.<ref>[http://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm Szimbólumtár Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából], balassikiado.hu</ref>
A mitikus keveréklény a sárkány, a magyar kultúrkörben is - egyéb lényekkel együtt - a Sátán-szimbólumok (baziliszkusz, béka, boszorkány, denevér, gyík,egér, farkas, kaméleon, kecskebak, kígyó, kutya, légy, macska, majom, medve, mókus, oroszlán, pók, róka, sárkány, varjú) között szerepel.<ref>[http://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm Szimbólumtár Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából], balassikiado.hu</ref>
Habár a [[legendárium|legendáriumok]] nem nyújtanak teljes körű információt a sárkányok létrejöttével kapcsolatban, egyes területeken elfogadott tény volt, hogy a sárkányok valamilyen más állatból alakulnak ki.
Habár a [[legendárium]]ok nem nyújtanak teljes körű információt a sárkányok létrejöttével kapcsolatban, egyes területeken elfogadott tény volt, hogy a sárkányok valamilyen más állatból alakulnak ki.


A [[Csallóköz]] vidékén például úgy hitték, hogy a sárkány vagy öreg [[csuka|csukából]], vagy pedig 7 , vagy 13 éves [[kakas (állat)|kakasból]] alakul ki, amikor az előbbi vagy beleveti magát az iszapba, vagy az utóbbi esetében a házi rejtekébe vonul, ahonnan csak a [[Garabonciás]] tudja kibűvölni, már sárkány alakjában. {{refhely|Csaplár Benedek|azonos=CSB}} Máshol úgy tartották, hogy a sárkányok születhetnek más sárkányoktól is, ahol a nőstény 7 évig hordja ki a fiát és 7 évig szoptatja. {{refhely|Ortutay Gyula|azonos=ORT}} Az ősi magyar [[hit (filozófia)|hitvilág]] szerint a sárkányok általában kétféle alakban jelenhetnek meg. Első, a már említett Garabonciás által megszelídíthető, hátasként használatos lény, míg a második elgondolás szerint a sárkányok tarajos csúszómászóhoz, hüllőhöz hasonlatos lények hosszú karmokkal és fogakkal, illetve különböző színű pikkelyekkel, melyet nehezen üt át a kard. Odvakban, barlangokban tanyáznak, és bizonyos történetekben tűzokádó képességekkel is rendelkeznek.
A [[Csallóköz]] vidékén például úgy hitték, hogy a sárkány vagy öreg [[csuka|csukából]], vagy pedig 7 , vagy 13 éves [[kakas (állat)|kakasból]] alakul ki, amikor az előbbi vagy beleveti magát az iszapba, vagy az utóbbi esetében a házi rejtekébe vonul, ahonnan csak a [[Garabonciás]] tudja kibűvölni, már sárkány alakjában. {{refhely|Csaplár Benedek|azonos=CSB}} Máshol úgy tartották, hogy a sárkányok születhetnek más sárkányoktól is, ahol a nőstény 7 évig hordja ki a fiát és 7 évig szoptatja. {{refhely|Ortutay Gyula|azonos=ORT}} Az ősi magyar [[hit (filozófia)|hitvilág]] szerint a sárkányok általában kétféle alakban jelenhetnek meg. Első, a már említett Garabonciás által megszelídíthető, hátasként használatos lény, míg a második elgondolás szerint a sárkányok tarajos csúszómászóhoz, hüllőhöz hasonlatos lények hosszú karmokkal és fogakkal, illetve különböző színű pikkelyekkel, melyet nehezen üt át a kard. Odvakban, barlangokban tanyáznak, és bizonyos történetekben tűzokádó képességekkel is rendelkeznek.


