„Négyigenes népszavazás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
356. sor: | 356. sor: | ||
|- |
|- |
||
|1. |
|1. |
||
|<small> |
|<small>elnökválasztás</small> |
||
|align=right style="background-color:#FFDF80"|{{formatnum:2145023}} |
|align=right style="background-color:#FFDF80"|{{formatnum:2145023}} |
||
|align=right|{{formatnum:2138619}} |
|align=right|{{formatnum:2138619}} |
||
386. sor: | 386. sor: | ||
|- |
|- |
||
|4. |
|4. |
||
|<small> |
|<small>munkásőrség</small> |
||
|align=right style="background-color:#FFDF80"|{{formatnum:4054977}} |
|align=right style="background-color:#FFDF80"|{{formatnum:4054977}} |
||
|align=right|{{formatnum:216551}} |
|align=right|{{formatnum:216551}} |
A lap 2019. július 10., 09:23-kori változata
Magyarországi népszavazások |
---|
|
A „négyigenes” népszavazás Magyarország köztársasággá válásának folyamán, négy párt kezdeményezésére kiírt népszavazás, a köztársasági elnök választásának módjáról, a Munkásőrség megszüntetéséről, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vagyonelszámolásáról és a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről szólt.
A szavazás érvényes és eredményes lett. A köztársasági elnök megválasztásáról szóló kérdés eredménye a legszorosabb a magyar népszavazások történetében, csupán 6101 szavazat (0,14%) döntött.
Előzmények
1989. szeptember 18-án véget értek a magyarországi rendszerváltást előkészitő nemzeti kerekasztal-tárgyalások. A megállapodás szerint még a tavaszi első szabad választások előtt, 1990. január 7-én megtartották volna a közvetlen elnökválasztást. Ezt a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elfogadta, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) nem, mert a közvetlen elnökválasztáson nagy valószínűséggel az akkor rendkívül népszerű Pozsgay Imre államminiszter, a népi baloldalhoz tartozó kommunista politikus győzött volna.
Az MSZMP és az MDF terveit keresztülhúzó népszavazás ötlete az SZDSZ vezetőitől eredt, ehhez csatlakozott három másik párt. A kérdéseket úgy fogalmazták meg, hogy az azokra adott „igen” válasz a kezdeményezők álláspontját tükrözze.
A kezdeményezők
Négy párt közösen kezdeményezte a népszavazást:
- Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ)
- Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz)
- Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP)
- Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP)
A négy kérdés
# | Téma | A hivatalos kérdés |
---|---|---|
1. | elnökválasztás | Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? |
2. | munkahelyek | Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? |
3. | pártvagyon | Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében levő vagyonról? |
4. | munkásőrség | Feloszlassák-e a Munkásőrséget? |
Kampány
A kezdeményező SZDSZ-en kívül a „négy igen” oldalán állt a Fidesz, a Petrasovits Anna-féle Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt is. A négy szervezet november 8-án közös felhívást bocsátott ki, melyben a népszavazáson való részvételre és négy „igen”-szavazat leadására kérték a választópolgárokat. „Aki otthon marad, a múltra szavaz!” – lehetett olvasni plakátokon, szórólapokon.
Az MDF, mely az aláírásgyűjtés időszakában a háttérbe húzódott, nem kívánt hozzácsapódni a szemben álló oldalak egyikéhez sem, ezért a bojkottfelhívást választotta. „Nem megyünk el, nem szavazunk” – jelentette be Csengey Dénes a tévé híradójában. Az emberek többsége így is elment szavazni, viszont nem maradt tekintélyes ellenzéki szervezet, mely az első kérdésre a „nem”-et ajánlotta volna követőinek.
A szavazás menete
A szavazást 1989. november 26-án bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 18 órás urnazárásig.
Részvétel
- Hét szavazópolgárra öt távolmaradó jutott
A 8 millió szavazásra jogosult polgárból 4½ millió vett részt a népszavazáson (58%). Az érvénytelen szavazatok száma az egyes kérdésekre 225 ezer és 255 ezer között mozgott (5,0%-5,6%).
A részvételi hajlandóság jelentősen eltért az ország különböző területein. A legmagasabb arányban az ország nyugati részén mentek el szavazni (Vas és Győr-Sopron megye, 69-70%), a legkevesebben pedig a keleti megyékben (Hadjú-Bihar és Szabolcs-Szatmár, 51-52%).