==Szerepük==
==Szerepük==
Bár a korai elbeszélésekben nincs [[kincs|kincsőrző]] szerepük, a későbbi évszázadokban már megjelentek az [[arany|aranyat]], drágakövet őrző sárkányok is, amiben nagy szerepe volt annak, hogy a sárkány alakja egyre jobban átkerült a gyermekmesékbe a [[19. század]]i illetve a korai [[20. század]]i magyar irodalomban, ahol a sárkány legtöbbször ijesztő és gonosz lényként jelenik meg. A történet szempontjából a fő szerepük a cselekmény beindítása, illetve a hős cselekvésre késztetése. Ezekben a történetekben általánosságban nem csak kincset őriznek, hanem királykisasszonyokat is elrabolnak, így a [[hős]] feladata a sárkány legyőzése mellett a lány kiszabadítása is a rettegett szörny karmaiból, elnyerve annak szerelmét, illetve egyúttal önmaga számára a dicsőséget is. {{refhely|Vladimir Propp|azonos=VLA}}
Bár a korai elbeszélésekben nincs [[kincs]]őrző szerepük, a későbbi évszázadokban már megjelentek az [[arany]]at, drágakövet őrző sárkányok is, amiben nagy szerepe volt annak, hogy a sárkány alakja egyre jobban átkerült a gyermekmesékbe a [[19. század]]i illetve a korai [[20. század]]i magyar irodalomban, ahol a sárkány legtöbbször ijesztő és gonosz lényként jelenik meg. A történet szempontjából a fő szerepük a cselekmény beindítása, illetve a hős cselekvésre késztetése. Ezekben a történetekben általánosságban nem csak kincset őriznek, hanem királykisasszonyokat is elrabolnak, így a [[hős]] feladata a sárkány legyőzése mellett a lány kiszabadítása is a rettegett szörny karmaiból, elnyerve annak szerelmét, illetve egyúttal önmaga számára a dicsőséget is. {{refhely|Vladimir Propp|azonos=VLA}}


==Sárkányok a magyar gyermekmesékben==
==Sárkányok a magyar gyermekmesékben==
37. sor: 37. sor:
A magyar sárkányok – külföldi rokonaikhoz hasonlóan – orrlikaikon vagy szájukon keresztül gyakorta tüzet, de legalábbis füstöt okádnak. Benedek Elek
A magyar sárkányok – külföldi rokonaikhoz hasonlóan – orrlikaikon vagy szájukon keresztül gyakorta tüzet, de legalábbis füstöt okádnak. Benedek Elek
''A fekete havas'' című meséjében azonban a hétfejű tűzokádó sárkányt is legyőzi a legkisebb királyfi:
''A fekete havas'' című meséjében azonban a hétfejű tűzokádó sárkányt is legyőzi a legkisebb királyfi:
{{idézet2|''Hát - Uram, [[Jézus|Jézus Krisztus]], adj egy kicsi spirituszt!{{jegyzet|Itt: lélek, szellem, tehetség jelentéssel}} - alighogy az idősebb királyfiknak bekoppant a szemük, jött a hétfejű sárkány, s a hét szájából szakadt a láng hét rőffel előre.''
{{idézet2|''Hát - Uram, [[Jézus|Jézus Krisztus]], adj egy kicsi spirituszt!{{jegyzet|Itt: lélek, szellem, tehetség jelentéssel}} - alighogy az idősebb királyfiknak bekoppant a szemük, jött a hétfejű sárkány, s a hét szájából szakadt a láng hét rőffel előre.''
''- Gyere, gyere - mondá a kicsi királyfi -, emberedre találsz! -''
''- Gyere, gyere - mondá a kicsi királyfi -, emberedre találsz! -''
''Hej, hogy megküzdöttek, hogy megerősködtek, de hogy! Még a föld is rengett belé, ahogy össze - összecsaptak, de a kicsi királyfi bizony nem költötte fel a bátyjait. Meggyőzte ő egymaga is a hétfejű sárkányt. Hanem aztán ennek annyi vére folyt ki, hogy csakugyan egy égő szikra sem maradt a tűzből.''|Benedek Elek ''A fekete havas'' (részlet)<ref>[http://mek.oszk.hu/04800/04833/04833.pdf Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág 1. A csodaszarvas - A fekete havas], mek.oszk.hu</ref>}}
''Hej, hogy megküzdöttek, hogy megerősködtek, de hogy! Még a föld is rengett belé, ahogy össze - összecsaptak, de a kicsi királyfi bizony nem költötte fel a bátyjait. Meggyőzte ő egymaga is a hétfejű sárkányt. Hanem aztán ennek annyi vére folyt ki, hogy csakugyan egy égő szikra sem maradt a tűzből.''|Benedek Elek ''A fekete havas'' (részlet)<ref>[http://mek.oszk.hu/04800/04833/04833.pdf Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág 1. A csodaszarvas - A fekete havas], mek.oszk.hu</ref>}}
45. sor: 45. sor:
==A fejek száma==
==A fejek száma==
Ezekkel a sorokkal kezdődik a [[Balaton]] legendája: ''„Valamikor réges-régen élt Bakony erdejében egy hatalmas sárkány, akinek huszonnégy feje volt. Mind a huszonnégy fejéből lángcsóvák csaptak ki, ha nem kapta meg napi táplálékát: huszonnégy gyönyörű lányt. Egy napon aztán a környék legerősebb legényének, Balatonnak a mátkájára került sor –”''<ref>[http://www.egry-keszthely.hu/Iskola/Aktualis/Rajzp/Mesek_2017/A%20Balaton%20keletkez%C3%A9se.pdf A Balaton keletkezése (monda)], egry-keszthely.hu</ref>
Ezekkel a sorokkal kezdődik a [[Balaton]] legendája: ''„Valamikor réges-régen élt Bakony erdejében egy hatalmas sárkány, akinek huszonnégy feje volt. Mind a huszonnégy fejéből lángcsóvák csaptak ki, ha nem kapta meg napi táplálékát: huszonnégy gyönyörű lányt. Egy napon aztán a környék legerősebb legényének, Balatonnak a mátkájára került sor –”''<ref>[http://www.egry-keszthely.hu/Iskola/Aktualis/Rajzp/Mesek_2017/A%20Balaton%20keletkez%C3%A9se.pdf A Balaton keletkezése (monda)], egry-keszthely.hu</ref>
Egyes mesékben egyfejűtől huszonnégy fejű sárkányig bármi előfordulhat , habár a magyar mesevilág specialitása a hétfejű sárkány. A fejek számát tekintve a leggyakoribb [[7 (szám)|hetes számon]] kívül gyakori a [[3 (szám)|hármas]] és [[12 (szám)|tizenkettes]] is, ami érthető, mert e számok mindegyike mély szimbolikus tartalommal bír, nemcsak a magyar mesékben, de a legkülönbözőbb népek mitológiáiban és vallásaiban is.
Egyes mesékben egyfejűtől huszonnégy fejű sárkányig bármi előfordulhat , habár a magyar mesevilág specialitása a hétfejű sárkány. A fejek számát tekintve a leggyakoribb [[7 (szám)|hetes számon]] kívül gyakori a [[3 (szám)|hármas]] és [[12 (szám)|tizenkettes]] is, ami érthető, mert e számok mindegyike mély szimbolikus tartalommal bír, nemcsak a magyar mesékben, de a legkülönbözőbb népek mitológiáiban és vallásaiban is.


A népszerű televíziósorozat bábsárkányának Süsünek, mintegy [[Epitheton ornans|eposzi jelző]]jévé vált, hogy ő „az egyfejű”; az ő történetében az egy fej testi fogyatékosságnak számít; emiatt testvérei csúfolják, apja kitagadja.
A népszerű televíziósorozat bábsárkányának Süsünek, mintegy [[Epitheton ornans|eposzi jelző]]jévé vált, hogy ő „az egyfejű”; az ő történetében az egy fej testi fogyatékosságnak számít; emiatt testvérei csúfolják, apja kitagadja.


Előfordul, hogy egyazon mesében több sárkány is szerepel: a történet előrehaladtával a hős egyre több fejű sárkányokkal találkozik, s ezek – fejeik számával egyenes arányban – egyre veszélyesebbek. A fokozatosság Süsü történetében is megjelenik, igaz, csak narratív szinten: „Nekem például már csak egy fejem van! Az apámnak három van! A nagyapámnak hét volt, a dédapámnak tizenkettő, az ükapámnak huszonnégy.”
Előfordul, hogy egyazon mesében több sárkány is szerepel: a történet előrehaladtával a hős egyre több fejű sárkányokkal találkozik, s ezek – fejeik számával egyenes arányban – egyre veszélyesebbek. A fokozatosság Süsü történetében is megjelenik, igaz, csak narratív szinten: „Nekem például már csak egy fejem van! Az apámnak három van! A nagyapámnak hét volt, a dédapámnak tizenkettő, az ükapámnak huszonnégy.”

A lap 2019. július 11., 20:30-kori változata

 Ezt a szócikket be kellene dolgozni a Sárkány szócikkbe. A bedolgozás után ezt a cikket törölni kell, vagy – amennyiben a szócikk címe előfordulhat a keresésben – átirányítássá alakítani. A megbeszélésbe a vitalapon kapcsolódhatsz be.
Egy híres sárkány, aki János vitéz ellenfele Petőfi Sándor verses meséjében[1]

A magyar kultúrkörben a sárkány mítoszok és legendák ősi sárkánya, isteni szörnyetege és a kincseket őrző lény, legtöbbször szárnyas, pikkelyes hüllő alakjában, ám egyes esetekben a megjelenése ötvözheti más lények egyesített tulajdonságait is. A Magyar néprajzi lexikon szerint a néphit, illetve a hiedelemmondák kétféle alakban ismerik:

  • „A tarajos csúszó, tarajos kígyó félelmetes, természetfeletti erejű kígyó. Szárnyas alakú, elöl lóhoz, hátul kígyóhoz hasonlít, pikkelyes kemény bőrű, hosszú körmű, hosszú fogú, lángoló tarajú; szikrát fúj, lángot hány. Színe különböző: sárga, fehér, fekete, vörös, kék, de lehet piros nyelvű, vörös testű, piros-fekete pikkelyes farkú, fekete-sárga szárnyas is.”
  • „Sárkány, mint a garabonciás lova, kapcsolatban áll a viharral, jégesővel és a kincsekkel. Olyan halból vagy kígyóból lesz, amelyet mocsárban, kőszirtben elbújva hét évig emberi szem nem látott.”

Korai megjelenések

A 18. század előtt a sárkányok, mint ősi hitvilág elemei jelennek meg. A legrégebbi, univerzális funkciójuk alapján az anyagi és szellemi világ közötti kapcsolatot szimbolizálják, amelyek között szabad átjárásuk van.[2] Később általában a természeti erőkkel, jelenségekkel azonosították őket, melyeknek vagy az okozói, vagy az elmulasztói lehettek. Általánosságban kijelenthető, hogy legtöbbször a pusztító, villámló viharokkal hozták összefüggésbe a sárkányok megjelenését, ahol a vihar mennydörgése tulajdonképpen a sárkányok tombolása volt az égben [3]. Pivárcsi István Székelyföldi legendárium című műve[4] szerint az égben egymással csatározó sárkányok a farkukkal összetörték a felhőket, melyekből hatalmas özönvíz zúdúlt a magyar földekre.[5]

Tulajdonságaik és létrejöttük

Sárkányok, középkori zoológusok leírása és ábrázolása

A középkori humanista zoológusok leírása és ábrázolása szerint: pikkelyes, krokodilhoz hasonló állat, hosszú farokkal és denevérszárnyakkal. Miskolczi Gáspár is a 17. század végén azonban azt írta: „semmi szárnyuk nints, hanem tsak igen vén és meg nevekedett Kígyók.”[6] A mitikus keveréklény a sárkány, a magyar kultúrkörben is - egyéb lényekkel együtt - a Sátán-szimbólumok (baziliszkusz, béka, boszorkány, denevér, gyík,egér, farkas, kaméleon, kecskebak, kígyó, kutya, légy, macska, majom, medve, mókus, oroszlán, pók, róka, sárkány, varjú) között szerepel.[7] Habár a legendáriumok nem nyújtanak teljes körű információt a sárkányok létrejöttével kapcsolatban, egyes területeken elfogadott tény volt, hogy a sárkányok valamilyen más állatból alakulnak ki.

A Csallóköz vidékén például úgy hitték, hogy a sárkány vagy öreg csukából, vagy pedig 7 , vagy 13 éves kakasból alakul ki, amikor az előbbi vagy beleveti magát az iszapba, vagy az utóbbi esetében a házi rejtekébe vonul, ahonnan csak a Garabonciás tudja kibűvölni, már sárkány alakjában. [8] Máshol úgy tartották, hogy a sárkányok születhetnek más sárkányoktól is, ahol a nőstény 7 évig hordja ki a fiát és 7 évig szoptatja. [9] Az ősi magyar hitvilág szerint a sárkányok általában kétféle alakban jelenhetnek meg. Első, a már említett Garabonciás által megszelídíthető, hátasként használatos lény, míg a második elgondolás szerint a sárkányok tarajos csúszómászóhoz, hüllőhöz hasonlatos lények hosszú karmokkal és fogakkal, illetve különböző színű pikkelyekkel, melyet nehezen üt át a kard. Odvakban, barlangokban tanyáznak, és bizonyos történetekben tűzokádó képességekkel is rendelkeznek.

Szerepük

Bár a korai elbeszélésekben nincs kincsőrző szerepük, a későbbi évszázadokban már megjelentek az aranyat, drágakövet őrző sárkányok is, amiben nagy szerepe volt annak, hogy a sárkány alakja egyre jobban átkerült a gyermekmesékbe a 19. századi illetve a korai 20. századi magyar irodalomban, ahol a sárkány legtöbbször ijesztő és gonosz lényként jelenik meg. A történet szempontjából a fő szerepük a cselekmény beindítása, illetve a hős cselekvésre késztetése. Ezekben a történetekben általánosságban nem csak kincset őriznek, hanem királykisasszonyokat is elrabolnak, így a hős feladata a sárkány legyőzése mellett a lány kiszabadítása is a rettegett szörny karmaiból, elnyerve annak szerelmét, illetve egyúttal önmaga számára a dicsőséget is. [10]

Sárkányok a magyar gyermekmesékben

Benedek Elek író

A magyar gyermekmesékben rendkívül gyakran ábrázolásra kerül a sárkány alakja, ahol kezdetben a hős-ellenség ellentétében jelent meg. Érdemes megemlíteni, hogy ezekben a történetekben a sárkányoknak antropomorf, ellenséges lények, akik legtöbbször nagyon is emberi tulajdonságokkal vannak felruházva. Nem vetik meg a vigasságokat sokszor a bort sem, illetve torzsalkodó vitákba is mélyedhetnek a hőssel a küzdelmük előtt vagy közben. Benedek Elek (író), Illyés Gyula, illetve Ipolyi Arnold történeteiben felfedezhetőek fel legjobban a sárkányoknak ezen tulajdonságai.

Süsü a kitaszított, egyfejű, pikkelyes sárkány barátjával a királyfival

Benedek Elek János diák című meséjében[11] a sárkány „nagyokat szippog az orrával”, a Hajnalban pedig az is megemlítésre kerül Benedek Elek által az, hogy a sárkányok lakhelye tulajdonképpen Sárkányország, ahová a hősnek le kell utaznia. [12] Ipolyi Arnold Népmesegyűjteményében, illetve Illyés Gyula Hetvenhét Magyar Népmeséjében pedig a fiatal vitéz, vagy szegény sorsú fiú viadala kerül előtérbe a sárkánnyal, ahol a lény legyőzése egyúttal a hős felnőttkorba lépését is szimbolizálja. [13]

Érdekesség, hogy ezekben a mesékben a többfejű sárkány képe is megjelenik 6,12, vagy 24 fejű bestia képében, de nem ritka a 9 fejű sárkány történetbe építése sem, ennek oka a számok szimbolikus szereppel való felruházásában keresendő, ami a magyar folklórban kiemelt jelentőséggel bír. Az 1970-es évek környékén azonban változás köszöntött be: az agresszív, ellenséges lény képét felváltotta barátságos, bölcs sárkány képe, akit már a hősnek nem érdemes, és nem is szabad legyőznie. Lázár Ervin Hétfejű Tündérében a csúnya fiú egyetlen reménye, hogyha megöli a hétfejű tündért (=sárkányt), akkor ki lesz gyógyítva a csúfságából. Azonban mielőtt végre tudná hajtani végleg a feladatot, a lény szemébe néz, ahol megpillantja annak jóságát, és egyúttal rájön a saját tettének súlyára is. [14] Csukás István Süsüjében pedig nemcsak Süsü sajátosan barátságos természete az újdonság; a sárkánynak egy feje van, ami egyben a kitaszítottságát is jelképezi a többfejű sárkányközösségből. [15] Csukás kiemelt hangsúlyt fektet a sárkány érzelmes oldalának bemutatására, amivel a gyerekek könnyen tudnak azonosulni.

Repülés

A sárkányok félelmetes volta többek között abból ered, hogy így vagy úgy, de képesek repülni. A már említett sárkányember táltos lovakat használ, de a sárkányok többsége saját erőből, többnyire szárnyakkal repül. Az ecsedi-láp sárkánya, a sárkánykígyó hiedelemmondáinkban a garabonciás hátaslovaként szolgált.[16] A naphajú királylányt elrabló sárkánynak villámló szárnyai vannak. Süsü, aki egyáltalán nem repül, ritka kivételnek számít.

Tűzokádás

Az ecsedi-láphoz több népmonda is fűződik, mely szerint hatalmas sárkány tanyázott az irdatlan mocsárban. Amit a Báthoriak egyik őse Opos vitéz ölt meg, emiatt került a családi címerbe a három sárkányfog[17] és a Sárkány Lovagrend jelvénye, a farkával nyaka köré tekeredő, azaz önmagát megfojtó sárkánykígyó, egy Uroborosz

A magyar sárkányok – külföldi rokonaikhoz hasonlóan – orrlikaikon vagy szájukon keresztül gyakorta tüzet, de legalábbis füstöt okádnak. Benedek Elek A fekete havas című meséjében azonban a hétfejű tűzokádó sárkányt is legyőzi a legkisebb királyfi:

„ Hát - Uram, Jézus Krisztus, adj egy kicsi spirituszt![18] - alighogy az idősebb királyfiknak bekoppant a szemük, jött a hétfejű sárkány, s a hét szájából szakadt a láng hét rőffel előre.

- Gyere, gyere - mondá a kicsi királyfi -, emberedre találsz! - Hej, hogy megküzdöttek, hogy megerősködtek, de hogy! Még a föld is rengett belé, ahogy össze - összecsaptak, de a kicsi királyfi bizony nem költötte fel a bátyjait. Meggyőzte ő egymaga is a hétfejű sárkányt. Hanem aztán ennek annyi vére folyt ki, hogy csakugyan egy égő szikra sem maradt a tűzből.

”
– Benedek Elek A fekete havas (részlet)[19]

Csukás István Mirr-Murr kandúr kalandjai című modern mesesorozatában, A hétfejű tűzokádó sárkány című epizód bájos könnyező sárkányának mind a hét feje segítséget kér a tűz csiholáshoz.[20]

A fejek száma

Ezekkel a sorokkal kezdődik a Balaton legendája: „Valamikor réges-régen élt Bakony erdejében egy hatalmas sárkány, akinek huszonnégy feje volt. Mind a huszonnégy fejéből lángcsóvák csaptak ki, ha nem kapta meg napi táplálékát: huszonnégy gyönyörű lányt. Egy napon aztán a környék legerősebb legényének, Balatonnak a mátkájára került sor –”[21] Egyes mesékben egyfejűtől huszonnégy fejű sárkányig bármi előfordulhat , habár a magyar mesevilág specialitása a hétfejű sárkány. A fejek számát tekintve a leggyakoribb hetes számon kívül gyakori a hármas és tizenkettes is, ami érthető, mert e számok mindegyike mély szimbolikus tartalommal bír, nemcsak a magyar mesékben, de a legkülönbözőbb népek mitológiáiban és vallásaiban is.

A népszerű televíziósorozat bábsárkányának Süsünek, mintegy eposzi jelzőjévé vált, hogy ő „az egyfejű”; az ő történetében az egy fej testi fogyatékosságnak számít; emiatt testvérei csúfolják, apja kitagadja.

Előfordul, hogy egyazon mesében több sárkány is szerepel: a történet előrehaladtával a hős egyre több fejű sárkányokkal találkozik, s ezek – fejeik számával egyenes arányban – egyre veszélyesebbek. A fokozatosság Süsü történetében is megjelenik, igaz, csak narratív szinten: „Nekem például már csak egy fejem van! Az apámnak három van! A nagyapámnak hét volt, a dédapámnak tizenkettő, az ükapámnak huszonnégy.”

Fokozatosság

A sárkányokkal való küzdelem gyakori eleme a fokozatos történetépítés. Ez, mint láttuk, elsősorban a fejek számában nyilvánul meg, de más eszközök is vannak. A tizenhárom hattyú című mesében a sárkány ereje az élet borában rejlik, amihez nehéz hozzájutni: a bor a pincében található kőhordóban, azon belül egy vas-, réz-, ezüst-, arany-, végül egy gyémánthordóban volt elrejtve. Benedek Elek Kondás Jankó című meséjében[22] a főhős a mind erősebb sárkányokkal azok ólom-, ezüst- és aranyvárában küzd meg.

Egyéb

A sárkányok kisebb-nagyobb mértékben antropomorfok, azaz emberi tulajdonságokkal vannak felruházva. Képesek ember módjára enni, inni, beszélni és ruházkodni. A lóvátett sárkányban a sárkány naiv, hiszékeny, ezért könnyű túljárni az eszén. Süsü „szelíd volt, mint a bárány, félénk volt, mint egy kecskegida, jámbor volt, mint egy kolduló barát. Amúgy persze külsőre pontosan olyan behemót nagy volt ő is, mint a többi sárkány! De csak külsőre! Belül meg, mint egy kis egér.”

Jegyzetek

  1. ↑ Petőfi Sándor: János vitéz, AMICUS kiadóvállalat, Budapest, 1922.
  2. ↑ Pál Edit és Újvári József
  3. ↑ Ortutay Gyula
  4. ↑ Pivárcsi István: Székelyföldi legendárium, libri.hu
  5. ↑ Pivárcsi István
  6. ↑ Magyar Néprajzi Lexikon - sárkány, mek.oszk.hu
  7. ↑ Szimbólumtár Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából, balassikiado.hu
  8. ↑ Csaplár Benedek
  9. ↑ Ortutay Gyula
  10. ↑ Vladimir Propp
  11. ↑ Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág 2. A fekete kisasszony - János diák
  12. ↑ Benedek Elek
  13. ↑ Illyés Gyula
  14. ↑ Lázár Ervin
  15. ↑ Csukás István
  16. ↑ Erdész Sándor: Báthori Gábor a történeti mondákban , acta.bibl.u-szeged.hu
  17. ↑ Szekeres Attila István: Címerében három farkasfog, muvelodes.ro
  18. ↑ Itt: lélek, szellem, tehetség jelentéssel
  19. ↑ Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág 1. A csodaszarvas - A fekete havas, mek.oszk.hu
  20. ↑ Mirr Murr Kandur Kalandjai A Hétfejü Tüzokádó Sárkány, dailymotion.com
  21. ↑ A Balaton keletkezése (monda), egry-keszthely.hu
  22. ↑ Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág 2. A fekete kisasszony - Kondás Jankó, mek.oszk.hu

Források

Könyvek

  • ↑ SZI: Pál Edit és Újvári József. Szimbólumtár: Jelképek, motívumok témák az egyetemes és a magyar kultúrából (magyar nyelven) (2005) 
  • ↑ MNL: Ortutay Gyula. Magyar Néprajzi Lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó (2005) 
  • ↑ SZL: Pivárcsi István. Székelyföldi Legendárium (magyar nyelven). Új Palatinus Könyvesház Kft (2008) 
  • ↑ SZI: Pál Edit és Újvári József. Szimbólumtár: Jelképek, motívumok témák az egyetemes és a magyar kultúrából (magyar nyelven) (2005) 
  • ↑ ORT: Ortutay Gyula. Magyar néprajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó (1977) 
  • ↑ VLA: Vladimir Propp. A Mese Morfológiája (magyar nyelven). Osiris Kiadó (2005) 
  • ↑ BEN: Benedek Elek. Magyar mese-és mondavilág I-III (magyar nyelven). Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó (1989) 
  • ↑ ILL: Illyés Gyula. Hetvenhét Magyar Népmese (magyar nyelven). Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó (1977) 
  • ↑ LAZ: Lázár Ervin. A Hétfejű Tündér (magyar nyelven). Madách Könyvkiadó (1973) 
  • ↑ CSU: Csukás István. Süsü, a sárkány (magyar nyelven). RTV Minerva (1975) 

Cikkek

  • ↑ CSB: Csaplár Benedek (2007). „Csallóközi, Különösen Dunaszerdahely - Táji Népszokások”. Népismereti Adalékok 1. (2), 495. o.  

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sárkányok_a_magyar_mesékben&oldid=21509587”