Országrész | Választó- jogosult |
Szavazó | Részvétel |
---|---|---|---|
Dunántúl 9 megye |
2 358 239 | 1 443 361 | 61,21% |
Közép-Magyarország a főváros és Pest megye |
2 221 215 | 1 305 992 | 58,80% |
Alföld és Észak 9 megye |
3 219 605 | 1 777 249 | 55,20% |
Összesen | 7 799 059 | 4 526 602 | 58,04% |
Részvételi adatok megyei bontásban | |||
---|---|---|---|
Megye főváros |
Választó- jogosult |
Szavazó | Részvétel |
Baranya | 317 370 | 189 451 | 59,69% |
Bács-Kiskun | 419 662 | 227 671 | 54,25% |
Békés | 314 754 | 178 779 | 56,80% |
Borsod-Abaúj-Zemplén | 576 421 | 316 331 | 54,88% |
Csongrád | 328 329 | 182 454 | 55,57% |
Fejér | 302 105 | 175 264 | 58,01% |
Győr-Sopron | 318 593 | 219 172 | 68,79% |
Hajdú-Bihar | 403 033 | 205 770 | 51,06% |
Heves | 255 140 | 158 629 | 62,17% |
Komárom | 232 735 | 140 120 | 60,21% |
Nógrád | 177 171 | 109 540 | 61,83% |
Pest | 705 081 | 404 381 | 57,35% |
Somogy | 266 157 | 148 255 | 55,70% |
Szabolcs-Szatmár | 419 876 | 219 316 | 52,23% |
Szolnok | 325 219 | 178 759 | 54,97% |
Tolna | 192 845 | 111 884 | 58,02% |
Vas | 209 073 | 145 952 | 69,81% |
Veszprém | 281 871 | 174 503 | 61,91% |
Zala | 237 490 | 138 760 | 58,43% |
Budapest (főváros) | 1 516 134 | 901 611 | 59,47% |
Összesen | 7 799 059 | 4 526 602 | 58,04% |
Eredmények
Kérdés | Szavazat | Arány | Eredmény | |||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
✓ igen | ✗ nem | +/– | ✓ igen | ✗ nem | +/– | |||
1. | elnökválasztás | 2 145 023 | 2 138 619 | 6 404 | 50,07% | 49,93% | +0,15% | ✓ igen |
2. | munkahelyek | 4 088 383 | 208 474 | 3 879 909 | 95,14% | 4,85% | +90,29% | ✓ igen |
3. | pártvagyon | 4 101 413 | 198 987 | 3 902 426 | 95,37% | 4,63% | +90,75% | ✓ igen |
4. | munkásőrség | 4 054 977 | 216 551 | 3 838 426 | 94,93% | 5,07% | +89,86% | ✓ igen |
Politikai következmények
Három kérdésben elsöprő módon nyilvánult meg a népakarat. A negyedik kérdésben csak csekély többséggel győzött a kezdeményezők szándéka.
Ezzel meghiúsult a tervezett közvetlen köztársasági elnök-választás. Az SZDSZ és a Fidesz jelentősen növelte ismertségét és népszerűségét, ami hozzájárult sikeres tavaszi választási szereplésükhöz. Az első szabad parlamenti választások után, 1990-ben az MDF-SZDSZ paktum révén azután Göncz Árpád lett az államfő, akit az Országgyűlés választott meg. Pozsgay Imre ugyan MSZP-s képviselő lett, de később fokozatosan kiszorult a politikai színtérről.
Arról, hogy a köztársasági elnököt a parlament válassza vagy közvetlenül a nép, még 1990 nyarán kiírtak egy másik népszavazást, de az érvénytelen lett. A köztársasági elnök megválasztásának módja azóta is vitatott.
Külső hivatkozások
- A négyigenes népszavazás a valasztas.hu-n
- Kis János: 1989, a víg esztendő, Beszélő, 1999. október
- Korabeli SZDSZ-es kampányfilm a négyigenes népszavazás mellett (youtube)
- Húsz éve volt a négyigenes népszavazás – Múlt-kor.hu, 2009. november 26.
- Nagy tét volt a négyigenes szavazáson – Magyar Hírlap, 2009. november 26.
- ↑ A népszavazás országos eredménye. Választástörénet. Országos Választási Iroda, 1989. november 26. (Hozzáférés: 2019. július 9.)
- ↑ A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát.